Ezért fáj annyira, ha elvágod az ujjad

Olvasási idő kb. 2 perc

Egy szablya még csak hagyján, de hogy egy papírdarab ennyi fejfájást okozzon... Hallatlan!

A látszólag elhanyagolható méretű, papír által ejtett vágások különösen fájdalmasnak bizonyulhatnak, a felületi sérülések esetében ugyanis nem indulnak be a szervezet védekező mechanizmusai. A varasodás elmaradása mellett ráadásul az is akadályozza a frusztrálóan kicsi és aránytalanul sok szenvedést okozó sérülések gyógyulását, hogy az ujj-és kézmozdulatainkkal folyton újranyitjuk a sebeket. A Science Alert szerint ráadásul tulajdonképpen a pszichológiai hadviselés egy formájáról van szó.

Felháborító

A gonosz és alattomos papírdarabok ejtette sebek ugyanis olyan kicsik, hogy megbékélnünk sem könnyű a ténnyel, hogy egy látszólag ártatlan, jámbor természetű és mozgásképtelen papírdarab ilyen könnyen túljárhat az eszünkön, és ennyi kényelmetlenséget okozhat.

És fáj is rendesen

A fájdalom forrása persze nem ez, hanem az ujjbegyekben megtalálható rengeteg idegvégződés, amelyekből kevés helyen koncentrálódik még a testünkön ilyen sok, ilyen kis helyen. A finom mozdulatokat, például a hajszálvékony papírlapok elválasztását és összehajtogatását lehetővé tevő idegvégződéseknek hála különösen érzékeny ujjakat azonban a vártnál sokkal jobban megviselik a papír ejtette sebek. A papír felülete ugyanis csak látszólag olyan sima, a közelebbről megvizsgálva inkább egy recés, egyenetlen és fűrészfogakkal kivert cápafogsorra emlékeztet, ráadásul a különböző anyagok, amik a szerencsétlen találkozáskor átjutnak a szervezetünkbe, irritációt okozhatnak.

HOZZÁ NE ÉRJ!

A szétfűrészelt, varasodásra képtelen és nem is nagyon vérző bőrből „kikandikáló” fájdalomreceptorok pedig minden ujjmozdulat alkalmával jelzik az agynak, hogy valami nem stimmel.

Lassan gyógyul, fáj és idegesítő... Nem árt elővigyázatosnak lenni, ha papír közelében tevékenykedik az ember.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Consuela
Consuela
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.