Mit árul el a bőröd illata?

Zanza!

Az evolúció során a szagérzék már azelőtt kialakult, mielőtt a tudat megjelent volna. Az illatok így rengeteg olyan jelzést, információt hordoznak, amikről nem is tudunk.

A világban tájékozódva az ember javarészt a látására támaszkodik. Jóval kisebb mértékben, de ugyancsak kiemelt helyet foglal el még a hallás, a többi érzékszervünket azonban általában jóval kevesebbet használjuk. A szaglásról például azt gondoljuk, hogy kifejezetten fejletlen, különösen az emlős állatokhoz képest. Összehasonlításképpen ott vannak a kutyák, vagy még inkább az egerek, akiknek a szaglógumójuk saját agyuk méretéhez viszonyítva sokszorosa a miénknek. A kutyáknak arányaiban harmincegy- az egereknek éppen kétszázszorosa. Ők persze így egy csomó hasznos dologra képesek, amire mi nem, a tudomány mai állása szerint azonban a különbség mégsem olyan óriási, amilyennek első ránézésre tűnhet.

shutterstock 537199063

Nem arról van ugyanis szó, hogy a szaglógumónk annyira kicsi lenne, hanem arról, hogy az agyunk többi része, különösen ami az agykérget illeti, sokkal nagyobb. De nem csak nagyobb, de a többi érzékszervünkkel is szorosabb összeköttetései vannak, ami azért nagyon fontos, mert ezek a kapcsolatok felelősek az ingerek tudatosításáért. Vagyis az agykérgünkkel tudjuk meghatározni, hogy mit látunk, hallunk vagy érzünk, elképzelni a különféle képeket, hangokat, illatokat ízeket és testérzeteket, de így tudjuk megnevezni is őket, viselkedésünket tervezni, stb. A szaglás esetén ez messze nem ilyen zökkenőmentes, sokszor nehezen tudjuk például megmondani, mit is érzünk. Egy csésze kávéból például nagyságrendileg 150 féle illatanyag párolog, amiről a többség szagélménye körülbelül annyi, hogy meg tudja állapítani, hogy kávét tettek az orra alá. A többi érzékszervünk tulajdonképpen tehát csak elnyomja a szaglást, így az orrunk által érzékelt dolgokból nem tudatosítunk valami sokat.

Az emberi agyban futó szaglópálya első állomása a már említett szaglógumó. Az illatok okozta ingerületek innen jutnak el a szaglókéregbe, mely szoros összeköttetésben áll az amygdalával és a hippokampusszal érintve. Az utóbbi két agyterület az érzelmekért és az emlékezeti funkciókért felelős, míg a szaglókéregben az élmény tudatosítása történik. Ez a kis kitérő azért nagyon érdekes, mert megmagyarázza az illatok szoros kapcsolatát az érzelmekkel és az emlékekkel. Jól ismert az illatgyertyák, füstölők, illóolajok hatása az ember hangulatára. Sokan partnerük távollétében, hiányában szeretik néha megszagolgatni a ruháit, ami anélkül is rengeteg érzést hív elő, hogy konkrétan meg tudnák nevezni a belélegzett kemikáliákat (például a párja által használt parfüm összetevőit). Hasonló a helyzet az emlékezéssel is: gyakori tapasztalat, hogy egy-egy jellegzetes illat vagy szag szokatlanul élesen hoz elő egy rég elfeledett emléket, emlékfoszlányt vagy érzést a múltból. Akár úgy is, hogy még konkrét jelenetet sem tudunk ehhez kötni, csak például egy nyomasztó, rossz érzés, vagy egyfajta felvillanyozottság van meg belőle.

Részben az érzelmekre való erős hatása miatt, a szaglás kiemelt szerepet játszik a párválasztásban, a szexuális vonzalom alakulásában. A másik ember illata lehet kellemes, vonzó, de lehet kellemetlen, visszataszító is, ez pedig messze nem csak a személyes higiéniáról, ápoltságról szól. Ha egy ilyen helyzetben megvan a kémia, az általában rengeteg olyan szagingerre is vonatkozik, melyeket tudatosan nem dolgozunk fel. Testünk számtalan kémiai ingert bocsát ki, melyek önmagukban nehezen határozhatók meg, mégis erős hatással vannak a vonzalom vagy az elkerülés kialakulásában. Mindez ráadásul nem is minden esetben írható felül a különféle kozmetikumokkal, elég csak arra gondolni, hogy egy parfümnek idővel mennyire más illata lesz egy-egy ember bőrén. Ezek a rendkívül egyedi kémiai jelek fontos információkat hordoznak, melyeket ha nem is tudatosan, de szinte mindannyian képesek vagyunk dekódolni.

A párválasztás evolúciós megközelítése szerint a legalkalmasabb szexuális partner legfőbb jellemzői az egészség, a rátermettség és a genetikai különbözőség, de azt is jó tudni, hogy a másik milyen nemű. Az egészséges partner alkalmasabb az utódnemzésre, és azok felnevelésére. Az sem árt, ha genetikai állományában előnyös tulajdonságokat hordoz, melyeket közös gyerekeink megörökölhetnek. Fontos továbbá, hogy ne legyen a rokonunk, hiszen a genetikai sokszínűség rendkívül fontos a leszármazottak erős immunitása szempontjából, és a belterjességgel összefüggésbe hozott betegségeket is segít elkerülni. Az önmagukban nem igen azonosítható szagmolekulák pedig mind a négy szempont kapcsán rengeteg információval szolgálnak.

shutterstock 140221927
  • A másik ember nemét meglepően nagy biztonsággal tudjuk megállapítani kezének, szájának, de testének szagáról is. Ezek a kísérleti eredmények mind közül a legrégebbiek.
  • Sajátos szagingerek jelzik a nők menstruációs ciklusának állomásait is. Ezek az ingerek segítenek abban is, hogy a hosszabb időn keresztül szoros közelségben élő nők ciklusa egymáshoz igazodjon, összehangolódjon.
  • Egy újabb nemzetközi kutatásban kimutatták, hogy a betegséget már a másik ember szagáról meg tudjuk állapítani. A kísérletben részt vevők persze nem fertőző betegeket szaglásztak, hanem olyan önkénteseket, akik korábban egy mesterséges immunaktiváló vegyületet kaptak. A szervezet védekezőrendszerének aktivitását ráadásul már néhány óra múlva ki tudták szagolni, de legalábbis meg tudták különböztetni őket a többiektől (akiknek az immunrendszere alapjáraton működött).
  • Egy másik kutatásban stresszben, illetve edzésben megizzadt nők pólóit kellett szagolgatni, és a résztvevők itt is meg tudták különböztetni a kétféle verejtéket. Vagyis a betegségek hátterében megtalálható krónikus stresszválasz testi változásai ugyancsak megjelennek az ember illatanyagaiban, és érezhetők a többiek által.
  • Kísérleti eredmények támogatják azt az elképzelést is, hogy szimplán csak a szaguk, illatuk alapján is előnyben részesítjük a rátermettebb partnereket. A vizsgálatban részt vevőkkel használt pólókat szagoltattak, melyeket aszerint kellett értékelni, hogy mennyire tetszik nekik. Miután az összeset végigszagolták és –értékelték, fényképekről kellett eldönteni, mennyire találják vonzónak a rajtuk szereplő illetőt. A képek persze ugyanazokat az embereket ábrázolták, akiknek a pólóit szagolták, csak a sorrendet keverték össze. Az eredmények szerint mind a férfiak, mind a nők azokat tartották a szaguk alapján is a legvonzóbbaknak, akiket a fényképeket látva. A nőknél ráadásul ez az egyezés még nagyobb volt akkor, ha éppen peteérésük volt, illetve jobban vonzódtak a szimmetrikusabb arcú és testű férfiakhoz (a szimmetria a génállomány minőségének egyik legfontosabb jelzése).
  • Viszonylag régóta tudjuk azt is, hogy a genetikai különbözőség jelzései mind az emberi izzadságban, mind a nyálban megtalálhatók. A csókolózás egyik evolúciós magyarázata ezzel kapcsolatban egyenesen azt állítja, hogy az egész eredetileg azért alakult ki, mert így nyílik lehetőség egymás nyálának (vagyis a szükséges genetikai különbözőségnek) tesztelésére.

A választott társsal persze együtt is kell tudni élni, ez pedig akkor lehet a leginkább zökkenőmentes, ha a két fél személyisége nem tér el gyökeresen egymástól. Érdekes, hogy az öt alapvonás (extraverzió, barátságosság, lelkiismeretesség, érzelmi stabilitás, intellektus)  hasonlósága - a fentiekhez hasonlóan - a kutatások (lásd itt és itt) alapján ugyancsak megjelenik a bőrünk egyedi illatában.

Blogmustra