Zanza!

Akár a túlórázás, akár a bulizás nyúlik az éjszakába, ha csak egyetlen alkalommal felborul a cirkadián ritmusunk, már képtelenek vagyunk úgy funkcionálni, mint amikor kipihenten ébredünk. A helyzet valószínűleg számodra sem ismeretlen, de azt tudod, hogy a folyamatos alvásmegvonással mennyire kikészíted a szervezeted?

Charles Czeisler, a Harvard Orvosi Egyetem kutatója szerint egy 24 órás nonstop ébrenlét olyan mértékben rombolja a kognitív képességeket, mint a 0,1 százalékos véralkoholszint, amivel sok országban tilos a volán mögé ülni. Ebben elsősorban az agy figyelemért, ítélkezésért, valamint a különböző érzetek feldolgozásáért felelős területei érintettek, amit a közlekedési balesetekről szóló statisztikák is alátámasztanak: a legtöbb közúti szerencsétlenség a korai órákban történik, amikor a cirkadián ritmusunk miatt az éberség iránti igényünk még alacsony és a pihenés iránti igényünk magas.

A kialvatlanság kognitív képességekre tett hatásai többek között az életkortól is függnek. Laboratóriumi vizsgálatok során kimutatták, hogy az egész éjjel virrasztó alanyok közül a fiatalabbak reakcióideje sokkal jobban romlott az idősebbekéhez képest. De a kialvatlanság a döntésekért és az érzelmekért felelős agyterületeket sem kíméli, éppen ezért vagyunk sokkal ingerlékenyebbek, agresszívabbak és impulzívabbak egy-egy álmatlan éjszaka után.

Ki lehet bekkelni?

A legegyszerűbb instant élénkítő trükk egyértelműen a koffeinbevitel, de ennél is jobb megoldás, ha egy villámszunyókálással enyhítjük az alvásmegvonás hatásait, ami nem vesz el több időt az életünkből, mint egy cigi/kávé/ebédszünet, viszont sokat dobhat a teljesítményünkön. Judith Owens, a Bostoni Gyermekkórház orvosa is egyetért azzal, hogy már 10-30 perc sziesztázással elérhető, hogy utána 2-3 órán át összepontosítani tudjunk a munkára, a vezetésre, vagy bármire, amire éppen kell.

A fél óránál hosszabb alvásnak persze még kedvezőbb hatásai vannak, ám esélyes, hogy ébredés után sokkal nyűgösebbnek érezzük majd magunkat, mint a pihenés előtt; 20-30 perc alatt ugyanis már el lehet jutni a mély alvás fázisába, így ha valaki pont ekkor ébreszt fel minket, akkor számolhat azzal, hogy még egy darabig zombi üzemmódban fogunk működni. (Ezt nevezik “alvás utáni tehetetlenségnek”.) Jó hír, hogy ez a kellemetlen állapot elkerülhető, ha a szunyókálás előtt felhörpintünk egy csésze kávét, mivel a koffeinnek éppen 20 percre van szüksége ahhoz, hogy kifejtse hatását a szervezetünkben, így megfelelő időzítéssel frissen ébredhetünk egy röpke pihenő után is.

shutterstock 615959138

És ha hosszú távon nem sikerül kialudnom magam?

Akkor nyilván még többet szívok. Egy kutatás szerint például, ha két héten át a megszokott napi nyolc óra helyett hat órát alszunk, az a kognitív funkciók olyan mértékű romlását eredményezi, mintha 24 órán át folyamatosan talpon lennénk. A kevesebb alváshoz vagy egy új alvásmintázathoz hozzá lehet szokni - legalábbis a tapasztalatok alapján a fizikai fáradtság érzése néhány nap alatt megszűnik - ám a kognitív funkciók és a szellemi teljesítmény ettől függetlenül ugyanúgy romlik, ezért nem biztos, hogy megéri folyton talpon lenned.

Már csak azért sem, mert “aki életvitelszerűen nem alszik rendesen, az számolhat a cukorbetegség, szív-érrendszeri rendellenességek, sőt bizonyos daganatos betegségek magasabb kockázatával is. Aki pedig átmenetileg, de sorozatosan két végén égeti a gyertyát, annál hetekig is eltarthat, hogy regenerálódjon a szervezete” - figyelmeztet Czeisler. Éppen ezért hiába alszol végre egy nagyot, azzal még nem feltétlenül hozod be a lemaradást. 

“A hétköznapok alatti alvásmegvonást sokan a hétvégi lustálkodással kompenzálják. Egyelőre nem tudni, hogy ez mennyire növeli a szívproblémák okozta halálozás kockázatát, de az eddigi eredmények alapján nem a legjobb ötlet így pótolni a csekély alvásmennyiséget” - magyarázza Owens.

Blogmustra