#ÉLETEM

Terjed a Lyme-kór. Meg a róla kialakult tévhitek.

2017. július 10., hétfő 18:25

A Lyme-kórt alattomos betegségnek tartják, mert - bár nagyon ritkán - előfordul, hogy csak hónapokkal vagy évekkel a kullancscsípés után jelentkeznek a tünetek, amik ráadásul igen sokfélék lehetnek. Utánajártunk, mi számít krónikus Lyme-kórnak, és mik a legalapvetőbb téves információk a betegséggel kapcsolatban.

A fél világ nekiment Donald Trumpnak, miután bejelentette, hogy kilép a párizsi klímaegyezményből. Több kutatóorvos arra hivatkozva fejezte ki nemtetszését, hogy Amerikában a ‘90-es évek óta több mint duplájára nőtt a Lyme-betegek száma - köszönhetően a globális felmelegedésnek.

De tényleg a klímaváltozás a fő mumus? Egyáltalán Lyme-kór-e az, amit annak diagnosztizálnak? Dr. Lakos András infektológust, a kullancsok által terjesztett betegségek szakértőjét kérdeztük a Lyme-kórral kapcsolatos félreértésekről.

Európa északi államaira igaz, hogy a klímaváltozás miatt szaporodtak el a kórokozók, dr. Lakos András infektológus szerint azonban Magyarországon várhatóan csökkenni fog a Lyme-kórt terjesztő kullancsok száma, hiszen azok nem kedvelik a meleg, száraz környzetet. "Tőlünk 500 km-re délre van a határa annak a zónának, ahol a Lyme-ot terjesztő Ixodes kullancsok még előfordulnak, míg északi irányban ez a távolság 2500 km. Ahogy melegszik a Föld, úgy költözik egyre északabbra ez a régió, vagyis délen eltűnik, északon pedig szaporodik majd a Lyme-betegség" - nyilatkozta a Díványnak dr.Lakos András, majd hozzátette, nálunk a vadállomány nagysága a mérvadó a fertőzés terjedésében.

"Minél több nagyvad van az erdeinkben, annál több kullanccsal kell számolnunk. A kisemlősök (mindenekelőtt a rágcsálók) a kórokozók megőrzésében játszanak döntő szerepet, a madárfajoknak pedig köze van ahhoz, hogy egy-egy területen milyen tünetekkel járó Lyme-betegség alakul ki. A fácánok például olyan Lyme-baktériumokat hordoznak, amelyek a késői bőrtünetek kialakulásáért felelősek, viszont megölik az idegrendszeri tüneteket okozó baktériumokat. A rigók viszont pont fordítva ténykednek."

shutterstock 435046171

Mennyire gyakori?

“A Lyme borreliosis Magyarországon 1998 óta bejelentendő betegség, és évente kb. ezer esetet regisztrálnak. Valódi gyakoriságát a környező országok adatait is figyelembe véve ennek tízszeresére becsülhetjük. Több európai országban is voltak időszakok, amikor a betegséget bejelentési kötelezettség terhelte, de a klinikai és a laboratóriumi diagnosztika bizonytalanságai miatt jelenleg rajtunk kívül már csak Szlovéniában regisztrálják a fertőzést, ott is csak a korai megjelenési formáját, a Lyme-foltot. Több helyen befogott közönséges kullancs vizsgálata során azok Borrelia-fertőzöttségét hazánkban 12-50% közöttinek találtuk. A regisztrált esetek száma egyébként a világon mindenhol irreális: senki sem ellenőrzi, ki, mit, és mi alapján jelent be, emiatt az egymással határos, hasonlóan erdős, hasonló domborzatú országokban óriási különbségeket tartanak nyilván” - fűzte hozzá a szakember.

Bár nem minden fertőzött kullancs csípése fertőz, és nem minden fertőzés jár klinikai következményekkel, a szakemberek nem győzik hangsúlyozni, mennyire fontos az elővigyázatosság, hiszen...

Védőoltás nincs a fertőzés ellen

“A Lyme-betegség elleni védőoltás kifejlesztését késleltette, hogy a legtöbb kutató úgy gondolta, a fertőzés alapvetően jóindulatú, antibiotikumokkal jól gyógyítható, ezért nincs szükség Lyme-vakcinára. Kiderült azonban, hogy a fertőzés néha nehezen gyógyul, sok esetben komoly gondot okoz a felismerése és sokkal gyakoribb, mint kezdetben hittük. Európában több gyár is nekifogott a védőoltás kifejlesztésének, ám mivel nagyon nehéz feladatnak bizonyult egy biztonságos és hatékony oltóanyag előállítása, a vakcinafejlesztés megtorpant”- mondta dr. Lakos András.

Néha nehéz felismerni

Fontos tudni, hogy bár a kórokozó egyéb vérszívókból, szúnyogokból és bolhákból is kimutatható, a Lyme-kór csak megelőző kullancscsípés következtében jön létre, a csípés ténye azonban rejtve maradhat, mert a betegek mintegy tíz százalékánál Lyme-folt sem jelenik meg.

A Lyme-kór alattomos betegség, mert előfordul, hogy csak évekkel a csípés után jelentkeznek annak tünetei, ráadásul mivel igen sokféle panaszt (bőrelváltozásokat, ízületi gyulladást és nagyon ritkán szívizomgyulladást) produkálhat, könnyen összetéveszthető más betegséggel. A kezeletlen Lyme-kór idült, hosszadalmas betegség, és annak ritkasága miatt okoz gondot a felismerése.

A legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy abban sincs egyetértés, mi számít krónikus Lyme-kórnak.

Álbetegség vs. valódi Lyme-kór

“Krónikus Lyme-betegeknek azokat tartja számon az áltudományos világ, akiknél nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy fertőzöttek lennének, különböző kérdőívek kitöltése után azonban érdekes módon automatikusan Lyme-kórossá válnak. Elterjedt ugyanis az az elképzelés, hogy a Lyme-kór a nagy imitátor, ami bármilyen klinikai tünetet képes okozni, és a szerológiai leletek is rendre pozitívak lettek a legváltozatosabb klinikai tüneteket mutató betegekben. Ennek köszönhetően született meg a nem gyógyuló, krónikus Lyme-betegség rémképe, amire - főleg az USA-ban, az akadémikus oldalon - kialakult az a hisztérikus reakció, hogy nincs is krónikus Lyme-kór” - mondta a szakember. Márpedig a Lyme egy tipikusan idült fertőzés, csakhogy a krónikus Lyme-nak is megvannak a klinikai és laboratóriumi kritériumai. Több, rangos orvosi tudományos világlapban publikált tanulmány is készült, ahol ezeket a tévesen krónikus Lyme-kórosnak minősített eseteket nagy dózisú antibiotikummal látták el, de a kezeléseknek semmi haszna sem volt” - árulta el dr. Lakos András.

Vagyis, mivel a tévesen Lyme-kórosnak diagnosztizált emberek többsége krónikus beteg, létezik egy olyan fajta „krónikus Lyme-kór”, aminek semmi köze sincs a valódi Lyme-betegséghez.

shutterstock 342282767

A téves diagnózisok miatt pedig gyakoriak a félrekezelések

Hazánkban 2013 decemberében lejárt a szakmai irányelv, ami a Lyme-betegség kezelésére vonatkozott, és azóta nincs érvényes dokumentációja annak, hogy mi a kezelés protokollja. “A kontroll hiánya azonban nem jelenti azt, hogy egy orvos bármit, ami eszébe jut, kipróbálhat a betegeken. Vannak orvosok, akik irdatlan mennyiségű antibiotikumot írnak fel egy-egy betegnek olyan kombinációkban, amelyek mikrobiológiailag teljesen értelmetlenek. Olyan gyógyszerelésekről (dózis, időtartam, kombinációk) van szó, amiket az adott formában soha nem próbáltak ki” - magyarázta az infektológus. 

Kérdés, hogy ezek az orvosok vajon anyagi érdekeltségből járnak-e így el, vagy esetleg rájöttek, hogy a sok hasonló tünetet panaszoló beteg nagy része javul a nagydózisú, elhúzódó, kombinált antibiotikumkezelésektől. “Egyszerű logikai hiba, hogy ha az antibiotikum használ, akkor igazolt a borreliafertőzés. Így születik meg a téves diagnózis” - mondta dr. Lakos András, aki szerint több magyarázata is lehet annak, hogy olyan sok orvos hisz a krónikus Lyme-kórban - vagyis abban az állapotban, amit tévesen Lyme-kórnak vélnek.

“A leggyakoribb oka ennek a bizarr tünetegyüttesnek a gócbetegség, azon belül is elsősrorban a szájüregi gócok; a krónikus mandulagyulladás vagy bizonyos fogászati folyamatok (pl. foggyökér-gyulladás, fogágybetegség). Ezek a betegségek antibiotikumokkal ugyan nem gyógyíthatók, de átmeneti javulást el lehet érni a kezeléssel. A másik a Lyme-betegségben adható antibiotikumok idegvédő hatása, ami miatt például sclerosis multiplexben és más központi idegrendszeri károsodásokban a téves Lyme-diagnózis miatt adott antibiotikumokra gyakran tapasztalhatunk javulást. A javulás azonban a kezelés után heteken belül elmúlik, és ismételt adásnál már egyre csekélyebb mértékű lesz, ráadásul indokolatlan bizakodást eredményez: az orvos és a beteg is meg van győződve arról, hogy ha egy antibiotikum használ, az csak azért lehet, mert a Lyme-kórt gyógyították. A törvényszerű visszaesés pedig újabb, hosszas kezelésekre ösztönöz” - tette hozzá a szakember.

Nyilván minden érintett szeretné az ismeretlen eredetű, nem gyógyuló betegségét lecserélni egy gyógyítható, ismert fertőzésre, a Lyme-kórra. Emiatt sokszor csak a többéves hatástalan antibiotikum-kezelés után döbbennek rá, hogy valami nem stimmel. A betegek tehát nincsenek könnyű helyzetben, hiszen nem tudhatják, hogy az orvosuk a tudományos vagy az áltudományos oldal képviselője-e. Körültekintőnek kell lenni, ennél jobb tanácsot jelenleg mi sem tudunk adni. 

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

SZUBKULT 3 világhírű márka, amit migránsok virágoztattak fel

Három olyan világhírű márka pálfordulását mutatom be, amelyeket a közelmúltban bevándorló tervezők keltettek újra életre.

PSZICHOLIGHT Így állj neki a befejezetlen dolgaidnak

Sok befejezetlen és abbamaradt dolgunk van az életben. Nekem is van vagy féltucat. Egy személyes példán keresztül mutatom be, hogyan gyűrhetjük le ezeket, ha ismerjük az útközben felmerülő buktatókat.

LINGOHOLIC Két szuper trükk német (vagy más) névelőkhöz

Ha sosem értetted, hogyan lehetséges megtanulni minden egyes főnévről, hogy milyen nemű, most mutatok két olyan módszert, ami sokszorosára növeli az esélyeidet!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta