Az Ausztráliában és Európában forgalmazott üdítőkben inkább a glükóz, Amerikában inkább a fruktóz dominál.
Egy ausztrál tanulmány szerint az Ausztráliában és Európában forgalmazott üdítők teljesen más arányban tartalmaznak szőlő- és gyümölcscukrot, mint az Egyesült Államokban forgalmazott változataik. Mindez ugyanannak a márkának ugyanarra a termékére is vonatkozik: az ausztrál/európai változatban több a glükóz (szőlőcukor), míg az amerikai változatokban inkább a fruktóz (gyümölcscukor) dominál.
A Science Alert beszámolója szerint az Ausztráliában forgalomba kerülő üdítők glükóztartalma átlagosan 22%-kal magasabb, mint az amerikai variánsoké. A tanulmány készítői a Coca-Cola, a Fanta, a Sprite, és a Pepsi cukortartalmát hasonlították össze, és bár az összesített cukortartalma nem különbözött kirívóan az üdítőknek, az egyes cukorfajták koncentrációja jelentős különbségeket mutatott. A különbségek hosszútávú élettani hatásai még nem ismertek ugyan, de mivel a szervezet máshogy dolgozza fel az anyagcsere folyamatok során a glükózt és a fruktózt, az élettani hatásaik is különbözhetnek. Az persze általában is elmondható, hogy a cukrok túlzott fogyasztása elhízottsághoz, és a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának megnövekedett kockázatához vezet.
Szacharóz, glükóz, fruktóz
Ausztrália mellesleg a hetedik az egy főre jutó üdítő fogyasztás szégyenfalán - ezért foglalkoznak tehát ennyit a dologgal. Az eltérő cukorösszetétel egyébként abból következik, hogy a különböző régiókban különböző alapanyagokat használnak a lötyik cukorral felszórására. Ausztráliában a cukornád az elsődleges forrás, Európában a szintén magas szacharóz-, azaz nádcukortartalmú cukorrépa, Amerikában pedig a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup. A szacharóz egy glükóz molekula és egy fruktóz molekula házasságából születik meg, ami azt jelenti, hogy az emésztés során ugyanakkora a véráramba kerülő glükóz és fruktóz aránya; míg a kukoricaszirup esetén a fruktóz jut vezető szerephez.
Egyik rosszabb, mint a másik
A túl sok fruktóz hozzájárul a nyugati országok esetében nagyjából minden tizedik embert érintő nem-alkoholos eredetű májzsírosodás kialakulásához. A glükózhabzsolás ezzel szemben inkább a cukorbetegség és a szív-és érrendszeri betegségek melegágya, de a vércukorszintet hirtelen megdobva az agyfunkciókra, és hangulatunkra is hatással van. Az üdítőfogyasztással foglalkozó kutatások ugyanakkor általában inkább csak cukorfogyasztás és a különböző megbetegedések kockázatának mértéke közötti korrelációt képesek kimutatni, arra már nem tudnak rámutatni, melyik cukorfajta pontosan milyen mértékben járul hozzá például az elhízáshoz.
A megoldás nem egyszerű persze, mindenki máshogy próbálja felvenni a harcot az üccsivésszel: Mexikó - a világ elsőszámú cukrozott üdítőital fogyasztója - és Franciaország egy különadó formájában próbál épp gátat vetni az önmérgezésnek, míg Új-Dale-Wales, Ausztrália legnépesebb állama az üdítők a kórházak automatáiból és kávéházaiból való száműzését tervezi.
