Mi az oka, hogy a pajzsmirigybetegségek elsősorban a nőket érintik? Melyek a pajzsmirigy működésének leggyakoribb rendellenességei? Mennyire kezelhetők jól? Prof. Dr. Balázs Csaba endokrinológus, pajzsmirigy-specialista válaszolt a kérdéseinkre.
Szinte nincs olyan szerv, melynek funkcióját ne befolyásolná a pajzsmirigyhormon. Termelődése nélkülözhetetlen az anyagcsere és a növekedés szabályozásához, de a neurális folyamatokban és a szexuális működésben is fontos szerepe van. Baj abból lesz, ha túl sok vagy éppen túl kevés hormon termelődik.
Magyarországon jelenleg az emberek több mint fele él olyan pajzsmirigybetegséggel, amely teljesen ártalmatlan és nem igényel kezelést. Ugyanakkor a pajzsmirigy működésének egyes zavarai alattomosan sokféle tünetet produkálnak, ami miatt nehéz felismerni a valódi problémát, ráadásul - ritkán ugyan, de – olyan súlyos szövődményekkel is járhat egy elváltozás, melyek nem megfelelő kezelés hiányában halálosak is lehetnek. Éppen ezért nem szabad félvállról venni a gyanús jeleket.
A nők vannak nagyobb veszélyben
Ez pedig részben az ösztrogénnek és a prolaktinnak köszönhető, ezek a hormonok ugyanis befolyásolják az autoimmun mechanizmust. “A pajzsmirigy-betegségek kialakulásában az öröklött hajlam, bizonyos autoimmun betegségek, a fokozott stressz, életmódbeli tényezők, és a túl kevés jódfogyasztás is szerepet játszik. Annak pedig, hogy gyakran fordulnak elő nők körében, egyik oka, hogy terhesség és szoptatás alatt megnő a szervezet jódszükséglete. Másrészt – különösen a fiút szülő anyukák esetében – hormonális tényezők, illetve az ún. mikrokimérizmus is hozzájárul a szülés utáni pajzsmirigy-gyulladás kialakulásához.
A mikrokimérizmus az, amikor az anya és a magzat a méhlepényen keresztül sejteket cserél egymás közt, majd a sejtek évekig túlélnek a másik testben is. A jelenség erőteljes, akár kóros immunreakciót válthat ki, és ezzel magyarázható, hogy az autoimmun betegségek – melyek lényege, hogy a szervezet valamely saját része ellen termel antitestet – sokkal gyakoribbak a nők körében.
Kéz a kézben járnak egymással vagy más kórképekkel
A krónikus Hashimoto-pajzsmirigygyulladás például általában pajzsmirigy-megnagyobbodással jár, az alulműködés hátterében pedig állhat gyulladás, a jód hiánya, pajzsmirigyműtét, röntgensugárzás vagy akár gyógyszerek is. De szövődmény lehet a mellékvese csökkent működése, a szem betegségei, az 1-es típusú diabétesz, az idegrendszer általános gyengeséggel járó betegsége, az ismételt vetélés és terméketlenség vagy a bőr festékhiányos betegsége. Mivel tehát a pajzsmirigy működésének zavara számos formában megjelenhet, nem mindig olyan egyszerű annak felismerése. Éppen ezért pusztán...
...a hormonszintmérés nem elég a diagnózishoz
A laboratóriumi vizsgálat nem pótolja a panaszok részletes kikérdezését (anamnézist), illetve a célzott fizikális, majd az ez alapján tervezett egyéb kiegészítő analízist. "A hormonvizsgálatok során szinte kivétel nélkül a TSH-t (a pajzsmirigyet stimuláló hormon) mérik, a szűrővizsgálatok azonban általában nem a pajzsmirigybetegség okát hivatottak kideríteni, hanem azt, hogy túlműködés vagy alulműködés gyanítható-e. Az ultrahangos vizsgálat tehát fontos, de a betegség pontos diagnózisát önmagában nem biztosítja" – figyelmeztet Prof. Dr. Balázs Csaba endokrinológus, pajzsmirigy-specialista.
A pajzsmirigyserkentő hormon a ludas
A tiroxin (T4) és a trijód-tironin (T3) hormonok a pajzsmirigyben egy fehérjéhez kötődve a pajzsmirigysejtek raktáraiban tárolódnak. Innen a szervezet igényei szerint az agyalapi mirigy által termelt hormon, a TSH hatására szabadulnak ki a véráramba. Emelkedett TSH-szint esetén a pajzsmirigy alulműködik, míg a TSH alacsony szintje fokozott működésről árulkodik. A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem a TSH aktivitását, hanem annak mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két embernek azonos a TSH-értéke, a pajzsmirigyműködésük azonban eltér, vagyis nincs kőbe vésett TSH-érték.
Pajzsmirigy-túlműködés
Oka lehet a túlzott jódbevitel, a pajzsmirigy jóindulatú daganata, mérgezés, fertőzés vagy az agyalapi mirigy túlzott TSH-termelése.
Leggyakoribb formája a Basedow-kór, egy autoimmun betegség, mely elsősorban a fogamzókorú nőket érinti, és a pajzsmirigy megnagyobbodásával (golyva), valamint a pajzsmirigy-túlműködésre jellemző panaszokkal (szapora szívverés, ingerlékenység, álmatlanság, hasmenés, jelentős étkezés melletti fogyás, csökkent melegtűrés, fokozott izzadás, remegés, menstruációs zavarok) jár. A túl sok pajzsmirigyhormon nőknél cikluszavart okoz, férfiaknál pedig csökkenti a spermaképződést, így meddőséghez vezethet.
A pajzsmirigy göbös betegségeihez tartoznak a jó- és rosszindulatú daganatok is. “A fokozott működéssel és hormontermeléssel járó “meleg” göbök kimutatásához a pajzsmirigy megtapintása és hormon-meghatározások mellett izotópos vizsgálat is szükséges. A túlműködés a hagyományos gátlószeres kezeléssel csak átmenetileg gyógyítható, a készítmény elhagyása után a túlműködés ismét jelentkezik. A végleges gyógyulás izotópterápiától, esetleg műtéti kezeléstől várható, melynek során a pajzsmirigy egy részét eltávolítják, így csökken a mirigy hormontermelése” – magyarázta Prof. Dr. Balázs Csaba.
Pajzsmirigy-alulműködés
A hipotireózist többnyire egy krónikus gyulladás okozza, amelyet számtalan tényező (nagyobb stressz, szülés vagy vírusfertőzés) is beindíthat, és azért nem egyszerű felismerni, mert gyakran kaméleon módjára más betegségek formájában jelentkezik. Amikor a pajzsmirigyhormon szintje még csak kismértékben tér el a normálistól, enyhe fáradékonyságon és a koncentrációs képesség romlásán kívül más nem érzékelhető, így általában nem is tulajdonítunk jelentőséget a tüneteknek. Komolyabb esetben az anyagcsere lelassul, lassabb lesz a mozgás, a beszéd, a gondolkodás is, érdektelenség alakulhat ki, ami könnyen összetéveszthető a depresszióval.
“De tünete lehet a hízás (csökkent étkezés mellett is), a rekedtség, a zsibbadásérzés a végtagokban, a száraz, viszkető, megvastagodott bőr, a székrekedés, a halláscsökkenés, a szemhéj körüli duzzanat (ödéma), a menstruációs zavarok, a terméketlenség, a csökkent libidó, a lassú szívműködés és az emelkedett koleszterinszint is. Ezért fordult elő több betegemmel, hogy pszichiátrián, kardiológián, gégészeten, nőgyógyászaton vagy meddőségi klinikán kezelték, mielőtt hozzám fordult volna” - árulta el a szakember. Ha időben felismerik, a pajzsmirigy-alulműködés jól kezelhető hormonpótlással és a kísérő, illetve kiváltó betegségek egyidejű gyógyításával.
Golyva
A strúma vagy golyva a pajzsmirigy megnagyobbodását jelenti, ami lehet csekély mértékű, de olyan komoly elváltozás is, ami már nyelési és légzési zavarokat okoz. Leggyakoribb oka a jódhiány, de hátterében állhat Basedow-kór, pajzsmirigy-gyulladás és daganat is.
“A magzat a 12. héttől kezdve már képes saját hormontermelésre. A folyamat alapja, hogy a szervetlen jód szerves formában beépül és a tireoglobulin nevű nagy fehérjemolekulában raktározódik. Amennyiben a szervezet számára nem áll rendelkezésre elegendő jód, károsodik a hormonképződés, jód hiányában ugyanis kevés T3 és T4 képződik, miközben nő a TSH-termelés. A TSH úgy stimulálja a pajzsmirigy működését, hogy osztódásra készteti a sejteket, ami golyvaképződéshez vezet. Ezért terjedt el a jódhiányos területeken a golyva és a következményes kretenizmus” – magyarázta az endokrinológus.
Ebből az következne, hogy a só jódozása és jódtabletta szedése a megoldás, ám a helyzet nem ilyen egyszerű. Kiderült, hogy Ausztráliában, valamint azokban az afrikai országokban, ahol a jódozást kiterjedten alkalmazták, gyakorlatilag eltűnt a kretenizmus és csökkent a göbös megbetegedések száma, ugyanakkor bizonyos autoimmun betegségeké emelkedett. A jódpótlás tehát alapvető, túl sok anorganikus jód azonban károsítja a szervezetet. A hormonképződésében azonban a szabad oxigéngyököknek és az ezeket befolyásoló szelénnek is fontos szerepe van. Sajnos Európa szelénhiányos terület, ezért a szelén pótlása az egészséges emberek számára is elengedhetetlen.
Pajzsmirigy-gyulladások
Több formája is ismert az idült pajzsmirigy-gyulladásoknak, melyek kialakulása, lefolyása és kezelése eltérő. A leggyakoribb közülük a Hashimoto-thyreoiditis, egy autoimmun betegség, ami általában pajzsmirigy-megnagyobbodással is jár, ám lappangva, kezdeti tünetek nélkül jelenik meg, ezért nehéz pontos adatokat szerezni annak gyakoriságáról. 25-30 felnőtt nő közül 1 szenved az autoimmun thyreoiditis valamelyik típusában, aminek következménye, a pajzsmirigy-alulműködés gyakran áll a menstruációs zavarok és a meddőség hátterében is.
“A genetikai faktorok mellett egyre több érv szól az ún. epigenetikai tényezők mellett, amelyek bizonyítják, hogy a DNS szekvenciákban nem kódolt örökletes mechanizmusok is felelősek azért, hogy egy adott betegben melyik autoimmun betegség alakul ki. Egypetéjű ikreken vlgzett legújabb megfigyelések azonban arra utalnak, hogy az autoimmun thyreoiditis kialakulásában a környezeti hatásoknak is nagy szerepük van, mivel a genetikai hajlamot csak 46–89%-ra kalkulálták az alanyoknál” - mondta Prof. Dr. Balázs Csaba.
Örökletes hajlam esetén a kiváltó okok, például túl sok szervetlen jód hatására auto-antitestek jelennek meg, amelyek károsítják a pajzsmirigyet és néhány hónap vagy év alatt csökkent pajzsmirigyműködést váltanak ki. A pajzsmirigy szövetének összetevői, a Tireoglobulin (Tg) és a pajzsmirigy-peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése azért fontos, mert azzal megelőzhető a pajzsmirigy állapotának további elváltozása, gyulladása.
Gyógyítható?
A pajzsmirigy rendellenes működése legtöbbször egyelőre csupán kordában tartható, jó hír azonban, hogy a betegek a megfelelő gondozás mellett zavartalan életet élhetnek, kilátásaik javulhatnak. "Fontos az érintettek felvilágosítása állapotuk természetéről és arról, hogy bizonyos stresszhelyzetekben az alkalmazott gyógyszerelés módosítása elkerülhetetlen. A megfelelő hormonális kezelés mellett az addig infertilis nők gyermeket szülhetnek, a terhesség alatt és a szülést követően azonban fokozott ellenőrzés indokolt" – fűzte hozzá a szakember.
