A kutatók korábban úgy gondolták, hogy a dologhoz köze lehet a hidegnek, de a a viszgálati eredmények mást bizonyítanak.
Januárban halnak meg legtöbben szív-és érrendszeri megbetegedésekben. Tudósok már régóta kutatják, mi lehet a háttérben, és úgy tűnik, most sikerült megfejteniük a rejtélyt - számolt be a theconversation.com.
Eddig úgy gondolták, hogy valamilyen módon a hideg is hozzájárul a sok halálesethez, de úgy tűnik, ennél összetettebb jelenségről van szó. Az Észak-Kaliforniai Egyetem kutatói megvizsgálták az 1985 és 1996 közötti, Los Angeles-i haláleseteket, itt ugyanis köztudottan enyhék a telek, és a napi átlagos középhőmérsékletben sincs nagy kilengés az egész évet tekintve. Ennek ellenére azt találták, hogy januárban háromszor annyian haltak meg szívinfarktusban, mint az év többi hónapjában.
A kutatók ezután 1,7 millió halálesetet vizsgáltak meg a 2005 és 2008 közötti időszakból hét amerikai, hideg és meleg régióból vegyesen. Az adatokat összegezve ismét ugyanarra az eredményre jutottak, vagyis hőmérséklettől függetlenül mindenhol januárban volt a legtöbb szívinfarktus. Ezzel megegyező tendenciát mutatott a világ számos pontján végzett felmérés is: többek között Angliában is télen csúcsosodott a szív-és érrendszeri betegségek okozta elhalálozás.
Légszennyezés
A légszennyezés sem egy állandó dolog, a nitrogén-dioxid szintje például januárban legmagasabb a nagyvárosokban, Londonban pedig annyira súlyos a helyzet, hogy 2015-ben és 2016-ban az év első hét napján elérték az éves határértéket. És sajnos úgy tűnik, az is elég, ha csak egy rövid ideig vagyunk kitéve a káros, szennyező anyagoknak. De hogyan növelhetik meg ezek a szívinfarktus és a stroke esélyét? A tüdőn keresztül bejutnak a véráramba, ahol gyulladásos reakciót váltanak ki, ez pedig vérrögök kialakulásához vezethet, ráadásul nő miattuk a rossz koleszterin (LDL) aránya is.
Influenza
A kutatók összefüggést fedeztek fel az influenza és a szív-és érrendszeri megbetegedések között. Az influenza vírus gyulladást okoz, ez nem újdonság, de a fertőzés miatt zsíros lerakódások keletkezhetnek az érfalakon, ezek pedig artériás szűkülethez vezetnek, ami a szívinfarktus egyik legfőbb oka. Az influenza elleni védőoltás viszont bizonyítottan csökkenti a súlyos kimenetelű érrendszeri katasztrófák kockázatát. Az influenza mellett a szív-és érrendszeri megbetegedések rizikófaktorai közé tartozik még: a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás és az alacsony D-vitaminszint, és állítólag ezeknek is van szezonális ingadozása.
Óvakodjon a januári reggelektől!
Az is kiderült, hogy ezek a rizikófaktoroknak nemcsak évszakfüggőek, de a napszak is számít. A kutatások azt mutatják, hogy reggel és késő este a legmagasabb az esély a tragédiára. A magyarázat a szervezet belső órájában keresendő, amelynek megzavarása szív-és érrendszeri problémákhoz vezethet. Egy kutatás szerint például az óraátállítást követő hétfőkön 24 százalékkal ugrott meg az infarktusok száma egy-egy átlagos hétfőhöz viszonyítva, de az alváshiány is növeli a szívroham kockázatát, a gyógyulást viszont késlelteti, ha többet alszik a beteg a kelletténél.
De mi köze van a biológiai ritmusnak a téli egészségügyi problémákhoz? A Cambridge-i Egyetem egyik kutatóközpontjának munkatársai 16 000, Nagy-Britanniában, Amerikában, Izlandon, Ausztráliában és Gambiában élő ember vérét és zsírszövetét vizsgálták meg. Mint kiderült, a gének majdnem negyedének aktivitása évszakfüggő, és ebbe a csoportba tartozik az egyik cirkadián ritmust befolyásoló gén is, ami lenyomja a gyulladást. Mivel ez a gén januárban a legkevésbé aktív, így nagyobb a gyulladások kialakulásának kockázata.
A megoldás
Mindent egybevetve januárban a szívinfarktus kockázati tényezői összegződnek, ami több tragédiához vezet. És hogy hogyan védekezzünk? Viseljünk vastag, meleg kabátot, aludjunk eleget, és töltsük fel D-vitaminraktárainkat, valamint maradjunk távol a forgalmas utaktól, ahol nagy a légszennyezettség.
