A HPV oltás öl, butít és nyomorba dönt, leglábbis az oltásellenes civil szervezetek és Szendi Gábor szerint.
"A hetedik osztályos lányok szüleinek 76%-a igényelte az ingyenes HPV-oltást. Ez 34 ezer oltást jelent. Van egy-két megfontolandó eredmény, aminek ismeretében talán csökkenne a lelkesedés" - kezdi oldalán Szendi Gábor, aki utána egy sor tudományosnak tűnő adattal támasztja alá, miért veszélyes a méhnyakrál elleni oltásként emlegetett vakcina. Csak hát ettől még veszélyes butaság, amit terjeszt.
"Az oltást propagálók nem beszélnek arról, hogy 2007. március 1. és 2015. december 31. között 239, a HPV-oltással kapcsolatba hozott halálesetet jelentettek az amerikai VAERS-nek (Vaccine Adverse Event Reporting System, azaz az oltások mellékhatásait regisztráló rendszer) (NVIC, 2016). Tudható, hogy ez a rendszer önkéntes alapon működik, a becslések szerint az esetek kb. 5-10%-át jelentik" - írja Szendi egy olyan forrásra, az NVIC-re hivatkozva. Az egyik probléma azonban, hogy az említett NVIC-nek semmiféle hivatalos jogosítványa nincs, egyszerűen egy oltásellenes civil szervezet.
A tények tehát eddig, csak hogy egyértelmű legyen: Szendi Gábor tulajdonképp egy olyan civil szervezet nézeteit terjeszti, melynek célja, hogy ne oltsák be a lányokat, nőket a HPV ellen. A kimutatásuk ennek megfelelően tele van ijesztő számokkal, szerintük például közel 1500 nő rokkanttá vált tőle, de szemfülesebbeknek feltűnhet egy komoly hiány: az sehol nem szerepel, mekkora mintának hány százaléka az a 45.483 nő, akinek bármiféle baja lett az oltástól. Szendi ezt drámai felelősségre vonással keni el, ami szintén nem igazán mélyíti a tudományos megalapozottságot: "A HPV-oltást pártolók azt is fel szokták emlegetni, hogy hány millió oltásra esik egy szövődmény. A kérdés az, mennyire vigasztalja ez azt a szülőt, aki éppen elveszítette gyermekét egy olyan oltás miatt, aminek hasznossága több mint kérdéses".
Azért van, amiben igaza van Szendinek: az oltás valóban nem véd minden típusú HPV-vírus ellen, viszont (és ezt már a mi cikkünkből idézzük), a rákos megbetegedések 70%-ért két típus, a 16-os és a 18-as számú tehető felelőssé, a magyar állam által biztosított térítésmentes védőoltás pedig ezek ellen véd (a több komponensűekért sajnos fizteni kell). Jó tudni, hogy a 15-44 éves nők körében a második leggyakoribb daganattípusról beszélünk, évente 407 nő hal meg miatta.
Szóval, ha most kétségei támadtak, olvassa el Szendi cikkét, de utána a miénket is, és döntsön felelősen a saját (vagy lánya) életéről! Ha nincs kedve olvasgatni, talán elég ennyi is: "a WHO egyetlen esetben sem igazolt ok-okozati összefüggést az oltás és az azt követően jelentett betegségek között, ezért megerősítette, hogy az oltás valóban több haszonnal jár, mint rizikóval."
Esetleges mellékhatások
A VAERS rendszerbe több ezer bejelentés érkezett az oltással kapcsolatos mellékhatásokról. Ennek 92 százalékát a nem komoly mellékhatások tették ki, melyek lehetnek fejfájás, hányinger, hányás, ájulás, és ezekre a gyártók a vakcináról szóló tájékoztatóikban esetleges mellékhatásként fel is hívják a figyelmet.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a vakcinák biztonságosságát a 2006-os forgalomba hozatalt követően folyamatosan vizsgálják, és az esetlegesen felmerülő mellékhatásokat minden esetben kivizsgálják. A szakemberek az oltást követően jelentkező betegségek/állapotok közül többek között ezeket vizsgálták: ájulás, anafilaxia, vénás trombózis, kóros terhesség, Guillain Barre szindróma, stroke. Emellett a megvizsgálták az alumínium adjuváns biztonságosságát, valamint az autoimmun betegségek, különös tekintettel a sclerosis multiplex, az agyi vasculitisek és a complex regionális fájdalom szindróma (CRPS) előfordulását is.
A Világszervezet illetékes testülete egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az anekdotákon alapuló, biológiai vagy epidemiológiai alátámasztást nélkülöző rémhírek jelentős károkat okoznak, hiszen megkérdőjelezik a vakcina biztonságosságát és hatékonyságát, és ezzel a használatát befolyásolhatják.
