Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az empátiás készségünket megéri fejleszteni, ráadásul nem is olyan nehéz. Ön elég tudatos hozzá?
Az empátia klassz dolog. Nemcsak azért, mert segítségével könnyebben megérthetjük a másik érzelmeit, szándékát, működését, de azért is, mert ez teremti meg az együttműködés, az alkalmazkodás alapját, így ez segít minket ahhoz, hogy egyáltalán képesek legyünk családban, közösségben, társadalomban való együttélésre. Az empátia jelenti tehát a szoros szociális kapcsolataink alapját, melyek pedig elengedhetetlenek a boldog és teljes élethez.
De valójában mi is az empátia? Milyen fajtái vannak? Hogyan érdemes gyakorolni? És egyáltalán miért? Összeszedtük, amit az empátiáról feltétlenül tudni kell. Köszi a tippet, Greater Good!
Az empátia a génjeinkben kódolt, de fejleszthető
Az empátia alapvetően azt az adottságunkat takarja, hogy képesek vagyunk más emberek érzéseit érzékelni, és képesek vagyunk elképzelni, hogy a másik egy adott helyzetben mit gondolhat vagy érezhet. Az empátiának tehát két fajtája van. Az érzelmi empátia a másik érzéseinek tükrözését, az ő érzelmeire adott hasonló érzéseket takarja, míg a kognitív empátia a másik nézőpontjának átvételét, a gondolatainak, érzéseinek megértését jelenti.
Az, hogy ki mennyire képes az empátiára számos tényezőtől függ. Például attól, milyen géneket örökölt, hogyan működik az agya, pontosabban az empátia idegi alapját adó tükörneuronjai. A biológiai adottságokon túl az empátiás készség kifejeződésében az is kritikus, hogy milyen közegben növünk fel, milyen hatások érnek bennünket, mit tanulunk a szüleinktől, a szoros környezetünkben élőktől, és mennyit teszünk később azért (vagy mennyit az ellen), hogy empátiánkat fejlesszük. Mert ez bizony olyan készség, amit tudatosan is fejleszthetünk.
Ezektől a gyakorlatoktól lehet empatikusabb
Az érzelmi empátiát csecsemőkorunkban sajátítjuk el, méghozzá az anyával vagy az elsődleges gondozóval való interakciók során. A kognitív empátia később, 3-4 éves kor körül alakul ki, amikor a gyerek már rájön arra, hogy más emberek mást tapasztalnak a világból: mások az elképzelésik, szándékaik és vágyaik. Az empátia tanulása tehát már a korai éveikben elkezdődik, később az élethelyzetek, életesemények hatására formálódhat, és ha igényünk van rá, tudatosan is fejleszthetjük készségünket. Hogyan? Leginkább gyakorlással? Van jó néhány olyan egyszerű, a hétköznapokban is jól használható módszer, ami a kutatások szerint egyértelműen erősíti empátiánkat. Itt vannak például ezek:
- Hallgssunk aktívan. Fejezzük ki aktív érdeklődésünket, ha a másik beszél, éreztessük, hogy figyelünk, hogy meghalljuk, amit mond.
- Keressünk közös pontokat. Ha valakit nagyon nehezen értünk meg, ha nagyon különbözőnek érezzük magunktól, érdemes összeszedni, listát készíteni arról, mégis mi a közös bennünk. Ez segíteni fogja a megértést.
- Gyakoroljuk a tudatos jelenlétet. A tudatos jelenlét megélése segít abban, hogy meglássuk és befogadjuk mások érzéseit, ahogy segít abban is, hogy úgy tudjunk a nézőpontjukba helyezkedni, hogy közben a negatív érzéseiket nem terhelik meg annyira a lelkünket. A tudatos jelenlét gyakorlása ugyanis hozzájárul ahhoz, hogy elfogadjuk: a negatív érzésekkel együtt is lehet boldogan élni.
- Használjuk a fantáziánkat. Egyszerűen képzeljük el, hogy milyen érzés lehet a másik bőrében lenni, hogyan éreznénk magunkat az ő helyében. Ez nemcsak az empátiát segíti elő, de azt is megelőzi, hogy kritizáljuk, hibáztassuk, lekezeljük a másikat.
- Olvassunk sokat. A regények hozzásegítenek ahhoz, hogy beleéljük magunkat mások helyzetébe, hogy jobban megértsük szándékaikat, érzéseiket.
- Társasozzunk, kártyázzunk. Minél többet játszunk olyan játékokat, melyekben kritikus, hogy képesek legyünk a másik fejével gondolkodni, annál inkább fejlődik az empátiás készségünk a mindennapokban is.
- Zenéljünk másokkal. A közös zenélés szintén olyan együttműködést kíván meg, melyben fontos, hogy folyamatosan figyeljük egymásra és észleljük azt, mi zajlik a másik fejében.
Az empátiát megéri gyakorolni
Azon túl, hogy empátia nélkül képtelenek lennénk az együttélésre, a kutatásokból kiderült, hogy az empátia az életünk számos területére jó hatással van. Például csökkenti az előítéletet, a rasszizmust, boldogabbá teszi a házasságot, erősíti a felek közötti intimitást, növeli a segítőkészséget. Ha empatikus a főnökünk jobban érezzük magunkat a munkahelyünkön és kevesebbet hiányzunk. Hasonlóan: ha az orvosunk empatikusan áll hozzánk, akkor nemcsak az ellátással leszünk elégedettebbek, de egészségesebben is működünk. Az empátiát tehát megéri gyakorolni.
Ha kedvet kapott tanulni, ha szeretne többet tenni a boldogabb, teljesebb életért, jöjjön el szeptember 20-án előadássorozatunk első alkalmára, és hallgassa meg, mit mond a boldogságról dr. Szondy Máté klinikai szakpszichológus. Nincs már sok hely, de talán önnek még akad: itt regisztrálhat.
