A friss levegő jót tesz az önbecsülésünknek

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Töltsön minél több időt a szabadban, mert ezzel nemcsak a teste, de a lelke is jobban érzi majd magát - állítja egy friss kutatás.

Azt eddig is tudtuk, hogy természetben lenni egészséges. Most azonban egy tanulmánnyal azt is alátámasztották, hogy az önbizalmunkra is pozitív hatással bír a szabad levegőn töltött idő.

Az mindenki számára evidencia, hogy azok, akik több időt töltenek zöld környezetben, kevésbé hajlamosak a stresszre és a mentális betegségekre mint azok, akik folyamatosan nagyvárosi környezetben forgolódnak. A legújabb kutatások viszont már ennél is tovább mennek: most éppen összefüggést találtak a szabadban töltött idő, az önmagunkról kialakított testkép és a testtel szembeni társadalmi elvárások kezelése között - adta hírül a DailyMail.

A cambridge-i Anglia Ruskin Egyetem szociálpszichológiai tanszékének munkatársa, Viren Swami közel négyszáz 19 és 76 év közötti férfit és nőt vont be abba az online felmérésre alapuló tanulmányba, amiben a résztvevőknek a testképről szóló állításokat 1-től 5-ig terjedő pontozással kellett értékelniük.

Ebben olyan állítások szerepeltek, minthogy „elfogadom a testemet”, „ha látok egy jó nőt/férfit arra gondolok, milyen távol állok én ettől”, „gyakran nézek tükörbe, csak hogy csekkoljam, vállalhatóan nézek-e ki”, „a családom azzal stresszel, hogy le kéne fogynom” stb. Ezen kívül egy sor kérdés vonatkozott arra is, hogyan kapcsolódnak a természethez az emberek mindennapi életük során. A kísérletből kiderült, hogy azok, akik több időt töltenek a szabadban, sokkal inkább távol tudják tartani magukat a társadalmi nyomástól és az olyan sztereotípiáktól, mely szerint például a nőknek karcsúnak, a férfiaknak izmosnak kell lenniük – mondta Viren Swami.

„A természetben töltött idő során megtanuljuk elfogadni és tudatosan használni a testünket, ami nagyobb komfortérzetet ad, ezáltal megnő az önbecsülésünk. Ha pedig felismerjük, hogy egy nagyobb ökoszisztéma részei vagyunk, akkor talán a saját egészségünk megóvására is nagyobb gondot fordítunk, távol tartjuk magunkat a káros környezeti hatásoktól” - tette hozzá. Egyúttal megjegyezte, óvatosan kell kezelni a felmérés eredményeit: lehetséges ugyanis, hogy azok, akik nagyobb magabiztossággal rendelkeznek a testük felett, azok eleve jobban keresik a természeti közelségét, tehát alkatilag közelebb állnak a természethez. További kutatások mindenesetre igazolhatják, hogy azok, akik nem szeretik a testüket, javíthatnak önképükön olyan terápiás hatású programokkal, mint a túrázás, kempingezés.

Nincsenek egyedül

Korábban már voltak hasonló kutatások: ezek során bebizonyították, hogy a természetközeli életet élők jobban alszanak, a zöldövezetben lakók 7 évvel fiatalabbnak érezhetik magukat és körükben kevesebb a szív- és érrendszeri megbetegedés mint azok körében, akik a belvárosban laknak. Egy chicagói kutatás szerint pedig még a legszegényebb területek lakói között sem egységes a kép: a fákkal övezett területeken élők körében kisebb arányú a bűnelkövetés mint az ugyancsak szegény, de zöldövezettől menetes betondzsungelek lakói körében.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.