Ez történik, amikor elfekszi a karját

Olvasási idő kb. 2 perc

Nemcsak a véráramlás hiánya áll a zsibbadás mögött, és maradandó károkat is okozhat, ha valaki alkohol befolyása alatt fekszi el a karját.

Ébredt már arra az éjszaka közepén, hogy úgy érezte, elvesztette a fél karját? Petyhüdt, érzéketlen, zsibbad és magától nem mozog, ezért csak a másik kezével tudja arrébb rakosgatni. Ijesztő élmény, ezért nem csoda, hogy ilyenkor pánikolni kezdünk, mert azt gondoljuk, valami szörnyű dolog történt, de szerencsére ez csak egy átmeneti állapot. Szakértőt kérdeztünk arról, hogy pontosan mi történik az elfeküdt karral.

„Az, hogy a véráramlás átmeneti hiánya okozza a bizsergő érzést és az elfeküdt kar érzéketlenségét, csak részben igaz, ilyenkor ugyanis a végtagot behálózó környéki idegrendszer szálait is összenyomjuk” - nyilatkozta a Díványnak dr. Simonffy Márta neurológus főorvos. A jelenség pontos fiziológiája az úgynevezett idegkompresszió: amikor alvás közben a saját karunkra fekszünk, az olyan, mintha egy kerti slagra taposnánk; a végtagokból az agyba történő információáramlás ugyanis ideiglenesen leáll.

A bizsergés jó jel

Karunkban rengeteg ideg fut, és mindegyiknek megvan a maga létfontosságú funkciója: a hónalji ideg a vállnál emeli meg a karokat, a nervus musculocutaneus a könyök hajlításáért, míg a nervus radialis a csuklók kiegyenesítéséért, valamint az 1-es, 2-es és 3-as ujj megemeléséért, a nervus ulnaris pedig a 4-es és 5-ös ujj több irányban történő mozgatásáért felelős. Amikor valaki a mélyalvás fázisa alatt huzamosabb ideig ugyanabban a pozícióban, az egyik oldalán fekszik úgy, hogy a karját maga alá temeti, a végtagban lévő idegek összenyomódnak és a keringés is ideiglenesen szünetel.

A jó hír az, hogy szervezetünk számára természetes, hogy riaszt, amikor az idegek túl sokáig vannak nyomás alatt. „Azzal, hogy felébredünk, lassan enyhülni kezd a nyomás és az idegek felszabadulnak, újra működőképesek lesznek, de egy-két percig még érzékenyek maradnak, aminek jele az érintett területen jelentkező bizsergés és zsibbadás” – magyarázza dr. Simonffy Márta

„Ez egy átmeneti állapot, de ha nagyon sokszor előfordul, illetve ha előrehaladottak az elváltozások, akkor tartóssá is válhat a probléma. A gyakori kézzsibbadás hátterében egyébként állhat csigolyameszesedés is. Ilyenkor összeszűkülnek azok a rések, amikbe a szomszédos csigolya nyúlványa megy, és mivel ezek a csigolyanyúlványok hegyesebbek, meszesebbek vagy szélesebbek, a két csigolya között lévő ideggyökök, valamint erek időnként nyomás alá tudnak kerülnit” – tette hozzá a szakértő.

Ezért is veszélyes az alkoholfogyasztás

„Ha csak arról van szó, hogy valaki elfekszi a karját, tartós idegkárosodás nem fog történni, ittas állapotban viszont esélyes, hogy annyira nincs magánál az illető, hogy nem veszi észre, mennyire rossz helyzetben maradt a karja, a toxikus hatásnak köszönhetően pedig a szervezet sem képes időben riasztani, így a keringés és az ideggyök maradandóan is sérülhet. A regenerálódás ilyen esetekben nemcsak egy-két percig, hanem napokig, sőt akár hónapokig is eltarthat, és általában orvosi kezelés is szükséges, hogy az idegi struktúra újra helyreálljon” – figyelmeztet a szakértő.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Brownie
Brownie
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.