Zenével kevésbé fáradunk, jobb a kedvünk, jobban koordináljuk a mozgást, sőt még energiából is több jut edzés közben. Utánanéztünk, miért.
„Engem az érdekelne, miért jó, ha zenére mozgok? Milyen pluszt ad? Mert erre még nem jöttem rá, így is szar/uncsi/nehéz, meg úgy is” – írta kolléganőm a belső levelezési listánkra, ahol éppen fitneszszakértőnk, Bánkúti Gabi szobafitnesz-sorozatához gyűjtöttük össze kedvenc edzős zenéinket. Bence rögtön meg is adta a szubjektív választ a kérdésre: „nekem iszonyú sok erőt adnak ezek a zenék, ha ezeket hallgatom sokkal jobban esik a mozgás, ha szól valami, érzem, hogy háromszor annyi energiát rakok bele, amit imádok.” Ezzel pedig csodásan összefoglalta, amit az elmúlt 10 év tudományos kutatásaiból tudunk a zene és az edzés kapcsolatáról. Azért most ki is fejtjük alaposabban a legfontosabb kutatási eredményeket.
A hormonlöket ad örömöt és energiát
A jó zene az agyi jutalmazórendszerünket stimulálja, hatására elöntenek minket a hormonok. A motiváló dopamin, az eufóriát okozó szerotonin, az izgatottságot hozó adrenalin különböző arányban keverednek a vérünkben, miközben a stresszhormonunk, a kortizol szintje csökken. Zenehallgatás közben tehát az öröm, a megkönnyebbülés és az energizáltság érzése egyszerre árad szét bennünk. Ez pedig már önmagában motiváló erővel bírhat, különösen, ha amúgy is képesek vagyunk megtalálni a mozgásban az örömforrást.
A zene segít abban, hogy jobban mozogjunk
A kutatások szerint a zene egyfajta metronómként szolgál a testünknek: segít tartani a tempót, csökkenti a hibázások számát és növeli az energiaráfordításunkat is. Egy 2012-ben végzett vizsgálatban brit kutatók például azt találták, hogy akik zenére bicikliztek, 7 százalékkal kevesebb oxigént használtak fel társaiknál. Agykutatások eredményeiből pedig úgy tűnik, hogy a hallásért és a mozgásért felelős agysejtek között egy szoros, reflexkörszerű összeköttetés van, így ha csak meghalljuk a zenét a mozgáskoordinációért felelős agyterületeink aktívabbá válnak, még akkor is, ha éppen nyugodtan ülünk valahol.
Kevésbé fáradunk el
Vannak, akiknek a mozgás sokszor fárasztó, unalmas, ezek a negatív érzések pedig a teljesítmény és a motiváció ellenében hatnak. A zene azonban képes kibillenteni az embert ebből az állapotból, egy jó szám simán áttol a holtponton, vele gyorsabban telik az idő, kevésbé tudatosul a fáradtság és a fájdalom. Sajnos ez a jelenség csak alacsony és közepes intenzitású mozgásnál működik, ha széthajtjuk magunkat, már nem, de a zene olyankor is nagyon motiváló tud lenni.
Rátanulunk a zenére
Emlékszel Pavlovra és a kutyáira? Az orosz fiziológus írta le először azt az elemi tanulási folyamatot, amiben egy adott ingerhez egy automatikus választ kapcsolunk. A kutyák esetében ez úgy nézett ki, hogy az étel látványa beindította a nyálelválasztást, és ha az étel látványával egyszerre mondjuk, egy csengő is megszólalt, az állat megtanulta összekapcsolni a csengő hangját a koszttal, így egy idő után már a csilingelésre is beindult a nyáladzás. Pontosan ez történik velünk is, amikor megszólal a megszokott edzős zenénk. Az elménk összekapcsolja az adott zenét az edzéssel, így már a zene hallatán is beindul a szervezetünkben a felkészülés a mozgásra. A zene tehát olyan, mint egy jó bemelegítés (de nem, nyilván nem helyettesíti azt).
A lényeg tehát, hogy a zene edzés közben kibillent a fájdalom és a fáradtság érzéséből, növeli az állóképességet, feldobja a hangulatot, és még a a metabolikus hatékonyságot is növeli. Edzés közben zenét hallgatni tehát elég klassz, sőt Costas Karageorghis, a londoni Brunel Egyetem pszichológus kutatója ennél tovább is megy: szerinte a zene nem más, mint egy legális teljesítménynövelő drog.
