#ÉLETEM

10 hasznos tudnivaló az influenzáról és az oltásról

2015. november 23., hétfő 10:01

Gyakran terjednek rémhírek az influenzajárványról, miközben sokan bagatellizálják a védőoltás fontosságát, vagy épp ellenzik azt. Korábban írtunk már tévhitekről, most pedig szakértő segítségével összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat az influenzáról és az oltásról, hogy ön is jobban képben legyen. Ha kíváncsi rá, mi az a tömegimmunitási küszöb és hogy mitől függ az oltóanyag hatékonysága, görgessen tovább!

1. Megfázás vagy influenza?

A közönséges náthát és az influenzát sokan egymás szinonimájaként használják, holott nem ugyanarról a jelenségről van szó: influenzának csakis az influenzavírusok által kiváltott megbetegedést hívjuk, de más vírusok, sőt, ritkábban baktériumok is okozhatnak megfázásos tüneteket, így ezeket félrevezető influenzának hívni. A Mayo Klinika kutatásai alapján több mint százféle vírus okozhat közönséges megfázást, ott van például a rhinovírus, de a megfázást okozó patogének közé tartoznak többek között a koronavírusok és a légzőszervi óriássejtes vírus.

„Az influenza elnevezést laikusok és szakemberek is gyakran helytelenül alkalmazzák olyan légúti fertőzésekre, amelyeket nem az influenzavírus okoz. Az influenza vírusnak létezik A, B és C típusa, amelyek közül az első kettő egymástól klinikailag elkülöníthetetlen fertőzéseket, míg a C típus rendszerint enyhe megbetegedést vált ki. Az influenzavírus elszórtan légúti megbetegedéseket idéz elő az őszi és téli hónapokban, és rendszerint 2-3 évente jelentkezik nagyobb járvány tömeges iskolai és munkahelyi hiányzással, megbetegedéssel és halálozással, amelyek kórokozói többnyire A típusú influenza vírusok. (Magyarországon 1998-ban 30-an haltak meg influenzában, nagyobb járványok esetén ez a szám jelentősebb.) A B típusú fertőzés általában enyhe légúti panaszokkal jár, de 3-5 évenként visszatérő ciklusban nagyobb mértékű megbetegedést és halálozást eredményez” – mondta a Díványnak dr. Dienes Csaba Emil háziorvos. A vírus leggyakrabban az iskoláskorú gyermekeknél fordul elő. A szezonális járványok sokszor két hullámban jelentkeznek: először az iskolások és családtagjaik között, majd egyedül élő emberek és félig zárt intézmények lakóinak szervezetében.

shutterstock 155511377

„Megfázás mint olyan azonban nem létezik. Sokkal inkább arról van szó, hogy hidegben a szervezet védekezőképessége általában véve és lokálisan (pl. orr-nyálkahártya, garat) is csökken, így sokkal könnyebben megtelepszik szervezetünkben a mintegy kétszáz vírus valamelyike, amelyek megfázásos tüneteket okoznak. A tünetek alapján azonban nem különíthető el egyértelműen az influenza és a megfázás, csak a vírus garatmosó folyadékból való kimutatásával és azonosításával” – fűzi hozzá a szakértő.

2. Amikor a sok betegnek semmi köze egymáshoz

'A járvány egy fertőző betegségnek a vártnál sokkal gyakoribb vagy egy bizonyos szintet meghaladó, rövid időn belüli tömeges előfordulása egy adott területen vagy közösségben. De járvány lehet legalább két egymással összefüggő eset, amely járványügyi bizonyítékokkal alátámasztható. Az tehát, hogy mekkora számú megbetegedés esetén beszélünk járványról, függ a betegségtől is, ugyanis más-más lehet a megbetegedettek számának küszöbértéke különböző vírusos fertőzések esetén. Az egyes eseteknek továbbá egymással összefüggésben kell állniuk, azaz a fertőzési láncot, a betegség továbbterjedését és annak módját is bizonyítani kell. Ezért fordulhat elő, hogy ugyan nagyon sokan betegek, a jelenség mégsem tekinthető járványnak, mert a betegek nem egymást fertőzik meg. Ilyenkor arról van szó, hogy a szervezet gyengébb védekezőképessége miatt az egyébként mindig jelenlevő kórokozók betegségeket okoznak. Ez összefüggésben áll az őszi időjárással, de az is megfigyelhető, hogy a fűtési szezon kezdetével nagyobb számban fordulnak elő ilyen esetek, mert a túlzottan meleg és száraz levegő nagymértékben rontja a légutak védekezőképességét. Kezdetben csak a száraz levegő okoz köhécselést, a nyálkahártya károsodásával azonban a kórokozók előtt is megnyílik az út az emberi szervezetbe jutáshoz" – magyarázza a háziorvos.

3. Kik a fokozottan veszélyeztetettek?

'Az influenza elleni védőoltás mindenképpen javasolt a szív-, tüdő- és többféle krónikus betegségben szenvedőknek, 60 éven felülieknek egészségi állapotuktól függetlenül, otthon vagy kórházban ápoltaknak. A leggyakoribb szövődmény a tüdőgyulladás, ezért érdemes az érintetteket egyúttal tüdőgyulladás elleni védőoltásban is részesíteni. Ajánlott azokat a veszélyeztetett terhes nőket is beoltani, akiknek terhességük utolsó három hónapja éppen a téli hónapokra esik" – figyelmeztet dr. Dienes Csaba Emil. "Nem olthatók viszont a hat hónapnál fiatalabb csecsemők, illetve azok, akik az oltóanyag bármely összetevőjére (pl. tiomerzál, vagy a nyomokban visszamaradt tojásfehérje, formaldehid, bizonyos antibiotikumok) érzékenyek, továbbá azok a személyek, akiknek kórelőzményében bármely oltás következtében olyan súlyos szövődmény alakult ki, mint az agyvelőgyulladás, az agyvelőbántalom, nem lázas görcs, Guillen-Barré szindróma, érgyulladás, ideggyulladás vagy arcidegbénulás. Ezen kívül akut lázas esetben is kerülni kell az oltást, ám ilyenkor a tünetek elmúlta után két-három nappal már beadható a vakcina. Lehetőleg kerüljük a tömegközlekedést és a zsúfolt helyeket, ha pedig valaki nem oltható be, fontos, hogy a környezetében élők legyenek védettek" – tanácsolja a háziorvos.

4. Nem csak a saját érdekünk

A fertőző betegségek kutatója, Romina Libster TED-es előadásában arról igyekszik meggyőzni közönségét, hogy az influenza elleni védőoltás környezetünk egészségének megőrzése érdekében is szükséges. Szerinte a vakcina beadása nem egyéni döntés kérdése, hanem az egy közösségi felelősség, ezért is számít minden egyes injekció.

shutterstock 313240556

„Az oltóanyag nem egyetlen fertőzés leküzdésére szolgál, de vírusok sorozatát és terjedését állathatjuk meg vele. A beoltott egyének nemcsak magukat védik meg, de azokat a környezetükben élőket is, akik valamilyen okból kifolyólag nem kaphatnak védőoltást. Számukra tehát az jelenti a védelmet, ha körülöttük az egészséges emberek mind be vannak oltva. Arról nem is beszélve, hogy a csekély kisebbség is fenyegető lehet a nagy többség számára. Amikor az emberek többsége egy közösségben megkapja az oltóanyagot, akkor a lakosság eléri a betegségmentes állapotot, amit tömegimmunitásnak nevezünk. De az immunitási küszöb betegségenként eltér függően magától a vírustól és a vakcina által kiváltott immunválasztól (a vakcina gyakran nem nyújt száz százalékos védelmet), és egy csekély hibalehetőség egy lavinát is elindíthat. Ha a tömegimmunitás a küszöbérték alá esik, a vírus elkezd szabadabban terjedni az adott közösségben és még olyan betegségek is megjelenhetnek, amelyek addig nem is voltak a láthatáron" - magyarázza Romina Libster.

Tömegimmunitás és küszöbérték

A tömegimmunitás egy adott fertőzéssel szemben immunis populációs hányad, ami az immunis egyének részarányával jellemezhető. Ha a tömegimmunitás mértéke magas (pl. egy hatékony kampánynak köszönhetően), az adott közösségben élő fogékony személyek száma nem éri el a járványküszöböt, és így nem terjed el nagymértékben a fertőző betegség. A tömegimmunitás fogalma szerint tehát az immunis személyek tömeges jelenléte védelmet jelent a nem immunis emberek számára azáltal, hogy csökken a lehetséges fertőző források gyakorisága és a fertőzés terjedésének lehetősége. A tömegimmunitási küszöb a lakosság azon legmagasabb immunis részaránya, amely esetén a fertőző betegség még fennmaradhat a populációban. Ha e küszöbértéknél a tömegimmunitás mértéke magasabb, a betegség eltűnik a populációból. 

5. Hogyan működik az oltóanyag?

Az influenza elleni oltóanyag az elölt influenzavírus tisztított alkotórészeit tartalmazza (nincs benne teljes vagy „élő” vírus). Ezeket az alkotórészeket a beoltott személyek speciális immunsejtjei azonosítják, majd a szervezet ellenanyagok termelésébe kezd. Így amikor a fertőzést megkapjuk, az ellenanyagok a szervezetünk védekezéséhez már készen állnak, hogy a kórokozó vírusokat rövid idő alatt elpusztítsák.

GettyImages-150788072
Fotó: Ulrich Baumgarten / Europress / Getty

6. Mennyire hatékony?

Az influenzavírus rendkívül változékony, évről évre más-más változata jelenik meg, ezért az első influenzás tünetekkel rendelkező személyekben azonosítják a vírust, és tipizálásuk alapján kezdik el a WHO ajánlására gyártani az oltóanyagot. „Alapvetően függ ettől az azonosítástól az oltóanyag hatékonysága, azaz, hogy a megfelelő törzset sikerült-e kiválasztani. Tudni kell, hogy az oltás csak és kizárólag azon vírustörzsek ellen bír hatékonysággal, amelyeket az oltóanyag tartalmaz. Ha más influenzavírussal vagy influenzához hasonló vírussal fertőződik meg valaki, akkor a védőoltás hatástalan” – mondja dr. Dienes Csaba Emil.

7. Akkor zsákbamacska az egész?

Tény, hogy a hibalehetőség drámaian megváltoztathatja az influenza elleni védőoltás hatékonyságát az adott szezonban. Ha a tudósok és a gyógyszergyártók a vírustörzsek egy bizonyos kombinációjára készülnek fel, miközben attól eltérőek terjednek, akkor az oltóanyag sokkal kevésbé lesz hatásos. Ez a magyarázata annak, hogy évről évre igen változatos eredményeket hoz az oltás.

A Cochrane Kollaboráció, egy független, non-profit tudományos testület két analízise számszerű adatokkal is szolgál az influenza elleni védőoltás hatékonyságáról. Randomizált kontrollált vizsgálatuk szerint, ha 6 hatéves kor alatti gyereket beoltunk, azzal 1 influenzás fertőzést akadályozhatunk meg. Két év alatti gyerekek esetében az arányok már kevésbé világosak és nem áll rendelkezésre elegendő adat annak pontosabb vizsgálatára. Felnőttek esetében a vakcina hatása szerényebb: Tom Jefferson, a Cochrane tanulmányok egyik szerzője szerint egy jó évben - amikor a WHO számításai viszonylag pontosak és az oltóanyag megfelel az éppen terjedő vírustörzsnek - 33 felnőttet kell beoltani ahhoz, hogy megelőzzünk egy megbetegedést. Egy rosszabb évben, amikor a WHO előrejelzései tévesek, akkor ugyanehhez az eredményhez már 100 embert kell beoltatni.

8. Milyen mellékhatásokkal járhat az oltás?

A hatékonyság mértékétől függetlenül mindenkinek – aki teheti – az oltás mellett kellene döntenie, hiszen annak csak minimális hátulütője lehet (egy kis bőrpír és legfeljebb megfájdul a karunk), de a közhiedelemmel ellentétben nem váltja ki az influenzát és semmilyen súlyos mellékhatással nem kell számolniuk az egészséges beoltott egyéneknek. Annál inkább előzhetünk meg vele olyan súlyos szövődményeket, mint a tüdőgyulladás. Az oltásra az őszi hónapok a legalkalmasabbak, így talán még ön sincs elkésve vele, hiszen a védettség 10-14 nap alatt kialakul és hónapokig tart. Az ÁNTSZ által biztosított ingyenes oltóanyag gyári tájékoztatója alapján az influenza oltást követő mellékhatások ritkán fordulnak elő. Az oltóanyag elölt vírust tartalmaz, ezért a vakcinától nem alakulhat ki influenza fertőzés. Az oltást követő légúti betegség véletlen egybeesés következménye, amit más légúti kórokozó válthat ki. 

Mi a mellékhatás és az oltást követő nemkívánatos esemény?

Az oltást követő nemkívánatos esemény tágabb fogalom, mint a mellékhatás fogalma. A mellékhatás (vagy oltási reakció), egy olyan nem kívánt esemény, mely az oltóanyag alkalmazási előírásában meghatározott módon történő alkalmazást követően lép fel és az alkalmazási előírásban felsorolásra került. Oltást követő nemkívánatos eseménynek minősül minden olyan esemény, amely védőoltás beadása után jelentkezik, és amelynek észlelésekor nem zárható ki az oltással való összefüggés.

Az előfordulás gyakorisága szerint az oltást követő nemkívánatos eseményeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk.

  • Nagyon gyakori (10 oltottból több mint 1-nél fordul elő)
  • Gyakori (100 oltottból több mint 1, de kevesebb mint 10 esetben fordul elő)
  • Nem gyakori (1.000 oltottból több mint 1, de kevesebb mint 10 esetben fordul elő)
  • Ritka (10.000 oltottból több mint 1, de kevesebb mint 10 esetben fordul elő)
  • Nagyon ritka (több mint 10.000 oltott esetén fordul csak elő)

A gyakori események közül álljon itt néhány kiragadott példa: az injekció helyén fellépő fájdalom, bőrvörösség vagy a szövetek helyi duzzanata, fáradtság, fejfájás, láz stb. Ezek a leggyakrabban múló tünetek, néhány nappal az oltást követően maguktól megszűnnek.

Forrás: ÁNTSZ

Kétségtelen tény, hogy az oltást követően ritkán vagy nagyon ritkán súlyos tünetetekkel járó állapot is kialakulhat - írja az ÁNTSZ. De mik ezek? "Súlyos tünetnek tekinthető az oltás után 48 órán belül jelentkező 39,5°C feletti láz, az anafilaxiás sokk, a hörgőgörcs, gégevizenyő, ájulás, izomgyengeség, valamint elhúzódó hozzáférhetetlenség, tudatzavar, 4 óránál hosszabb ideig tartó befolyásolhatatlan, magas hangú sírás, 72 órán belül fellépő görcsök vagy agyvelőbántalom. Enyhe allergiás tünetek esetén kalcium pezsgőtabletta mérsékelheti a panaszokat, a duzzanat és izomfájdalom pedig vizes borogatással enyhíthető. Láz csillapítására alkalmas többek között az Algopyrin, a Demalgon, az Aspirin, a Kalmopyrin, illetve fizikális lázcsillapítás, azaz hűtőfürdő vagy vizes borogatás. Azt azért hozzá kell tenni, hogy nem minden esetben szükséges a láz csillapítása, vagyis elsősorban a lázat kísérő kellemetlen tünetek esetén (elesettség, rossz közérzet stb.) igényel kezelést. Önmagában ugyanis a láz semmilyen károsodást nem okoz a szervezetben, ugyanolyan tünet, mint például a köhögés vagy a nátha" - mondja dr. Dienes Csaba Emil.

GettyImages-72284912
Fotó: Tim Boyle / Europress / Getty

9. Hogyan terjed az influenza?

"A vírus cseppfertőzéssel, a fertőzött személy légúti váladékaival terjed tüsszentéssel, köhögéssel, beszéddel úgy, hogy mások közvetlenül belélegzik a levegőben hosszú percekig lebegő részecskéket. De közvetlenül is nagyon sokszor érintkezhetünk azokkal, hiszen a tárgyak felületén órákig is képes életben maradni a vírus" - magyarázza a háziorvos.

10. Előzze meg a járványt!

Elsősorban persze védőoltással lehet védekezni, de ügyeljen a gyakori, alapos kézmosásra az őszi és téli hónapok alatt, és tanítsa meg rá a gyereket is, mert akármilyen apróságnak tűnik, igenis beleszámít a megelőzésbe a megfelelő higiénia. Lehetőleg ne nyúlkáljon az arcához feleslegesen, tüsszentésnél vagy köhögésnél pedig takarja el az orrát és a száját egy zsebkendővel vagy a könyökhajlatával, így elkerülheti, hogy a tenyerébe kórokozókat tartalmazó részecskék kerüljenek, amik kézfogással és tárgyak érintésével könnyen továbbadhatók. Ha pedig nem érzi jól magát, akkor ne hősködjön a munkahelyén azzal, hogy betegen is hajtja az igát. Maradjon szépen otthon, heverje ki az influenzát, és ha már ön szenved, legalább másokat ne akarjon megfertőzni. 

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

JÓ FÉNYEKET Szelfi tippek kezdőknek és függőknek

Fejlődni mindig lehet, és garantálom, hogy az itt felsorolt tippek közül még a Kardashian lányok sem ismerik mindegyiket! Sosem értetted, másnak hogy lesznek mindig tökéletesek a képei? Hát így

ÚTIKALAUZ ANATÓMIÁBA Miért olyan makacs az ekcéma?

A világ egyik legelterjedtebb bőrbetegsége, gyakran hosszú hónapokig vagy évekig is eltarthat, ameddig javulni kezd az állapot. Sőt, gyakran a terápia ellenére hullámzó ritmusban, újra és újra visszatérnek a tünetek. Min múlik a tartós gyógyulás?

LELKI ZÓNA A szépség mellékhatásai

Ami szép, az jó is! Ez az összefüggés automatikus működésbe lép, ha más emberekről mondunk ítéltet – akkor is, ha racionális énünk nem ért egyet vele. A kedvező fizikai megjelenés átterjed az egyén megítélésének más dimenzióira is.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta