Megfelelő bőr- és bélflóra nélkül az immunrendszer magára marad, de ennek nem kell így lennie.

Csinálhatunk ugye bármit, soha nem leszünk igazán tiszták, de ez nem is olyan nagy baj. A Semmelweis Egyetem ETK Epidemiológiai Tanszékének vezetője, dr. Barcs István össze is foglalta, hogy miért.

Az immunrendszer úgy működik, mint egy sportoló: aki minél többet edz, annál erősebb, és az, hogy mennyire tudja valaki felvenni a harcot a fertőzésekkel szemben, a bőr- és a bélflóra állapotától is függ – mondja dr. Barcs István. Tájékozatlansága miatt az ember magának is sok kárt tud okozni, például akkor, ha indokolatlanul (tehát nem orvosi rendelésre) szed antibiotikumot, vagy rendszeresen antibakteriális szappanokat használ.

Az antibiotikumok

Köztudott, hogy az antibiotikumok nemcsak a betegséget okozó baktériumokat, hanem a jótékony bélbaktériumokat is pusztítják. Ha a kúra nem tart sokáig, a bélflóra pár nap alatt önmagától regenerálódik. Más a helyzet, ha valaki kénytelen hosszú ideig és többféle antibiotikumot szedni, mert ezzel megbontja a bélflóra (és egyéb testtájai flórájának) normális összetételét, ami a szakember szerint nagyjából olyan hatással jár, mint az erdőnek a tarvágás. Vagyis a bélben ilyenkor tömegével semmisülnek meg baktériumcsoportok, amelynek következményeként a szervezet védtelenné válik, olyan fertőzéseket is megkap, melyek miatt a hétköznapi állapotában nem betegedne meg. Dr. Barcs erre példaként említette a szalmonellás tojást: egészséges emberben százmillió fertőző szalmonellabaktérium szükséges a fertőzéshez, ez egyetlen tojásban nincs meg. Akinek viszont hiányos a bélflórája, vagy a steril élelmiszer fogyasztása miatt immunrendszere nem készült fel ezeknek a kórokozóknak a kivédésére, az viszont megbetegedhet.

És mi a helyzet a probiotikumokkal?

Sokan úgy tudják, hogy ha antibiotikum szedésére kényszerülnek, javasolt valamilyen probiotikum szedése is, épp a bélflóra megóvása érdekében. Dr. Barcs István szerint a probiotikumok nem ártanak, de tartós védelmet nem fognak adni. Ennek az az oka, hogy a bélflóra olyan, mint az ujjlenyomat, minden embernek egyedi, csak rá jellemző baktériumtörzsekből áll össze. A probiotikumok viszont az emberhez nem adaptálódott „átutazók”, amelyek nem káros mikróbákat, baktériumokat tartalmaznak. Ezek átmenetileg ki tudják tölteni az antibiotikumkúra miatt keletkezett űrt, de hosszú távon nem életképesek a szervezetben.

Azért, mert steril, nem biztos, hogy jó

Sokan hiszik, hogy egészségük záloga az állandó fertőtlenítés, a steril környezet elérése. Nem sokan tudják, hogy a túl steril környezet nem feltétlenül jó, mert akik így élnek, azoknak a szervezete nem szokik hozzá a fertőződésekhez. Így történhet meg az, hogy azonnal megbetegednek, amint olyan helyre mennek (tömegközlekedés, munkahely, külföld) ahol a megszokottól eltérő mikroflórával találkoznak, mert nem volt alkalma kialakulnia a megfelelő ellenállóképességüknek. Dr. Barcs István szerint mindez a túlcivilizált országokra jellemző a leginkább. Ha valaki gyerekkorában átesik a (esetleg homokozóban megkapott) tünetmentes toxoplazma fertőzésen, akkor terhessége alatt már védett lesz, vagyis nem kell a macskákat kerülnie attól rettegve, hogy magzata károsodik – magyarázza, miért veszélyes a túlzott sterilitás.

Dr. Barcs István attól is óv mindenkit, hogy antibakteriális kozmetikumokat használjon, mert ezzel tönkreteszi a szervezet elsődleges védelmi vonalát, a bőrt. A tisztálkodás önmagában is mechanikusan eltávolítja a szennyezéseket, ezzel együtt csökkenti a baktériumok számát is, de kémiailag csökkenti a verejtékből származó antimikrobás hatású sók, zsírsavak mennyiségét is. Ha mindez folyamatos fertőtlenítéssel egészül ki, lemossák még a védő baktérium réteget is, megnyitva az utat a fertőzések előtt. A szakember arra figyelmeztet: nem tehet rosszabbat egy gondoskodni vágyó anya gyermekével, minthogy merő jószándékból antibakteriális tusfürdővel fürdeti.