#ÉLETEM

A méregtelenítés márpedig nem kamu

2014. február 16., vasárnap 17:14

„Egyre többet tudunk a természetről, a társadalomról és magáról az emberi gondolkodásról, világunk mégis tele van tudománytalan elképzelésekkel" – ezzel kezdi a táplálkozás és az egészség téveszméiről szóló nemrég megjelent cikkét Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének intézetvezető igazgatója. A szerző a cikkben a méregtelenítés, a lúgosítás, a zsírégetés és az antioxidánsok kérdésével foglalkozik, pontosabban a jelenségek mögötti tudományos bizonyítékok hiányával. Éppen úgy, ahogy korábban a homeopátia esetében is tette. De mégis miért maradnak fenn ezek a módszerek, ha semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá a hatásosságukat? Mi készteti az embereket arra, hogy ezeket válasszák? És miért hisznek abban, hogy működnek?


Nem mindegy, hogyan magyarázunk

Általános emberi sajátosság, hogy nem bírjuk a bizonytalanságot, így minden körülöttünk zajló jelenségre magyarázatot keresünk. Ezek a magyarázatok pedig általában erősen kultúrafüggőek, és nincs ez máshogy az egészségünkkel sem. Keleten az emberek az egészséget inkább egyfajta egyensúlyi állapotnak képzelik el, amiben nemcsak a testünknek, de a lelkünknek, a szociális és a fizikai környezetünknek is aktív szerepe van. Ezzel szemben a nyugati orvostudomány leginkább gépként tekint a szervezetre, olyasvalamiként, amit karban kell tartani, és ami el tud romlani, ilyenkor pedig a szakember, azaz az orvos feladata megjavítani. Azzal pedig, hogy az intenzív osztályról az emberek fele depressziósan, szorongva kerül ki, nem tudunk mit kezdeni. 

Ezek a fejünkben élő magyarázó modellek határozzák meg azt, hogy milyen okokat látunk az egészség és a betegség hátterében, hogyan reagálunk a betegségre, mennyire veszünk részt aktívan a kezelésében, mennyi munkát fektetünk a gyógyulásba. Azt az afrikait például, aki magas lázzal ágynak dől, és akire szerinte a törzse egyik tagja rakott rontást, nem gyógyíthatja meg más, csak a varázsló, aki képes elűzni az átkot. Hasonló helyzetben Vietnamban a felbomlott hideg-meleg egyensúlyt igyekeznek helyreállítani, mi pedig bedobunk egy gyógyszert. Egy svéd kutatásban a cukorbeteg muszlim nők, akik hitték, hogy a betegség Allah akaratát tükrözi, passzívabban álltak az orvosi ellátáshoz, kevésbé mérték rendszeresen a vércukrukat, kevésbé vigyáztak magukra, mint nem hívő társaik. 

A kultúrán, a valláson és a neveltetésen túl a személyiségünk is befolyásolja, hogy mit gondolunk az egészségről. Ezeknek a hiedelmeknek a hatására különbözőképpen látjuk a világot, és hajlamosak vagyunk csak azokra a bizonyítékokra figyelni, amik alátámasztják az elméleteinket. Ha például hidegrázást kapunk attól, hogy mérgekkel tömnek minket, a homeopátia vagy a méregtelenítés szimpatikus megoldásnak tűnhet, és ha ezek használata közben bármilyen pozitív változást tapasztalunk (vagyis együtt jár, időben egybeesik egy kúra és a gyógyulás), akkor simán feltételezünk ok-okozati viszonyt a kettő között. A gyerek nem bír aludni. Nyilván nő a foga. Ráadjuk a borostyánláncot. Két nap múlva alszik. Nyilván a lánc miatt. Mindeközben persze fogalmunk sincs, mi lett volna vele borostyán nélkül. 

A hitünknek ereje van 

Azt tehát tudjuk, hogy más és más dolgokban hiszünk, más és más módszerek illeszkednek a világképünkhöz és a személyiségünkhöz, de vajon miért marad meg a bizalmunk ezekben, miután kiderül, hogy hatástalanok? Mert nem azok. Az ugyanis, hogy egy módszer – legyen az gyógyszerezés vagy ördögűzés – mennyire hatásos, függ az eljárás fizikai tulajdonságaitól – legyen az vegyület vagy kínzással kombinált kántálás –, de függ attól is, ki végzi, ki kapja és milyenek a körülmények, amiben a kezelés zajlik. Ez az utóbbi három tényező teszi ki a placebóhatást, azaz a vegyületektől független gyógyszerhatást, ami egy pszichés folyamaton keresztül érvényesül, és ami minden gyógyítási forma lényeges összetevője. Annyira lényeges, hogy bizonyos vizsgálatokban a tünetek javulásának 25, másokban akár 84 százalékát is magyarázza. Ez az arány persze sok mindentől függ, például a betegség természetétől, attól, hogy megvan-e a bizalom a kezelő irányába – legyen az orvos vagy sámán – vagy hogy milyen a beteg személyisége (általában a szorongó, éretlen, alacsony önértékelésű embereknél erősebb a placebóhatás). Ha többet szeretne tudni a placebóhatásról, ezt a cikket ne hagyja ki. 

A magyarázó modelljeink tehát bizonyos kezelési módok, eljárások felé terelnek, és a placebóhatás, valamint az, hogy jobban figyelünk az elméleteinket megerősítő bizonyítékokra, csak erősítik a módszerbe vetett hitet. Ez veheti rá az embert, hogy minden évben kétszer több hét rákészülés után hosszú napokig koplaljon a méregtelenítés jegyében, ettől vásárol mini cukorgolyókat a homeopátiás gyógyszertárban, és ezért választja mindig ugyanazt a fájdalomcsillapítót, ha jön a migrén. És persze emiatt élhetnek meg olyan remekül a tévén keresztül gyógyítók is. 

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta