#ÉLETEM

Miért kell minket megvédeni a GMO-tól?

2013. július 18., csütörtök 16:32

Máséfl hónappal azelőtt, hogy tagállamok képviselői arról dönthettek, hogy az EU engedélyezze-e a komplex génmódosított fajtacsoport, az ún. „SmartStax” kukorica importját, Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter 2013. június 1-jén átfogó ellenőrzést rendelt el az ország keleti határai mentén a Magyarországra bekerült GMO-szennyezett kukorica vetőmaggal elvetett állományok felderítésére. Az ellenőrzéseket a NÉBIH, illetve a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei végzik az elkövetkező hetekben – állt a hivatal közleményében. Sőt, egy éve még a magyar Anonymous is hadat üzent az egyik legnagyobb piaci szereplőnek, a Monsanto mezőgazdasági és biotechnológia vállalatnak, ami ugye sokak szemében a megtestesült gonosz. De miért van erre szükség, hát nem úgy van, hogy a transzgénikus növények nem is az ördögtől valók?

Nos, a válasz attól függ, hogy kitől kérdezzük. Az egyetemen a transzgenikus növényekről szóló kurzuson azt tanultam, hogy valóban nem kell félni tőlük, de tény, hogy lehetne egy kicsit finomítani a módszereken. A világ mindenesetre nagyon megosztott: míg az idei Világélelmezési Díjat három olyan tudós nyerte, akik genetikailag módosított növényekkel (GMO) foglalkoznak, itthon foggal-körömmel küzdünk az ilyen szervezetek elterjedése ellen, még az Alaptörvényben is benne van, hogy minden állampolgárnak joga van a GMO-mentes mezőgazdasághoz és élelmiszerekhez.

Alapfogalmak

Genetikailag módosított élelmiszernek minősül minden olyan termék, amely bármilyen formában tartalmaz genetikailag módosított szervezetet. Az eljárás során megváltoztathatják a növény vagy állat saját génállományát, vagy idegen szervezettől is kaphat új géneket (transzgenikus egyed). Az első generációs szervezeteknél a stressztűrés kialakítása volt a cél, így lettek rovar- és gyomírtó-, azaz herbicidrezisztens, valamint szárazság- és hidegtűrő növények. A másodiknál az életfolyamatok (anyagcsere, fejlődés) módosítása volt a lényeg, a harmadik generációsaknál pedig a speciális molekulák termelése.

Történet

Az első genetikailag módosított (GM) növényt 1982-83-ban hozták létre, ez volt az antibiotikum (kanamicin) rezisztens dohány, majd 1986 és 1987 között megjelentek a mezőgazdasági szempontból jelentős GM-növények, a vírus-rovar-, és herbicidrezisztens fajták, 1994 és 1995 környékén pedig köztermesztésbe is kerültek az első ilyen fajták, pl. a Flawr Sawr paradicsom, amiről később szó is lesz. A mai is köztermesztésben lévő szója-, repce-, gyapot- és kukoricafajták, hibridek gyorsan követték őket, 2008-ban pedig világszerte már 125 millió hektárnyi területen termeltek ilyen növényfajtákat, ez az akkori termőterület 7,6 százaléka volt.

Lehetőségek

A géntechnológiai stratégiák lehetőségei a második/harmadik generációs GM-növények vonatkozásában széleskörűek. Például a zsírsav-anyagcsere módosítására vonatkozó géntechnológiai stratégiák a szénlánc hosszúságát és telítetlenségét meghatározó enzimekre alapozhatók. A kutatók előállítottak már olyan repcét, melynek zsírsavai olajsav helyett 50%-ban laurinsavat termelnek: ez a kozmetika ipar számára fontos alapanyag. Egy enzim génjével transzformált repce pedig képes a telítetlen sztearinsav termelésére, így olyan zsírsavakat termel, mellyel felválthatja a kókuszpálma és olajpálma használatát.

Az anyagcsere-módosítás további lehetőségét a keményítő- és cukortartalom növelése jelenti, de új fehérjék termeltetése és fehérjék túltermeltetése is lehetséges. A növényi fehérjék egy-két esszenciális aminosavban hiányosak. Ezzel a technológiával sikerülne olyan GM-növényeket a termesztésbe vonni, amelyek az átlagosnál sokkal több létfontosságú, esszenciális aminosavat – például lizint, triptofánt – építenének be a saját fehérjéikbe, így a növények is komplett fehérjeforrást alkotnának – olvasható a Good Milk közleményében.

A növények fejlődésében az érés módosítását elsőként az USA-ban alkalmazták, az első piacra dobott termék a Flawr Sawr későn puhuló paradicsom volt, amit egy év múlva a későn érő paradicsom követett. Ez a paradicsom hónapokig szobahőmérsékleten is tárolható volt, anélkül, hogy beérett volna. Az érésben módosított paradicsomok etilén gázban tartva érnek be. Hazánkban az alma módosítására végeztek hasonló kísérleteket. A GM növények „bioreaktorként” is betölthetik szerepüket új fehérjék termelésével és túltermelésével. Vakcinákat termelhetnek gyümölcsökben, amivel a fejletlen és fertőző országok lakossága immunizálható a legveszélyesebb fertőző betegségekkel szemben, továbbá antitestek is termeltethetők a növényekkel.

Egyes területeken megoldást jelenthet az úgynevezett aranyrizs elterjesztése. Az aranyrizs genetikai módosítással előállított, béta-karotint termelő rizs­fajta. A sárga színű béta-karotin az emberi szervezetben A-vitaminná alakul, mely több funkcióhoz, többek között a látáshoz nélkülözhetetlen. Délkelet‑Ázsiában – ahol az emberek amúgy is szinte kizárólag rizst fogyasztanak – a többféle elővitamint is tartalmazó GM-rizs tehetné lehetővé a vitaminhiányos gyermekek megfelelő vitaminpótlását.

Kétségek

Napjainkban a szakemberek sokat vitatott kérdése, hogy a fent említett, ígéretesnek tűnő alkalmazási lehetőségek megoldást nyújtanak-e az éhezés problémájára. Egyesek úgy gondolják, hogy a második generációs növényeket olyan helyeken lehetne elültetni, ahol jelenleg semmi sem terem meg a kedvezőtlen éghajlati viszonyok miatt, például a csapadékhiány vagy a túlzottan sós talaj miatt. A megfelelő gének kukoricába vagy búzába történő bejuttatásával ezeket a növényeket is képessé lehetne tenni arra, hogy a szélsőséges éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodni tudjanak. Más kutatók szerint nem megoldás a GM‑növényekkel előállított hozamnövelés, mert az éhezés fő oka nem a megtermelt élelmiszerek túl alacsony mennyisége, hanem a rossz élelmiszer-elosztás, a szegénység, valamint a termőföld és a vásárlóerő hiánya – állítja a közlemény.

Veszélyek

A fent említett, ígéretesnek tűnő alkalmazási lehetőségek ellenére a kutatók is elismerik, hogy kevés a rendelkezésre álló információ, számos megválaszolatlan kérdés merül fel a GM‑növények hatását illetően. Egyszerre vannak jelen a tudáshiányból, a módszerekből fakadó kockázatok, valamint az ökológiai, genetikai, élelmiszerbiztonsági és gazdasági rizikófaktorok.

A GM-növények termesztésük során nagy terhet rónak a környezetre, nem csökken a vegyszerfelhasználás, valamint a kártevőkben is kialakulhat a rezisztencia. Csökken a biodiverzitás, a genetikailag módosított organizmusok bekerülnek a természetes környezetbe. A genetikai módosítás az állattenyésztésre is kiterjed, pl. a tenyésztett lazacokat azért vetik alá GM-eljárásnak, hogy a növekedésüket felgyorsítsák, így néhány hónap alatt hatalmasra nőnek, ezáltal a profitszerzés időszaka megrövidül. Amikor azonban a génmódosított lazacok összekerülnek a természetben élőkkel, megváltoztatják az egész faj tulajdonságait.

A GM-növények elterjedése háttérbe szorítja a hagyományos gazdálkodást, és a biogazdálkodás megszűnéséhez vezet. A génmódosított növények elszabadulása komoly veszélyt jelentene a biogazdálkodók számára. A "bio", azaz "ökológiai termék" jelölés uniós feltételei között nemcsak az szerepel, hogy tilos kémiai úton előállított növényvédő szereket és műtrágyákat alkalmazni, de genetikailag módosított szervezeteket sem szabad használni. A GMO-kat tartalmazó termékeket nem lehet "ökológiai" címkével ellátni, kivéve, ha azok véletlenül kerültek a termékbe, és az összetevők GMO-aránya nem haladja meg a 0,9%-ot. A NÉBIH szerint egyébként minden magyar gazdálkodónak érdeke, hogy az ország fenntartsa GMO-mentességét, hiszen az exportpiacokon ez jelentős versenyelőnyt jelent a magyar termények részére. (Ha érdekli, hogy a hazánkban jelenlévő legjelentősebb élelmiszer-forgalmazók közül mely cégek garantálták az általuk forgalmazott termékek GMO-mentességét és melyek nem, kattintson ide!)

Fontos kérdés az is, hogy az emberi szervezetre milyen hatásai lehetnek a genetikailag módosított élelmiszereknek. A megoszló szakmai vélemények között akad olyan, ami előrevetíti az esetleges egészségkárosító hatásukat, és olyan is, ami szerint nem kell számolni ilyen jellegű veszéllyel. Az viszont biztos, hogy már önmagában a környezeti károk és az élővilág sokszínűségének csökkenése miatt is kerülni kéne az alkalmazását.

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta