Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A tudomány és a technika fejlődésével ma már nemcsak az a vita tárgya, mi hizlal jobban, a zsír vagy a szénhidrát, hanem, hogy kell-e félnünk a génmanipulált élelmiszerektől. Ezt a témát nem lehet figyelmen kívül hagyni, ezért jobb, ha kellően megalapozott tudással felvértezve követjük a híreket és olvasgatjuk az élelmiszerek csomagolásán lévő feliratokat. Íme a génmanipulált élelmiszerek kiskátéja.
A genetika kétségtelenül korunk egyik vezető tudományterülete. Az eredményeinek gyakorlati alkalmazására épülő géntechnológia és az általa létrehozott termékek ismeretlenségüknél fogva vagy inkább a róluk szerezhető eltorzított vagy hiányos információk miatt, gyakran ébresztenek bizalmatlanságot, félelmet.
Kevéssé érthető
A megértés korlátját jelentheti, az ezen a területen alapvetőnek számító biológiai, kémiai, biokémiai, élettani fogalmak ismeretének hiánya. A szélesebb körű összefüggések megismeréséhez pedig szükséges a minimális mezőgazdasági, állattenyésztési, ökológiai és ökonómiai tájékozottság. Ennek megfelelően, ez az összeállítás, amely a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének Táplálkozási Akadémia című hírlevele alapján készült, pusztán a tájékoztatást célozza meg. Mindenkinek magának kell eldönteni, a megfelelő információk birtokában, hogy milyen forrásból származó élelmiszereket vásárol. A választás persze nem könnyű, mert minél többet tudunk, annál több kérdésünk lesz.
Első körben néhány alapfogalommal ismerkedjünk meg, így könnyebben megérthetjük a témával foglalkozó cikkek, könyvek, kiadványok szövegét is. Néhány már biológiaóráról valószínűleg ismerős lesz, lehet, de azért az ismétlés sosem árt.
Genetikai szakértőnk a GMO-ról
Néhány hónapja genetikai szakértőnk foglalkozott már a génmanipuláció témájával, a cikkeiben genetikai oldalról közelítette meg a sokat vitatott témát. Ebben az írásban például azt is állítja, a tönkölybúzát és a kukoricát is fogyasztjuk, és egészségkárosodást nem okoznak, pedig génmódosított termékek. A folytatásban pedig arról is szó esett, hogy az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában nagy mennyiségben termesztenek és fogyasztanak génmódosított növényeket. Tömeges egészségkárosodásról eddig nincs adat az elmúlt húsz évből.
DNS = a dezoxiribonukleinsav rövidítése. Biológiai információ átadását teszi lehetővé az élőlények generációi között, vagyis örökítőanyag, a sejtmag nélküli és sejtmaggal rendelkező élőlényekben található meg.
Genom = az élő szervezet teljes információmennyisége a DNS-ben (egyes vírusoknál RNS-ben) kódolva.
RNS = a ribonukleinsav rövidítése. Több (al)csoportja létezik, fontosabb szerepei közé tartozik, hogy néhány egyszerű szervezet örökítőanyaga, emellett szerepet játszik a DNS-ben kódolt, öröklött tulajdonságok kifejeződésében.
Gén = egyfajta programcsomagként írható le. A DNS információtároló egysége (vagyis inkább szakasza, mert „olvasása” lineáris), amely egy vagy több fehérje, RNS kódját, és a kifejeződésükhöz szükséges, sorba kapcsolt szabályzó részeket tartalmazza.
Korábban „junk” ('szemét'), ma fraktális vagy holografikus DNS = a DNS géneken kívüli nagyobbik (≈ 98 %) része, jelenlegi tudásunk szerint többek között a gének működésének finomszabályozását végzi, illetve ősi „ki nem fejeződő” információkat tárol. Tökéletes ismeretének hiánya a géntechnológia egyik kockázatforrása lehet.
Génmódosítás (GM) = az a folyamat, amely során géntechnológiai módszerekkel megváltoztathatják az örökítőanyag (DNS) összetételét, ennek során gén(eke)t ültethetnek be vagy távolíthatnak / némíthatnak el / halkíthatnak le.
Transzgenikus = a fogalom / kifejezés arra utal, hogy az élőlénybe bejuttatott genetikai információ más, nem rokon fajból származik. A természetben például a vírusok működnek így.
Ciszgenikus = a célzottan bejuttatott gén(ek) a faj valamelyik vad ősétől vagy rokonától származnak. Kizárólagossága miatt gyorsabb és biztosabb eredményre vezet a kívánt tulajdonság elérése érdekében, mint a hagyományos keresztezés / nemesítés. valamint a gyorsabban fejlődő, nagyobbra növő, nagyobb (pl. tej) hozamot produkáló állatok létrehozása.
Az első generációs, mezőgazdaságba illetve állattenyésztésbe bevezetett génmódosított élőlények közvetlenül a termelőnek kedveznek, nem rendelkeznek közvetlen táplálkozási-élettani előnnyel. Az elképzelt cél a gyomirtóknak (herbicideknek), kártevőknek, vírusoknak ellenálló, a szélsőséges környezeti körülményeket jól tűrő, magasabb hozamú, hosszabb eltarthatósági idővel bíró, (pl. az élelmiszer)ipar számára kedvező tulajdonságokkal felruházott növényfajták létrehozása.
Mi a helyzet a disznóval?
A második generációs transzgenikus fajták előnyös táplálkozás-élettani tulajdonságaiknál fogva közvetlenül a fogyasztónak kedveznek (majd). Egyelőre úgy tűnik, nincsenek jelen a világpiacon (vagy kivonták őket, vagy termesztésük, tenyésztésük kísérleti jellegű), bevezetésük várható.
Az alábbi felsorolás a leggyakoribb olyan fajokat mutatja be, amelyekkel génmanipulációs módszerekkel valamilyen előnyös tulajdonság elérése érdekében kísérletek folynak, folytak.
§ Táplálkozási jelentőségű transzgenikus növények: szója, kukorica, repce, gyapot.
§ Kisebb jelentőségű, nagy területen termelt génmanipulált növények: Hawaii papaja, cukornád, cukorrépa, lucerna, burgonya, paradicsom, rizs.
§ Táplálkozási jelentőségű transzgenikus állatok: sertés, kecske, szarvasmarha, halak (lazac, ponty, afrikai tilápia).
A folytatásban a génmanipulált élelmiszerekkel kapcsolatos lehetséges környezeti és élelmiszerbiztonsági kockázatokról, a vásárlók tájékoztatásáról és a hazai szabályozás főbb pontjairól esik szó.
Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, Táplálkozási Akadémia (III. évfolyam 7. szám, 2010. július)
