Megvan, mitől lesz valaki első ránézésre vonzó

Olvasási idő kb. 2 perc

És ennek köze sincs a megjelenéséhez, a nem verbális kommunikációhoz viszont annál több.

Vannak helyzetek, amikor valakit azonnal, már ránézésre megkedvelünk, amikor – akár romantikusan, akár csak barátságból, de – ösztönösen vonzódunk hozzá. Azt, hogy ennek mi lehet az oka, hogy mitől függ, kire bukunk, évtizedek óta lelkesen vizsgálják a vonzalomkutató pszichológusok. Tőlük tudjuk többek között, hogy mekkora szerepe van a vonzalom kialakulásában a szüleinknek, a hasonlóságnak, vagy éppen a másik szagának. Most egy friss vizsgálatból kiderült, hogy az sem mindegy, mennyire vagyunk képesek olvasni a másik arckifejezéséből. 

A PNAS-ben megjelent kutatásban német kutatók arra kérték a résztvevőket, hogy figyeljenek meg különböző embereket, miközben azok más és más érzelmeket – például félelmet vagy örömöt – élnek át. Az eredményekből kiderült, hogy minél inkább úgy gondolta valaki, hogy értelmezni tudja, min megy keresztül a másik, hogy olvasni tudja az érzéseit, annál vonzóbbnak tartotta az illetőt. A feladat végrehajtása közben a résztvevők agyi aktivitását is mérték, és kiderült, hogy annál aktívabb volt az agyi jutalmazórendszer, minél könnyebb volt számára kódolni a megfigyelt ember érzelmeit. Tehát az agyműködés szintjén is kimutatható volt az  összefüggés a vonzalom és a másik érzéseinek megértése között. 

A sikeres szociális interakciókban elengedhetetlen, hogy képesek legyünk megérteni a másik szándékát és érzelmeit, enélkül roppant nehéz lenne együttműködni a másikkal. Ha jól tudunk olvasni a másik érzelmeiből, az összekapcsol, empátiát ébreszt és hasonlóvá tesz minket egymáshoz, és ahogy az a korábbi kutatásokból kiderült: a hasonlóság és az összetartozás érzése a legfontosabb tényezők a személyközi vonzalomban. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?