Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az empatikus szülő gyereke boldogabb, ő maga viszont betegebb lesz. Hacsak nem tanulja meg levezetni a feszültséget. Egy friss kutatás eredményét olvashatják.
Tudjuk, hogy a szüleinkkel való kapcsolatunk egész életünkben hatással van arra, hogyan érezzük magunkat a bőrünkben, és hogyan alakulnak felnőttként a párkapcsolataink. A kutatásokból az is kiderült, hogy az empatikus szülők gyerekei kevésbé lesznek depressziósak, agresszívak, és több empátiát képesek mutatni önmaguk iránt is. Ráadásul a szülői szerep is komfortosabb és boldogabb azoknak az embereknek, akik képesek empatikusan viszonyulni gyermekeikhez. De úgy tűnik, ennek ára van.
A Health Psychology-ban megjelent kutatásban a Northwestern Egyetem munkatársai 247 szülőt és kamasz gyerekeiket vizsgálaták, és arra voltak kíváncsiak, hogyan hat a szülői empátia a gyerek és a felnőtt testi és lelki egészségére. Az eredmények szerint az empatikus szülők és gyerekeik lelkileg jobban voltak társaiknál, és a gyerekek vérében az átlagnál alacsonyabbak voltak a gyulladást jeléző anyagok is. Nem így a szülőknél. Úgy tűnik, hogy a szülői empátiát a szervezet krónikus, bár alacsony szintű gyulladása kíséri, vagyis ha szenved a gyerek, az empatikus szülő immunrendszere is dolgozik.
Az eredmények egyébként egybecsengnek a kutatók korábbi vizsgálataival, melyekből kiderült, hogy a gyerekek depressziós tüneteivel párhuzamosan a szülők szervezetében is kifejezettebbé vált a gyulladás, és a krónikus betegségben szenvedők gondozóinál is idővel krónikus gyulladás alakult ki a szervezetben, miközben a stresszhormon szintje növekedett.
De vajon hogy függnek össze ezek a dolgok? Úgy tűnik, hogy ha szeretünk valakit, ha osztozunk a problémáin, negatív érzésein, az azzal járhat, hogy háttérbe szorítjuk a saját érzelmeinket, ami növeli bennünk a stressz és a gyulladásos folyamatok valószínűségét. Ráadásul a gyerekeinkért gyakran hajlamosak vagyok az egészségünket, az arra fordítható időt is feláldozni: kevesebbet alszunk, edzünk, meditálunk és lazulunk. Tehát megfosztjuk magunkat attól, hogy természetes módon csökkentsük a stresszt a szervezetünkben.
Nyilván nem egyszerű dolgozó szülőként időt szakítani önmagunkra, olyan dolgokra, amikre a testünknek és a lelkünknek szüksége van, de úgy tűnik, hogy a fizikai és mentális egészségünk érdekében érdemes kihasítani olyan szabadidőt az életünkből, ami kizárólag rólunk szól. Ha megtesszük, boldogabban és tovább maradhatunk jó szülők is.
