Az hagyján, hogy a sok tévézés hizlal, de úgy tűnik, még a szerelmi életünket is elcseszheti. A két jelenség között nincs összefüggés, a Michigan Egyetem kutató legalábbis csak azt vizsgálták, hogyan befolyásolják a tévéműsorok a szerelmi életünket, pontosabban, van-e különbség a szitkom és a reality hangulatú randisók között abban, hogy milyen hatást gyakorolnak a szerelemhez való hozzáállásunkra. Állítólag van különbség.
Most szokásunktól eltérően egy olyan kutatásra hivatkozunk, aminek egyelőre nem hozzáférhető az eredetije. Méghozzá azért, mert a The Huffington Post szerint csak a Psychology of Popular Media Culture című lap következő számában publikálják az eredményeket. Viszont nehogymár azért omoljon össze a szerelmi élete, mert mi nem reagáltunk elég gyorsan! Na de jöjjön a lényeg.
Azért vizsgálták ezt a területet a kutatók, mert hisznek abban, hogy bár általában nem vagyunk tudatában, a tévéműsorok nyílt és rejtett üzenetei bizony befolyásolják gondolkodásunkat és világlátásunkat. Ez az elképzelés pedig ebben az esetben is igaznak bizonyult. Vagyis azok az emberek, akik több szitkomot néznek, általában cinikusabbak a szerelmet és a párkapcsolatokat illetően, kevésbé hisznek a lelkitárs létezésében és az örökké tartó szerelemben. És nem, ezen az sem segít, hogy Ted Mosby annyi éven át a szemünk előtt kereste az igazit az Így jártam anyátokkal-ban.
Ezzel szemben a “Nagy Ő” típusú műsorok kedvelői romantikusabbak, idealistábbak, valószínűbben hisznek a fehér lovon vágtató hercegben, és az örökké kedves mosollyal és meleg palacsintával fogadó királylány történetében. Nyilván azért, mert a kutatás Amerikában készült. Ott pedig sehol sem adták Alekoszt, amint megmutatta, mit is jelenet a szerelem a legfölsőbb szinteken.
