Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jobb esetben még a problémamegoldásban is segít a napi nethasználat. De rosszabb esetben sem deformálódik tőle az agya.
Árt-e az internetezés a gyereknek? Rombolja-e a fejlődésben lévő agyat? Hatással van-e a figyelemzavar kialakulására? A pedagógusok szerint igen. Egy amerikai középiskolai tanárok körében végzett felmérésből kiderül, hogy többségük (87%) szerint az internethasználat terjedése egy, a figyelmét kevésbé fókuszálni képes generációt nevel ki, akiknek felmenőiktől alapvetően eltérő kognitív képességei vannak. Hogy megerősíti-e mindezt a tudomány? Hát, nem.
A Trends in Cognitive Science egyik legújabb cikkében Kathryn L. Mills kutató 134, az internet hatásáról szóló tanulmányt tekintett át az elmúlt évtizedekből. Eredményei szerint pedig a normál internetezési szokások (vagyis, ha valaki nem kizárólag a neten él, csak rendszeresen használja azt) az agyfejlődésére nem gyakorolnak olyan hatást, ami negatív következményekkel járnak. Sőt. A hétköznapi internethasználatnak számos előnye is akad.
A 14-24 évesek körében erősíti a neten kívüli szociális kapcsolatokat, több sportolással, csoportos szabadidős tevékenységgel jár együtt, és még a problémamegoldásban is segít, ha valaki egy közösség tagja. Még akkor is, ha ez a közösség virtuális. Tehát a kamaszkori netezésnek – ahogy a videójátékozásnak is – megvannak a pozitív oldalai. Ahogy erről már korábban is írtunk, gond akkor van, ha egy kamasz hosszú távon is beleragad egy-egy tevékenységbe, ha nem változik, nem fejlődik, nem jut előre. Baj van akkor, ha elszigetelt, ha hosszú távon magányos és depressziós. Erre érdemes odafigyelni és nem arra, hogy netezik-e minden nap vagy sem.
Mills szerint egyébként igaz az, hogy az elmúlt 25 évben, az internet hatására alapvetően megváltozott a mód, ahogy interakcióba lépnek egymással az emberek, az pedig, hogy ebben a világban sikeresen megtaláljuk a helyünket, új képességeket követel. De ez nem rossz. Csak más, mint amit eddig megszoktunk.
