A távfűtés nagy átalakítását jelentették be: másfélmillió magyart érint

Olvasási idő kb. 1 perc

A 96 milliárd forintból megvalósuló távhőfejlesztési programnak köszönhetően ez a fűtési mód is környezetbarátabbá válhat.

35 éve nem volt példa arra, hogy ekkora fejlesztést hajtsanak végre a szolgáltatásban, írja az MTI Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztériumi parlamenti államtitkárának bejelentése alapján.  

Az összeg két részre bontva áll majd a szolgáltatók rendelkezésére: 51 milliárd forintot fordítanak arra, hogy földgáz helyett megújuló energiaforrásokra állhassanak át a távhőtermelők, további 45 milliárdból pedig vezetékcserére költhetnek a szolgáltatók. A forrást európai uniós pénz biztosítja.

A pályázatok hamarosan elindulnak, addig is társadalmi egyeztetésre bocsátották a program egyes elemeit.

Sok kórházban is távhő adja a fűtést
Fotó: Komka Péter / MTI

A távhő sok otthon fűtését oldja meg

Magyarországon több mint 210 távhőrendszer szolgáltatja 700 ezer háztartás számára a meleget. Összesen másfélmillió ember otthonát fűtik így, emellett hozzávetőleg 12 ezer oktatási, szociális és egészségügyi intézményben, bevásárlóközpontban és sportlétesítményben is távhővel oldják meg a fűtést.

A program segít abban is, hogy 30 százalékra sikerüljön feltornászni 2030-ra a megújuló energia arányát a végsőenergia-felhasználásban.

Idézőjel ikon

A geotermikus energia térnyerésének esélyét látják a távhőrendszer fejlesztésében.

A földgázt ipari hőszivattyúkkal, földhővel vagy biomasszával váltanák ki a program keretében, ezzel is mérsékelve Magyarország importkitettségét. A csővezetékek felújításával, szigetelésével pedig vissza lehet szorítani a jelenleg uniós átlagnak megfelelő, 10-12 százalékos hálózati hő- és vízveszteséget ezen fűtési mód esetében.

Egy asztalnál - könyv

Elkészült a Sóbors első szakácskönyve, az Egy asztalnál!

Hogy miben más ez a könyv? Tíz komplett menüt rejt, rengeteg időspórolós trükköt, maradékmentést, ráadásul hagyományos és vega recepteket. Hogy a főzés öröm legyen, és végül mindenki jót falatozzon az asztal körül. Mert együtt enni mindig jobb. Akkor is, ha mást eszünk.

Ne maradj le róla!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.