Döbbenetes, mekkora a legkisebb eladott magyar lakás: megfordulni alig lehet benne

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Jelentősen megugrott az ingatlanvásárlási kedv Magyarországon 2024 első felében, ami többek között a megújult otthonteremtési támogatásoknak, a kedvező kamatkörnyezetnek és a gazdasági helyzet javulásának köszönhető. És, mint kiderült, rekorder lakásokból sem volt hiány ebben az időszakban.

Négyzetméterenként 1,2 millió forintos áron, 15 millió forintért kelt el az idei első fél év legkisebb, összesen 12 négyzetméteres lakása – számolt be közleményében a Duna House, amely adatai szerint 2024 első felében 40 százalékkal teljesített jobban az ingatlanpiac, miközben az országosan 12 százalékos drágulást mutat.

Fellendült idén a magyar lakáspiac

Nem kevesebb mint 61 646 adásvétellel zárult a hazai ingatlanpiac első fél éve, amely meghozta a várva várt fellendülést. 2023 első félévéhez képest 12 százalékkal nőtt Magyarországon az ingatlanvásárlásra fordított átlagos összeg is, amely jelenleg 44,5 millió forint. 

Nemcsak a lakásvásárlási kedv, hanem az ingatlanra fordított összeg is nőtt Magyarországon tavalyhoz képest
Fotó: krisanapong detraphiphat / Getty Images Hungary

A négyzetméterárak ezzel megegyező mértékben változtak, az egy négyzetméterre jutó átlag kiadás 562 ezer forint lett az idei év első féléves adatai szerint. Ugyanakkor az ingatlanközvetítő elemzéséből az is kiderült, hogy az átlagos árak Budapesten ugyan csak 4 százalékkal emelkedtek, az ingatlanok közel 60 százalékát azonban a 908 ezer forintos, norma feletti négyzetméteráron adták el.

Vidéken 22 ezer és 2,1 millió forint közé tehető az ingatlanokért fizetett négyzetméterár; itt az ingatlanvásárlásra költött összeg átlagosan 38,5 millió forint volt idén.

Ezek a félév igazi legjei

Az idei első hat hónapban széles skálán mozgott az otthonteremtésre szánt költség: teljes vételár tekintetében a minimum 2 millió forint volt, amit egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei, felújítandó házért adott a vevő,

Idézőjel ikon

a legdrágábban vásárolt 2. kerületi, újépítésű luxusvilla pedig 1,15 milliárd forintért kelt el.

Az ingatlanközvetítő közreműködésével kötött adásvételek 43 százaléka családi házról, 37 százaléka téglaépítésű lakásról, 13 százaléka pedig panellakásról szólt. Utóbbiból az idei év legdrágábbja, egy 3. kerületi, 73 négyzetméteres, nagyon jó állapotú ingatlan, amely 931 ezer forintos négyzetméterenkénti áron, 68 millió forintért talált új tulajdonosra. Vidéken egy gödöllői lakótelepi lakás lett a rekorder, amely 62,3 millió forintért kelt el. 

A legtekintélyesebb alapterülettel, egy nem kevesebb mint 747 négyzetméteres ingatlannal abszolút csúcstartó egy Szentendre közeli, 5 hektáros birtokon, 1820-ban épült, felújítandó állapotú épület, amleyért 280 millió forintot fizetett a vevő. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.