Döbbenetes, mekkora a legkisebb eladott magyar lakás: megfordulni alig lehet benne

Olvasási idő kb. 2 perc

Jelentősen megugrott az ingatlanvásárlási kedv Magyarországon 2024 első felében, ami többek között a megújult otthonteremtési támogatásoknak, a kedvező kamatkörnyezetnek és a gazdasági helyzet javulásának köszönhető. És, mint kiderült, rekorder lakásokból sem volt hiány ebben az időszakban.

Négyzetméterenként 1,2 millió forintos áron, 15 millió forintért kelt el az idei első fél év legkisebb, összesen 12 négyzetméteres lakása – számolt be közleményében a Duna House, amely adatai szerint 2024 első felében 40 százalékkal teljesített jobban az ingatlanpiac, miközben az országosan 12 százalékos drágulást mutat.

Fellendült idén a magyar lakáspiac

Nem kevesebb mint 61 646 adásvétellel zárult a hazai ingatlanpiac első fél éve, amely meghozta a várva várt fellendülést. 2023 első félévéhez képest 12 százalékkal nőtt Magyarországon az ingatlanvásárlásra fordított átlagos összeg is, amely jelenleg 44,5 millió forint. 

Nemcsak a lakásvásárlási kedv, hanem az ingatlanra fordított összeg is nőtt Magyarországon tavalyhoz képest
Fotó: krisanapong detraphiphat / Getty Images Hungary

A négyzetméterárak ezzel megegyező mértékben változtak, az egy négyzetméterre jutó átlag kiadás 562 ezer forint lett az idei év első féléves adatai szerint. Ugyanakkor az ingatlanközvetítő elemzéséből az is kiderült, hogy az átlagos árak Budapesten ugyan csak 4 százalékkal emelkedtek, az ingatlanok közel 60 százalékát azonban a 908 ezer forintos, norma feletti négyzetméteráron adták el.

Vidéken 22 ezer és 2,1 millió forint közé tehető az ingatlanokért fizetett négyzetméterár; itt az ingatlanvásárlásra költött összeg átlagosan 38,5 millió forint volt idén.

Ezek a félév igazi legjei

Az idei első hat hónapban széles skálán mozgott az otthonteremtésre szánt költség: teljes vételár tekintetében a minimum 2 millió forint volt, amit egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei, felújítandó házért adott a vevő,

Idézőjel ikon

a legdrágábban vásárolt 2. kerületi, újépítésű luxusvilla pedig 1,15 milliárd forintért kelt el.

Az ingatlanközvetítő közreműködésével kötött adásvételek 43 százaléka családi házról, 37 százaléka téglaépítésű lakásról, 13 százaléka pedig panellakásról szólt. Utóbbiból az idei év legdrágábbja, egy 3. kerületi, 73 négyzetméteres, nagyon jó állapotú ingatlan, amely 931 ezer forintos négyzetméterenkénti áron, 68 millió forintért talált új tulajdonosra. Vidéken egy gödöllői lakótelepi lakás lett a rekorder, amely 62,3 millió forintért kelt el. 

A legtekintélyesebb alapterülettel, egy nem kevesebb mint 747 négyzetméteres ingatlannal abszolút csúcstartó egy Szentendre közeli, 5 hektáros birtokon, 1820-ban épült, felújítandó állapotú épület, amleyért 280 millió forintot fizetett a vevő. 

Egy asztalnál - könyv

Elkészült a Sóbors első szakácskönyve, az Egy asztalnál!

Hogy miben más ez a könyv? Tíz komplett menüt rejt, rengeteg időspórolós trükköt, maradékmentést, ráadásul hagyományos és vega recepteket. Hogy a főzés öröm legyen, és végül mindenki jót falatozzon az asztal körül. Mert együtt enni mindig jobb. Akkor is, ha mást eszünk.

Ne maradj le róla!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.