Eltűnik kertünk leggyakoribb növénye: ez az oka

Olvasási idő kb. 3 perc

Évtizedekkel ezelőtt tömegével kerültek a magyar kertekbe, most viszont lezárul a tuják korszaka. Az elmúlt évek extrém időjárása a jövőben teljesen átrendezi a környezetünket, így a saját növényeket nevelgetőknek el kell gondolkodniuk, jelenleg épp kipusztulófélben lévő zöldjeik helyett mit ültetnek.

„Nézzünk körül alaposan, mert ahogyan ma látjuk a városainkban, az utak mentén, a kertjeinkben a fákat, cserjéket, örökzöldeket, úgy vélhetően ebben az összetételben nem látjuk már ezt így sokáig. A következő években a kertjeinkben lévő növényzet jelentős része így vagy úgy, de ki fog cserélődni” – áll Megyeri Szabolcs kertészmérnök elgondolkodtató Facebook-bejegyzésében

Ez többek között azt is jelenti, hogy az utóbbi évek szokatlan időjárása, extrém forró és száraz nyarai miatt eltűnik kertünk leggyakoribb növénye, a két-három évtizeddel tízesével ültetett tuja is. Emellett lassan búcsút inthetünk az örökzöldeknek, rengeteg páraigényes növényünknek, juharoknak, amelyek

Idézőjel ikon

nem tudnak majd szinte sehol sem megmaradni.

A kertészmérnök szerint több növényünk is eltűnhet a kertből
Fotó: Megyeri Szabolcs

Korai levélhullás vagy kiszáradás?

Megyeri Szabolcs szerint városi körülmények között még azok a növények is nehezen tudnak majd megélni, amelyek egyébként mindent kibírnak. Minél több ugyanis a beton, a szárazabb, visszaverődő hő és a fűtő falfelület, amely nyáron még éjszaka is meleget sugároz, a legstrammabb növények számára is végzetes lehet. Tehát

Idézőjel ikon

az is számít majd, hogy ezek hol élnek.

„A meglehetősen tág tűrésű akácot is pusztulás fenyegeti például az M0-s autópályánál vagy más olyan feltöltött területen, rézsűn, amit átforrósít a nap” – magyarázza a szakember, aki szerint fontos különbséget tenni a korai levélhullás és a kiszáradás között. Míg előbbi, például egy betegség miatt következik be, és az érintett fa újra ki tud hajtani tavasszal, addig a kiszáradt növények már nem élnek tovább.

„Most több fa szárad ki, mint amennyinél korai levélhullást eredményez a forróság.”

Sokat számít az is, hogy városi környezetben hol élnek a növények
Fotó: trabantos / Getty Images Hungary

Hegyeink növényei is veszélyben vannak

A tujákhoz hasonlóan mindez igaz a fenyőfélékre és a többi örökzöldre is, legyenek azok a kertjeinkben vagy a természetben. 

„Ha ez az időjárás lesz jellemző a következőkben is, amit most tapasztalunk, akkor vélhetően elindul egy olyan folyamat, amely során a hegyek déli oldaláról eltűnnek a lombhullató fák is. Azt, hogy ez lassú vagy gyors folyamat lesz-e, egyelőre senki sem tudja” – hívta fel a figyelmet a szakember.  

Fontos a megfelelő kerti növény kiválasztása

Visszatérve kertjeinkbe, Megyeri Szabolcs elmondta, hogy a tuja tulajdonképpen sosem volt a mi vidékünkre való, ez a magyar lakosság részéről tévút volt. Sokan azt hitték róla, hogy igénytelen növény, amelyet nem kell permetezni és gond sincs vele. Ám akinek volt az elmúlt húsz évben, az pontosan tudja, hogy micsoda odafigyelést igényel e növény gondozása is, kezdve a száraz részek kitakarításával és a metszéssel. A szakember most azzal vigasztalja a kertjükben kihaló tuják tulajdonosait, hogy megfelelő fajtaválasztással ez a növény is pótolható.

A tujakorszaknak vége a szakember szerint
Fotó: ronstik / Getty Images Hungary

„Fontos, hogy ne a szépsége és a szerint szerezzük be a növényeket, hogy a szomszédunknak is olyan van. Rá kell állnunk arra, hogy először elolvassuk egy adott növény fajtaleírását, meggyőződünk arról, hogy ez kell hozzánk, majd csak ezután vesszük meg” – magyarázta a szakértő, hozzátéve: ez az alapja annak, hogy

néhány évtized múlva ne nézzünk szembe újra tömeges növénypusztulással a kertünkben. 

Hasznos tanácsok

Környezetünk megőrzése érdekében a helyes és tudatos fajtaválasztáson túl a legfontosabb, amit megtehetünk, az az, hogy a saját kertünkben élő zöldfelületet tartunk fenn. Megyeri Szabolcs szerint ennek kulcsa az öntözés és a mulcsolás.

A kertgondozás egyik nagyon fontos része a mulcsolás
Fotó: SbytovaMN / Getty Images Hungary

„Gyorsan növő, árnyékot adó fafajnak a vörös levelű nyárfát javaslom. Kerítésnek, térhatárolónak a rendkívül szárazságtűrő keskenylevelű ezüstfát, a tamariskát és a homoktövist, évelőnek, talajtakarónak, tűző napra pedig a tarackoló kékgyökeret, a varjúhájakat és a délvirágot. Az a lényeg, hogy a talaj mindenhol fedve legyen” – tanácsolta a kertészmérnök.

Ha szeretnéd tudni, hogyan tudod felkészíteni a kerted a télre, ajánljuk figyelmedbe az erről szóló cikkünket is.

Egy asztalnál - könyv

Elkészült a Sóbors első szakácskönyve, az Egy asztalnál!

Hogy miben más ez a könyv? Tíz komplett menüt rejt, rengeteg időspórolós trükköt, maradékmentést, ráadásul hagyományos és vega recepteket. Hogy a főzés öröm legyen, és végül mindenki jót falatozzon az asztal körül. Mert együtt enni mindig jobb. Akkor is, ha mást eszünk.

Ne maradj le róla!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.