A mikrohullámű sütőkkel kapcsolatban több dolognak, régi dilemmáknak és új rémhíreknek is utánajárt egy nemrég közzétett kutatás, de az eredménytől nem dőlhetünk hátra, miközben a mikróban langyul a leves, vagy melegszik a csusza.
Mik élnek a mikróban?
Nem gondolhattuk komolyan, hogy nem. De arra talán legpesszimistább elképzeléseink között sem gyanakodtunk, amire spanyol kutatók egy alig pár hete közzétett tudományos értekezésükben felhívják a figyelmet. A spanyolországi valenciai egyetemről az Integratív Rendszerbiológiai Intézet kutatói több külsős szakemberrel együttműködve a mikrohullámú sütők baktériumközösségeit vizsgálták.
Kiderült, hogy összesen mintegy 747 baktériumnemzetség képviseltette magát a vizsgált konyhai eszközökben. Az ijesztő szám által okozott sokkot talán kissé tompíthatja a tény, hogy ezek között legnagyobb arányban olyan élőlények vannak jelen, mint a Proteobacteria, Firmicutes, Actinobacteria és Bacteroidetes törzsek tagjai, melyek, nem mellesleg, az emberi bőr mikrobiomát is uraló, vagyis a rajtunk is szép számmal megtalálható baktériumtörzsek.
Konyhai baktériumok között is vannak különbségek
Bárhol és bárki használja a mikrót, biztosra veheti, hogy osztozik a készüléken egy sor baktériummal. Az ugyan nem teljesen egyezik meg a különböző esetekben, hogy pontosan mely törzsek találhatók a mikróban. A kutatás során hétköznapi konyhákban, átlagos háztartásokban használt mikrohullámú sütőket hasonlítottak össze közös, nagy, munkahelyi ebédlőkben jó szolgálatot tevő mikrók „baktériumkészletével”, majd ezt vetették össze laboratóriumi mikrohullámú sütők mikrobiális összetételével. Mindhárom típusból 10-10 eszközt vettek alapul az eredmények megállapításához.
Kiderült, hogy funkciótól és felhasználóktól függően eltér a törzsek száma és fajtája is egymástól, de a konyhai sütőké összességében sokkal kevesebb eltérést mutat egymáshoz képest, mint velük összemérve a laboratóriumi gépeké. Ez utóbbiak több olyan törzset rejtenek, melyek megtanultak alkalmazkodni az extrém hőmérsékletekhez, vagy éppen a sugárzáshoz.
Betegségek is okozhatnak
Ezzel kapcsolatban újabb rossz és egyben jó hír is napivilágot látott a vizsgálatok nyomán. Vannak ugyanis a mikróinkban betegséget okozó baktériumok is szép számmal. Dee a tudósok azzal vigasztalnak, hogy ezeket nem a mikró tenyészti, s még csak nem is kell kizárólag rá haragudni jelenlétükért. Ezeknek a mikrobáknak a nagy része ugyanis konyháink egyéb részein ugyancsak megtalálhatók általában, más konyhai felületeken éppúgy fellelhetők, mint a mikróban. A kutatók így fogalmaznak:
Más környezetekkel való összehasonlítás azt mutatta, hogy a háztartási mikrohullámú sütők bakteriális összetétele hasonló a konyhai felületekéhez.
Most megkönnyebbültünk? Ha nem teljesen, akkor rá is térhetünk a tanulmány keserédes, ámbár mégiscsak inkább talán pozitív másik hozadékára, amely egy régóta fennálló dilemmát részletez.
Egyáltalán, durván egészségtelen amúgy is a mikrohullámú sütő használata?
Már az 1930-as évek második felében, Percey Spencer, miközben a Raytheon cég számára igyekezett radarállomást felépíteni, véletlenül lett figyelmes arra, hogy egy működésben lévő radar közelében, a táskájában olvadásnak indult az uzsonnára szánt csokiszelete. Az így tapasztalt érdekességnek utánajárva végül a Raytheon 1946-ban szabadalmaztatta az első ősmikrót, amely egy 1,8 méter magas, 340 kg-os „fülke” volt inkább 3000 W-os teljesítménnyel. Ezt finomították tovább, mire 1954-ben forgalmazni kezdték a 2-3000 dolláros árával kizárólag a tehetősebb réteget célzó eszközt. 1965-re sikerült a technológiát olyan szintre fejleszteni, hogy már alig 500 dollárért kínálhatták a készülékeket, s így azok elterjedése a jómódú elit felhasználókon és az utasszállító repülőgépek konyháin túl széles körben is megkezdődött. Ennek köszönhetően az 1970-es évek közepére Amerikában már elérte az egymilliót az eladott mikrók száma, bár hazánkban majd 20 évet kellett még ezután várni, hogy igazán a konyhai alapfelszereltség része legyen.
Na de azóta kinek nem okozott álmatlan éjszakát, vagy leglábbis ki ne merengett volna már el azon, hogy a sugárzással működő mikróban melegített étel vajon ettől tényleg károsabb-e az egészségre, hova tovább, egyenesen rákkeltő-e. Nos, a kutatók, eredményeik alapján ezzel kapcsolatban azt a tényt szánják megnyugtatásunkra, hogy
ha a mikró annyira káros lenne az egészségre, az a több száz baktérium sem tenyészne benne.
Ha érdekelnek további jótanácsok is a mikró használatával, ezt a cikkünket is ajánljuk figyelmedbe.
