Ezért tűntek el a finom paradicsomok

Olvasási idő kb. 3 perc

Önnek feltűnt, hogy szinte reménytelen finom paradicsomot venni? A kutatók már azt is tudják, miért. Jó hír, hogy nincs minden veszve.

Önnek is feltűnt már, hogy szinte mindegy, melyik fajta paradicsomot veszi a boltban, egyik sem igazán finom? Nyáron még csak-csak akad jó, de ilyenkor szinte reménytelen. 

A manapság kapható paradicsomok többsége túl nagy, túl feszes, és viszont az íze sehol sincs a néhány évtizeddel ezelőttihez képest. De miért van ez? - tették fel a kérdést Harry J. Klee vezetésével a Floridai Egyetem kutatói, akik vizsgálódásuk eredményét múlt héten közölték a Science tudományos folyóiratban.

Vizsgálatuk során csaknem 400 paradicsomfajta genetikai állományát elemezték, a leghétköznapibb, szupermarketben mindig kaphatótól a termelői piacok különleges ritkaságaiig. És azt találták, hogy a manapság kapható legtöbb paradicsomból egyszerűen hiányzik az, amitől annak paradicsomíze lenne.

Ahhoz, hogy megértsük, mitől lesz igazán finom egy paradicsom, meg kell értenünk, hogy mi határozza meg az ízprofilját: cukor adja az édeskés ízt, ezt savak ellensúlyozzák, és kéttucatnyi sérülékeny aromatikus összetevő egészíti ki az élményt, amit végül paradicsomízként azonosítunk.

A paradicsom abban különbözik sok más zöldségtől és gyümölcstől, hogy nincsen egyetlen olyan molekula, amit megszagolsz, és azt mondod: ez a paradicsom. Ha a banánról, eperről beszélünk, van ilyen. Ha viszont a paradicsomunkban nincs meg ez a nagyjából 25 aromakomponens, nem lesz íze, egyszerűen érdektelen lesz.

Ezt tudván egész lesújtó, hogy Klee és csapatának kutatásaiból az derült ki, hogy az elmúlt néhány évtizedben a zöldségtermesztők által preferált fajták nagyok és kemények - ami remek, ha a szállíthatóságról van szó -, viszont azigazán jó bruscettához szükséges aromakomponensek jó része egyszerűen hiányzik belőlük.

Klee úgy véli, az elején itt az egyik aroma hiányozhatott, ott esetleg egy másik, ez a folyamat viszont gyorsan eszkalálódott, és ez mára íz nélküli, unalmas gömböket eredményezett, amelyek azt sem érdemlik meg, hogy paradicsomnak nevezzük őket.

Ha a paradicsom ízét egy szimfonikus zenekarhoz hasonlítjuk, ahhoz, hogy igazán élvezhető legyen a darab, minden hangszerre szükség van. Ha egy-két zenészt kiveszünk, még mindig eléggé ugyanúgy hangzik. De ha lassanként újabb és újabb hangszereket veszünk ki, előbb-utóbb eljutunk arra a pontra, amikor az ember azt mondja: "várjunk csak, itt valami nagyon nem stimmel."

Ez alól egyedül a magasra pozicionált termelői piacokra és delikáteszekbe termelő kertészek hagyományos magfajtákból nevelt paradicsomai jelentenek kivételt, amelyek termesztésénél, nevelésénél csak az ízt veszik figyelembe. De ennek ára van, ezek a paradicsomok nagyon nem olcsók.

A fantasztikus ízéről ismert "Campari" fajta például csaknem négyszer annyiba kerül, mint az átlagos paradicsom. A legtöbben egyszerűen nem szeretnének ennyit fizetni, viszont amit vesznek, az nagyon tré - magyarázza Klee.

Nincsen minden veszve

A kutatók szerint a ma már rendelkezésre álló adatok segítségével a termelők könnyen választhatják azokat a fajtákat, amelyek az ízükkel tűnnek ki, nem a külsejükkel, amivel csak az USA-ban egy évente 2 milliárd dolláros piacot hódíthatnak meg.

"Könnyedén vissza tudjuk forgatni az idő kerekét 50 évvel, és úgy szerezhetjük vissza az ízek legnagyobb részét, hogy közben nem áldozzuk fel a modern paradicsom erényeit. A végeredmény pedig sokkal, de sokkal jobb lenne, mint amit manapság találunk a boltokban." - állítja Klee.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?