Nutellát készítettünk házilag, zseniális lett. És még fogyókúrás is. Már ha kibírjuk, hogy ne együnk belőle.
Nutella, vagyis csokis mogyorókrém házilag, csak úgy nem lenne olyan menő, ugye? Kenyérre, kalácsra, kekszre, palacsintára lehet kenni, utána pedig ehetjük napokig a csírasalátát, hacsak nem akarjuk a strandszezont két számmal nagyobb fürdőruhában kezdeni.
Ha úgy döntünk, hogy vállalhatóak a következmények, akkor viszont érdemes otthon elkészíteni a nutellát. Sokkal olcsóbb nem lesz, és a mogyoró meghámozása közben biztos megfordul a fejünkben, hogy néztük volna inkább meg az Alien-szériát török szinkronnal, még az is jobb lett volna, a végeredmény majd kárpótol, és boldogan kanalazhatjuk, kenhetjük a Nutellánkat, vagy akár ajándékba is adhatjuk legkedvesebb barátnőinknek, elvégre, ha már hízunk, hízzunk együtt!
David Lebovitz receptjéből indultunk ki eredetileg, amiből többszöri kísérletezés alapján végül az alábbiakra jutottunk. Fontos, hogy:
- törökmogyorót használjunk, drágább és macerásabb, de akkor is. Ha valakinek baja van a mogyoróval, itt megtalálja a klasszikus zserbó kenyérre kenhető verzióját, abban dió van.
- a csoki jó minőségű legyen, az elfekvő, bevonóból készült csokimikulást tehát ne most használjuk fel.
- a végeredmény krémes legyen, amennyire csak lehet.
Hozzávalók kb 5 dl házi Nutellához:
160 g törökmogyoró
40 g mandula
200 g étcsoki
150 g tejcsoki
2 ek kakaópor
3 ek semleges ízű olaj
1. A mandulát 1 percre forró vízbe dobjuk, majd kivesszük és óvatosan kipattintjuk a héjából a mandulaszemeket. Vigyázni kell, hogy ne égessük meg a kezünket, szükség lesz még rá.
2. 180 fokra előmelegítjük a sütőt, tepsire öntjük a mogyorót és mandulát és kb 12-15 percre sütőbe toljuk. A mandula megpirul, a mogyoró pedig kicsit megpörkölődik, feketés színe lesz, de nem baj, az a jó. Kivesszük a sütőből és konyharuhával, papírtörlővel, vagy hőálló tenyér esetén csupasz kézzel ledörzsöljük a mogyoró héját. Nem baj ha itt-ott marad egy kicsi rajta.
3. Ha megúsztuk égési sérülések nélkül, akkor ezen a ponton jön a szemcse-minimalizálási fázis, a móka maga. Próbáltuk azt a megoldást, hogy diódarálón 3x ledaráltuk - ez elég fárasztó és mégis kicsit szemcsés maradt a krémben, úgyhogy ejtettük. A józan ész lebeszélt minket arról, hogy kipróbáljuk azt, hogy szemenként (!) reszeljük le a mogyorót és mandulát sajtreszelőn, de ilyen megoldás is létezik, elsősorban hobbimazochistáknak. Kicsit szaporább, de nem túl hatékony a mozsárban való aprítás, így végül a késes aprítógép marad, mint legjobb megoldás. Néhány percig aprítóban daráljuk a mogyorót és mandulát, ami eleinte szemcsés, de aztán egyre krémesebb, és amikor már vajhoz hasonló állagú, akkor jó.
4. Az étcsokit és a tejcsokit egy kis lábasban közepes lángon megolvasztjuk, a végén hozzákeverjük az olajat és a kakaóport.
5. A mogyorós-mandulás vajszerű krémet a csokihoz adjuk, elkeverjük és befőttes üvegekbe kanalazzuk, majd hűvös helyen (de nem hűtőben) tároljuk.
