Magyarországon is csaknem minden harmadik felnőtt küzd azzal a visszatérő gonddal, hogy nehezen tud elaludni, vagy képtelen átaludni az éjszakát. Másnap természetesen fáradt, feszült, ingerült, és munkáját sem képes eredményesen elvégezni.
Alvás helyett esznek
Kanadai kutatók – egy montréali Alvászavar Központ és a Laval Egyetem munkatársai – nemrég közzétett vizsgálatukban arra jutottak, hogy a kóros álmatlanságban szenvedő embereknek magasabb az éjszakai vérnyomása, ami hosszú távon szív- és érrendszeri kockázattal járhat, és károsítja a szívet. Egy francia tanulmány szerzői pedig azt valószínűsítik, hogy az alváshiány lehet a járványos méreteket öltő elhízás egyik háttér-oka. Erről egyébként már korábban, egy másik felmérés eredményeit összegezve beszámoltunk.
Tizenkét átlagos testsúlyú, egészséges fiatal normális, illetve 4 órára korlátozott alvását, étkezését és energia-felhasználását követték nyomon. A kutatók azt tapasztalták, hogy a rövidre szabott alvás utáni napon a férfiak átlagosan 22 százalékkal, azaz 560 kalóriával több energiát vettek magukhoz, mint akkor, amikor hagyták őket 8 órán át aludni.
Egereknél legalábbis agykárosodást okozott
Az alvás fontos szerepet játszik az energiatárolás és az emlékezés folyamatában is. A washingtoni St. Louis Egyetem munkatársai állatkísérletes vizsgálataik során azt találták, hogy a krónikus alváshiány és a folyamatosan megzavart alvás-ébrenlét-ritmus olyan változásokhoz vezet az egér agyában, mint amelyek az Alzheimer-kórban szenvedő emberek agyában is megfigyelhetőek. Eredményeik alapján hangsúlyozzák, hogy az alvási zavarokat a lehetséges későbbi agyi károsodás elkerülése érdekében is kezelni kell.
Az álmatlanságnak nemcsak a szövődményei lehetnek ilyen ijesztőek, de gyakran már magát az alvászavart is valamilyen meglévő, hasonlóan súlyos testi és/vagy lelki betegség okozza. Egy háziorvosi vizsgálat fényt deríthet erre. Hazánkban is rendelkezésre állnak a legmodernebb gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiák az alvászavar kezelésére.
Fotó: Alyssa L. Miller
