A gyermeknapot a világ sok országában megünneplik, csak éppen mindenütt egy kissé mást értenek alatta, és nem is ugyanakkor tartják.
A Nemzetközi Gyermeknap megünneplése Törökországból ered, 1920. április 23-án tartották az elsőt. Musztafa Kemál Atatürk ugyanis a Nagy Török Nemzetgyűlés megalakulásának napját nyilvánította a jövő generációjának a napjává, azaz gyermeknappá.
Az 1925-ös genfi Nemzetközi Gyermekjóléti Konferencián a török minta alapján megünnepelték a gyermeknapot, és nemzetközi napjául június 1-jét jelölték meg. A nyugati országok általában ezt tartják.
Közép- és Kelet-Európában kicsit más a dátum: a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949. novemberi határozata alapján a gyermeknap május utolsó vasárnapján van. A volt szocialista országokban azóta is maradt ez a nap a gyermekek ünnepe.
Az Egyetemes Gyermeknap, vagyis Universal Children's Day az ENSZ találmánya: a szervezet 1954-ben javasolta, hogy minden országban tartsanak ilyet, és ezen a napon emlékezzenek meg a világ gyermekeinek testvériségéről, és a gyermekekért kifejtett küzdelemről. Az ENSZ nem jelölt ki konkrét napot, bár javasolták november 20-át, de egyúttal azt üzenték a kormányoknak, jelöljenek ki egy napot, amit ők megfelelőnek tartanak. Így néhány ország megtartotta a november 20-at, mások más napokat jelöltek ki, míg végül több mint tízféle dátum szerint tartanak gyermeknapokat szerte a világban.
Az Egyetemes és a Nemzetközi Gyermeknapokon kívül létezik még az Eltűnt Gyermekek Világnapja is: ez május 25-e, a dátum az 1979. május 25-én New Yorkban eltűnt 6 éves kisfiúra, Etan Patzrautal. 2002-ben Európa több országában már megemlékeztek az eltűnt gyermekekről, az érdekükben alakult Európai Föderáció 2004-ben tette közzé felhívását, hogy május 25. világszerte legyen az eltűnt, más források szerint az eltűnt és a bántalmazott gyermekek napja.
Úrinők koldulnak: a kezdetek itthon
A magyarországi gyermeknapok eredete mindegyik nemzetközi gyermeknapénál korábbra tehető: itthon ugyanis már 1906-ban tartottak gyermeknapot, mégpedig adománygyűjtési célzattal. Az 1901-es Gyermekvédelmi Törvényt követően világossá vált, hogy a korszerű gyermekvédelem kiépítéséhez jó lenne bevonni az ügybe a teljes társadalmat.
Ezért Gróf Andrássy Gyula miniszterelnök és dr. Karsai Sándor gyermekvédelmi szakember ötlete nyomán megalakult az Országos Gyermekvédő Liga, melynek egyik fő célja a pénzgyűjtés volt: egy akkora, országos gyermekvédelmi alap létrehozását célozták, amelynek kamataiból fedezhetőek lesznek a gyermekvédelem anyagi szükségletei.
Ehhez kapcsolódik a gyermeknap gondolata is: dr. Karsai Sándor dán mintát követve javasolta a Gyermeknapi gyűjtés megszervezését. A gyermeknap eredeti célja tehát nem csupán a gyermekek szórakoztatása, hanem adománygyűjtés volt: az Országos Gyermekvédelmi Alap létesítésére a liga minden év május havának utolsó szombatján megtartotta az úgynevezett gyermeknapot és a következő vasárnapon a gyermekünnepet. Ilyenkor rendezvények és utcai adománygyűjtés révén próbálták növelni a gyermekvédelmi alapot.
Szegény Tóth Árpád 1913-ban még verset is írt arról, hogy nincs pénze adakozni.
„Itt van, nemde,
Ön is vette észre,
A gyermeknap,
Mely terhet ró kendre?
Urnák állnak
Kint az utcasarkon,
S a sarkadra
Lépnek s mondják: pardon!
Úrnők mondják:
"Pardon! álljon meg kegyed,
S ejtsen az urnába
Fillért avagy bankjegyet."
...
S csak én egyedül képezek
Egy nem ünneplő frakciót.
Ajkamon sóhaj rándul át,
Mert nem tehetek az urnákba,
Legfeljebb, sajnos,
Pár zálogcédulát”
A teljes költemény itt olvasható.
A gyermeknapot sokan jó ötletnek és a fejlődés jelének tartották, Ady Endre például az első magyar gyermeknapot megelőző napon, azaz 1906. május 26-án az alábbiakat írta a Budapesti Naplóba:
„(...)holnap lesz Magyarországon az első gyermeknap, s kérve-kérünk mindenkit: szeressék a gyermeket. Ne csak az úriruhást, de szeressenek minden gyermeket. Mert mind a mienk, a rongyos, a hülye, a béna is. Apponyi nemcsak az úri madarak és úri fák sorsával törődik. A gyermek legyen a modern társadalom szentje, mert az is. Az akaratunk az életünk a jobbulásunk, a jövőnk. Élni és örülni jobban tudnak, mint mink. Elszomorodni és sírni is jobban tudnak. (...) És végre, hogy a Nyugat ilyen módon is hódít nálunk. Háromszázhatvanöt napból a madarak és fák után végre adunk egy napot a gyermekeknek is. Legyen szép és megáldott a holnapi nap. A magyar gyermek első napja. Fakadjon belőle áldás azoknak is, akik e napon a gyermekre gondolnak. Csak meg ne egye ezt a napot a magyar parádézás. A felnőttek szereplő-vágya, a hűhó.”
A katolikusoknak túl liberális, a polgári radikálisoknak túl visszatetsző
A nap bevezetése valóban nem folyt viszontagságok nélkül, a Gyermekvédelmi Liga nemes céljait sajnos nem mindenki fogadta jó szívvel: a katolikusok túl liberálisnak tartották szellemiségét, a polgári radikálisok pedig „visszatetszőnek ítélték, hogy a gyermeknapi gyűjtéseken a legutolsó divat szerint öltözött úrinők koldulnak az utcasarkokon.” „A gyermekek javára isznak Bácskában, lakodalmaznak Sárosban, regattáznak Budapesten, táncolnak az egész országban" — gúnyolódott a segélynyújtás módján a Huszadik Század című lap. Ennek ellenére a jótékonysági gyermeknap hagyománya fennmaradt, sőt, 1931-től egy időre Gyermek Hétté nőtte ki magát.
1949 novemberében új fejezet kezdődött a Gyermeknap életében: a Szabad Nép 1956-os cikke szerint Magyarországon akkor hetedik éve, vagyis 1949 óta ünneplik a Gyereknapot, a Nemzetközi Demokratikus Népszövetség moszkvai ülésén ugyanis ekkor határozták el a világ asszonyai, hogy május utolsó vasárnapja a gyermekeké.
A célok közül értelemszerűen kikerült az adománygyűjtés, ehelyett ünnepségek, vidám meglepetések, játékok, versenyek, tombolák jelentették a nap lényegét. Az 1957-es filmhíradó az alábbiakról számol be a gyermeknap kapcsán: „a gyerekek ma birtokukba vették Budapestet. Boltosdi – valódi vevőkkel, rollerverseny pompás díjakkal. Van itt látni-, izgulnivaló elég! Az ötéves kislányok futamát fölényesen nyeri Király Évi. Zenekíséret a hűvösvölgyi fáramászó bajnoksághoz. A tisztelt publikumot válogatott bohócok szórakoztatják. Az idei gyereknapot meseországgá varázsolták a felnőttek.”
Gyermeknapok szerte a világban
A világ többi részén különféle időpontokban és apropóból tartanak gyermeknapokat.
Kanadában például Nemzeti Gyermeknap van, amelyet november 20-án ünnepelnek.
Németország egyes részein június elsején, az ország más részeiben szeptember 20-án tartják, ezen a napon a gyermekek hagyományosan ajándékokat kapnak a szüleiktől, illetve iskolai kirándulásokat, versenyeket szerveznek számukra.
Indiában a független India első miniszterelnökének születésnapján, november 14-én van gyermeknap. A gyerekek ilyenkor ajándékokat kapnak szüleiktől, a jellemzően egyenruhát viselő iskolások ezen a napon színes ruhákat vehetnek fel az iskolába, vagy virágot kapnak az igazgatótól. Sok iskola kirándulásokat vagy filmvetítéseket szervez.
Lengyelországban június elseje a gyermeknap, de jellemzően egész héten szerveznek ünnepségeket, parkokban versenyeket, koncerteket a gyermekek számára.
A thaiok január második szombatján ünneplik a Nemzeti Gyermeknapot: a szokás szerint a miniszterelnök valamilyen témát is ad a napnak minden évben. Az ünneplés mellett a gyermekeket arra is emlékeztetik, hogy erősnek és fegyelmezettnek kell lenniük, komolyan kell venniük a tanulást, tisztán tartani környezetüket és tisztelni a természetet, mert így válhatnak az ország hasznára.
Törökországban az április 23-i gyermeknapon felvonulásokat tartanak, a nemzetköziség jegyében a különböző országok gyermekei is felvonulnak hazájuk nemzeti viseleteiben és néptáncokat adnak elő.
Japánban nemzeti ünnep, vagyis szabadnap a március 5-e, ekkor ünneplik az anyákat és a gyermekeket és ekkor rendezik a Gyermekek Olimpiáját a tokiói Kasumigaoka stadionban. Eredetileg az a nap a Fiúk Napja volt: a japán családok ponty (koi) alakú papírsárkányokat vagy zászlókat akasztottak ki házuk falára, annyit, ahány fiú volt a családban, mivel ez az állat az erő, a bátorság és a kitartás jelképe. Március 3-a hagyományosan a Lányok Napja, ekkor babákat ültettek az ablakba, ezzel kívántak a családok leányaiknak boldog életet.
A különféle dátumok és némileg különböző programok ellenére a gyermeknapok célja világszerte nagyjából hasonló: felhívni a figyelmet a gyermekek jogaira, fontosságukra, valamint versenyek, felvonulások, fesztiválok vagy éppen ajándékok révén megünnepelni őket, és örömet szerezni nekik.
