Kisokos azoknak, akik el sem tudják képzelni, hogy mivel jár a dolog, vagy hogy miről beszélnek lakógyűlésen.
Nem érdemes belefogni a lakásfelújításba fűtéskorszerűsítés nélkül, a legtöbb felújításnak is éppen ez a lényege - ha korábban nem történt volna meg. A Díványnak Rákó Roland, a Kéki Hőtechnika egyik munkatársa és Rözge Zsolt mérnök beszélt arról, hogyan is kell nagyjából elképzelni egy hasonló műveletet, és hogy milyen megtakarítást lehet mindezzel a hercehurcával elérni. Fűtéskorszerűsítő kisokos azoknak, akik el sem tudják képzelni, hogy mivel jár a dolog, vagy hogy miről beszélnek lakógyűlésen.
Mikor érdemes belevágni?
Általában a fűtésszezonon kívül szokták ezt megrendelni a társasházak, de előfordul, hogy a fűtésszezon alatt is belevágnak a munkába - csak akkor más úgynevezett kiértesítést kell alkalmazniuk. Oké, mit is jelent ez? Ha a szezonon kívül csinálják, akkor társasházak esetében rögtön a lakásokkal kezdik a munkát, aztán a strangszabályzók (a strangok a fűtés függőleges csövei a házfalakban) következnek, végül a légvezetékelzárókkal fejezik be. A fűtésszezonban mindez éppen fordítva történik.
Milyen munkákkal érdemes összekötni?
A lakásfelújításokat mindig a fűtéskorszerűsítéssel szokták kezdeni, mert ezzel szabályozhatóvá tudják tenni a fűtést. Ha ugyanis először leszigetelnének egy házat, akkor utána a lakók csak úgy tudnák hűteni, ha kinyitják az ablakokat, ami nyilván pazarlás lenne. Így aztán első a korszerűsítés, másodikként a nyílászárócserét szokták javasolni, és csak legvégül látnak neki a szigeteléshez. Ilyen munkának csak megbízható cégekkel lehet nekilátni, amit persze nehéz rendesen kiszűrni, tuti tipp, taktika nincs.
Hogy néz ki egy felmérés?
A társasház esetében az alábbi módon: a ház megrendeli a felmérést, a kivitelező cégtől kimegy egy boldog és lelkes munkatárs, aki megnézi a típuslakásokat, amiket a gondnok segítségével választanak ki. Megnézik, hogy milyen szelepek és milyen méretű szelepek vannak, hogy hány darab található az adott lakásban, aztán irány a pince, mert ott vannak a strangszabályzók. Ezeket is összeszámolják, felírják a méreteket, és ez alapján készítenek egy árajánlatot.
Nem mindegy, hogy egy ház egycsöves vagy kétcsöves-e. Egy kétcsöves ház esetén előre és egy visszatérő cső vezet fel a falban, így a keringéssel nincs gond. Egy egycsöves esetén viszont egy úgynevezett átkötő szakaszt kell beszerelni a radiátorokra a termosztatikus szelep mögé, hogy a víz tovább tudjon folyni, és ne forduljon elő, hogy ha valaki elzárja a radiátort az ötödiken, akkor más ne tudjon fűteni. Mindezen kívül az alsózárót, a költségosztót kell beszerelni.
Egy családi házban nincsenek strangok. Ott megszámolják, hány radiátorra van szükség, milyen szelepek kellenek, ellenben szükség van a kazán, a szivattyúk kicserélésére, különböző szerelvények és csővezetékek leváltására. Így pedig, míg egy társasházban ripsz-ropsz végeznek egy-egy lakással (egy hatfős csapat kétcsöves házban 120 darab radiátort cserél le naponta) egy családi ház esetén 5-6 napig is eltarthat míg végeznek a szakvélemények miatt.
Mik azok a kondenzációs kazánok?
Nagyon leegyszerűsítve ezek olyan kazánok, amik a füstgázban lévő úgynevezett rejtett hőt is hasznosítják, ellentétben a hagyományos kazánokkal. Az utóbbiak esetében viszonylag magas hőmérsékletű füstgáz távozik a kéményen, míg a kondenzációs kazánoknál alacsonyabb, mivel ezek annak a hőtartalmát is hasznosítják. Mint kiderült, a szakember szerint minden esetben jó vétel egy ilyen kazán, mert 20-25 százalékos fogyasztáscsökkentést lehet elérni vele. Természetesen minél többet, minél nagyobb épületben használják, annál könnyebben térül meg.
Mint kiderült egyébként, csak a magyar piacon minősül újdonságnak, Hollandiában és Angliában például már évtizedekkel ezelőtt is voltak, sőt ott az utóbbi években más kazán telepítését már nem is engedélyezik. Eddig egyébként azért nem terjedt el jobban, mert viszonylag drága volt az előállításuk az energiahordozó pedig olcsó, így nem érte meg a beruházást. Mostanában viszont már sorozatgyártásba került, ezzel pedig az áruk is lement. Ennél egyébként azóta sincs sokkal korszerűbb dolog a gázfűtés esetében.
Milyen szabályozás vonatkozik a kazánok cseréjére?
Két fő szabályozás van: az egyik, hogy be kell jelenteni a gázszolgáltatónál (tervezés illetve műszaki átvétel), illetve a kéményseprő vállalatnál is engedélyeztetni kell. Annyi változás volt az utóbbi években, hogy ha valakinek mondjuk december közepén tönkremegy a kazánja, akkor most nem kell hetekig, rosszabb esetben hónapig várnia az engedélyeztetési eljárás miatt, hanem egy egyszerűsített eljárásnak köszönhetően csak bejelentési kötelezettsége van, azaz jöhet a csere, aztán a bonyodalom.
Mikor kell felülvizsgáltatni őket?
Egy 2012-es rendelet azt mondja, hogy minden, 1981. január elseje előtt vagy bármilyen, ismeretlen időpontban üzembe helyezett fűtési berendezést illetve gázcsatlakozót legkésőbb 2013 december 31-ig meg kell vizsgáltatni a társasházak és a család házak esetében. A felülvizsgálat költségeit pedig a rendelet szerint a szolgáltatónak kell állnia, bár az üzemben tartás és a karbantartás mellett a felújítást is változatlanul ingatlantulajdonosnak feladata kell, hogy legyen, így persze annak költségei is rá hárulnak.
Mivel fűtsünk, ha nincs gáz?
Ilyenkor a régi, vegyes tüzeléses kályhákat tudják ajánlják a szakemberek, villannyal ugyanis még mindig legalább két és félszer olyan drága energiát előállítani. Úgyhogy olcsóbb alternatívák egyelőre nincsenek. A korszerű technológiák, mint a geotermikus energia, a napkollektorok, vagy a napelemek egyelőre csak a hagyományos technológiák kiegészítőiként lehetnek hasznosak. Egyedül a napelemet ajánlották. Az viszont egyértelműen kiderült, hogy a fűtéskorszerűsítést mindenképp ajánlják, mert 25-30 százalékot is lehet spórolni vele.
