Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lehet stresszmentes az ünnep, csak kell hozzá némi szervezés. Úgyis mindenki válik, vált, vagy válni fog.
Az emberek nagy része vagy elvált, vagy el fog válni, így sokan merengenek azon, hogyan szervezzék meg az ünnepeket. A logisztika sosem egyszerű, én három féltestvérrel meg egy apával bűvészkedtem gyerekkoromban, de felhőtlennek nem éreztem a "gyűljünk össze papánál, és örüljünk egymásnak" időszakot.
Hogy ezt lehet jól is csinálni? Biztosan. Viszont nem könnyű. Nem mindegy, mikor váltak el a szülők, és milyen a viszony. Főleg ez utóbbi, illetve a gyerek(ek) életkora határozza meg, hogy mit és hogyan érdemes csinálni. Általános szabály persze nincs, a legjobb, ha mindenki úgy csinálja, ahogy neki a legkellemesebb. De ötletekkel azért próbálunk segíteni.
Judith Wallerstein, A válás nem várt következményei című könyvében próbált megoldást találni a problémára. A karácsony hatalmas dilemmát jelent, és azonnal jön a kérdés: kinél lesz a gyerek, és milyen megosztásban? Vannak gyerekek, akik a szüleik nélkül látogatják meg a nagyszüleiket, amitől úgy érezhetik, hogy egyedül vannak hagyva. Mások a szülők, az exek és az új élettársak között cikáznak, ami növeli a feszültséget. A gyerek szinte visszatartja a lélegzetét, és csak akkor lazul el, ha biztonságban érzi magát. Nagyon fontos, hogy a felnőtt (legyen az szülő, nagyszülő vagy más rokon) viselkedjen felelősségteljesen. Ha feszültség van az elvált felek közt, akkor sokkal jobb, ha a gyerekek fellélegezhetnek az ünnepeken, és nem kényszerítik őket arra, hogy végignézzék a két fél gyűlölködését (akkor se, ha az nincs kimondva), pláne, ha kiritizálják előttük a másik szülőt. A gyerekek egy része azonnal védeni kezdi a kritizált felet, míg sokan fenyegetve érzik magukat.
Ha működik, jó ötlet, hogy felosztják az exszel, ki mit vesz a gyereknek. A legjobb, ha megpróbálnak hasonló értékben ajándékot választani (persze, ne feledjék, hogy a karácsony elsősorban a szeretetről, a családról és csak másodsorban az ajándékról szól). Még az is előfordulhat, hogy ha a gyereknek valami drága ajándékot vennének, akkor felezni tudják a költségeket.
Cziglán Karolina pszichológus szerint nem jó, ha a bűntudatos szülő elhalmozza a gyerekét ajándékokkal. "Nem ritkán a kettő egyszerre történik, és együtt jár valamiféle versengéssel is a másik szülővel szemben. Jobbnak lenni, többet adni a gyermeknek. Ezzel együtt a szülő képtelenné válik rá, hogy tartsa a szabályokat, korlátokat, mert fél, hogy még jobban neheztelni fog rá a gyermek. Miközben erre éppen az ő biztonságérzete miatt szükség lenne, és akkor tenne jót neki, ha továbbra is egyértelműnek, megkérdőjelezhetetlennek tekintené a kettőjük kapcsolatát" - fejtette ki a szakember.
Az elvált szülők gyerekeinek számos választása van, ha nagyobb a gyerek, érdemes őt is megkérdezni, hogyan tervezi a karácsonyt. Hiába volt az én fejemben az, hogy majd átjön az apja, aztán valamikor kora este hazamegy, a gyerek ragaszkodik hozzá, hogy délutánig az apjánál legyen, a gyertyagyújtáskor meg nálam. Szerencsére nálunk ez nem okoz gondot, egyrészt viszonylag közel élünk egymáshoz, másrészt régen elváltunk, nincsenek nagyobb feszültségek
Mindenképp könnyebb azok helyzete, akik jó viszonyban maradtak, és nem ragaszkodnak a bíróság által megítélt "minden páros hétvége és minden ünnep másnapja az enyém, a nyári szünetből pedig 3 hét" variációhoz.
Frank Zsuzsa pszichológus egy korábbi interjúban azt nyilatkozta: "Ha még erős a düh és a sértettség, a szülők haragszanak egymásra, nem kommunikálnak egymással, és bár egy asztalnál ülnek, de megáll a kés a levegőben, akkor nem jó ötlet közös karácsonyt szervezni. Ha azonban eltelt már a válás óta annyi idő, hogy lenyugodtak a kedélyek és már a hétköznapokban is van átjárás a két család között, beszélnek egymással, születésnapokon is közösen ünnepelnek, akkor a gyerekek szempontjából jó, ha együtt töltik a karácsony estét" - fogalmazott Frank Zsuzsa. Szerinte ugyanis ebben az esetben már nem látszatról van szó.
Stresszelni semmiképp nem érdemes - bár ezt nyilván könnyebb mondani, mint megcsinálni -, de érdemes szem előtt tartani, hogy mi az, ami a gyereknek jó, és mi sem érezzük úgy, hogy megerőszakoltuk magunkat.
