Úgy tűnik, szerencsére azon túlléptünk, ami az ilyen törekvéseket sokáig jellemezte, hogy májkrémesdobozból meg vizespalackokból készítenek látványos, de hordhatatlan szörnyetegeket a tervezők. Így leginkább arra voltam kíváncsi, mennyire hordható dolgokat látunk majd.
Férfiingből ruha, pólóból szoknya
A bemutatón a ruhák legnagyobb részét Majoros Zita Upcycle kollekciójának darabjai tették ki: férfi ingeket szabott szét és alakított át női ruhákká, de az ingek levágott ujja is hasznosult, ebből megköthető övek készültek. És mivel a színpaletta viszonylag semleges maradt, ezért ezeket egymással is jól lehet variálni.Tulajdonképpen annak voltunk tanúi, hogyan születik újjá apa kinőtt kockás inge.
A másik fő, sportosabb irányvonal a póló újraértelmezése volt, leginkább alapanyagként. A kifordított és összeillesztett egykori felsőkből most ráncolt, pörgős szoknyák lettek, a fiúknak két pólóból egy harmadik, szintén szegésekkel kívül. Ezeket pluszban a Printa szitanyomó stúdiójában készült mintákkal díszítették. Itt egyébként már megjelent a lila és a piros, gyakran egy szetten belül, végleg megdöntve az elképzelést, hogy ez a két erős szín nem illik össze. A megmaradt anyagdarabokból pedig textil- és bőrnyakláncok készültek, de ezeket nyugodtan lehet övként is viselni.
Esőváró ballonkabátok és táskák megunt bőrszerkóból
A szoknyákon kívül az alsók kimerültek a többféle farmerból patchworközött, ejtett ülepű nadrágokban, és úgy tűnik, hiába utálják sokan, ha férfi és női oldalról is még mindig van igény rájuk. Nagyon tetszettek Szakos Kriszta selyemcukor színekben pompázó ballonkabátjai, a hatalmas zsebeket és a kapucnit is díjaztam. És mivel dögmeleg volt, ezért a láttukon egy kicsit vágyakoztam is egy hűvös zápor után. Ezek egyébként újrahasznosított PET palackokból készültek, de inkább papírszerűnek tűnt az anyag, mindenesetre remek példája annak, hogy milyen igényes megoldások léteznek a műfajban.
A kordbársony szoknyák és régimódi bőrkabátok kisebb-nagyobb méretű táskákként születtek újjá, elég extra volt például a lila bőrdzseki ujjából készült partitáska. A farmerdzseki gallérja szintén önálló kiegészítővé lépett elő. A fiúkra kényelmesnek tűnő belebújós Maians cipőket adtak, amik, mint megtudtuk, 100%-ig kézzel készülnek. Egyedül a lányokon voltak furcsa, futurisztikus, inkább tárgyaknak tűnő cipők, de ezt nem kérhetjük számon Gulyás Sára tervezőn, mert ez bevallottan egy formai kísérlet volt. A cipőket egyébként a hozzá tartozó pánt variálásával lehet egyedi ízlés szerint alakítani.
Összességében tehát egy az ökodivatot és szellemiségét jól demonstráló bemutatót láttunk, minden teljesen hordható volt. Ami a körítést illeti, szuper volt a modellek pirosra húzott szemöldöke, a zenéért pedig külön hálás voltam, bárki is volt a tollal a szájában bólogató ifjú. De végső soron nem is feltétlenül a konkrét ruhák voltak fontosak, hanem maga a kreatív szellemiség, a továbbgondolás és annak tudatosítása, hogy ezt tényleg egy kis kézügyességgel megáldott ember magának is meg tudja csinálni.
