zene hatása gyerekekre

Milyen helyzetekben találkozunk zeneterapeutával?

A gyógyító ellátásban több területen is: pszichiátrián, onkológián, a hematológiai és őssejt-transzplantációs osztályon, de bármelyik szomatikus osztályon, mint például a diabéteszosztályon, pszichiátrián vagy újszülött intenzív osztályokon. A hospice-ellátásban is nagyon nagy szerepük van. Egyre elterjedtebb az autizmusban érintett vagy figyelemhiányos, hiperaktív gyermekek fejlesztésében is. A tanulási vagy mozgásszervi zavarok, sajátos nevelési igényű gyerekek esetén is hatásos lehet. Kisgyerekeknél is gyakran találkozunk akár zeneterápiával, akár ringató típusú baba-mama foglalkozásokkal. 

Te melyik területeken dolgozol ezek közül?

A Mosoly Alapítvány keretein belül vagyok Szent László Kórházban a gyermekhematológiai és őssejt-transzplantációs osztályon, az egyik budapesti gyermekkórház diagnosztikai és terápiás részlegén, illetve magánellátásban. A kiemelt érdeklődésem és szakterületem az autizmus, és daganatos gyermekek terápiája, úgyhogy főként autizmussal élő gyermekek és hematológiai és őssejt-transzplantációs osztályon kezelt gyermekek zeneterápiájával foglalkozom. Korábban dolgoztam a hospice-ellátásban is.

Igaz, hogy a zene gyógyít?

Fontos tudni, hogy ez csupán egy nagyon elterjedt tévhit. Viszont a zenének valóban szerepe van a gyógyító folyamatban vagy terápiában. Hatékonysága több területen is kimutatható. Azt is tudni kell, hogy kiegészítő terápiáról beszélünk, azaz nagyon sok más kezeléssel együtt működik, egy beteg gyerek esetében az orvosok és a pszichológusok munkáját egészíti ki. Nagyon fontos kiegészítő szelete lehet a nagy egésznek, de nem varázslat.

A zene hatása a gyerekre

El tudod mondani, pontosan hogyan hat?

A zenehallgatás – legyünk akár gyerekek, akár felnőttek, akár egészségesek, akár betegek – alapvetően örömmel, boldogsággal tölt el minket. Hatására azok a – hétköznapi nevén ismert –boldogsághormonok aktivizálódnak, amelyek elősegítik akár az eufória érzését. Ilyen a dopamin, az endorfin, a szerotonin és az oxitocin. Zenei aktivitás hatására ezeknek a szintje különböző mértékben megemelkedik, ami azért is nagyon érdekes, mert a depresszió és a szorongás egyik hajlamosító tényezője a szerotonin és az endorfin csökkent működése. Az endorfin a fájdalomcsillapító hatása miatt nagyon fontos.

Hogyan hat a zene a kórház okozta stresszre?

Amikor valaki kórházba kerül, az nem egy örömteli helyzet. A stressznek is van két változója, az egyik a motiváló hatású eustressz, mellette pedig a kellemetlen érzésekkel járó distressz. Daganatos megbetegedés esetében a distressz nagyon jellemző. Megjelenik a szomorúság, a félelem, a pánik, a depresszió, a szorongás. A zeneterápia segítheti ennek a distressznek az aktuális csökkenését, pozitív érzelmek facilitálását. Ennek valóságosságát, hatását számtalan kutatás és tanulmány bizonyítja. 

Boldogsághormonok a zene hatására

Mondasz erre példát?

Az oxitocin, hétköznapi nevén szociális vagy kötődési hormon leggyakrabban akkor serken bennünk, amikor egy kedves barátunkkal találkozunk, ölelkezünk, vagy a szerelmünkkel vagyunk. 2016-ban egy korábbi német kutatás mintájára végeztek vizsgálatot kórusban éneklő személyeknél. Kóruséneklés előtt és után is vettek az énekesektől nyálmintát, amiből megállapítható volt az oxitocin hormon szintje. Azt az eredményt kapták, hogy kóruséneklés után esetenként duplájára is nőtt az oxitocin hormon szintje ahhoz képest, amikor megölelték egymást, vagy összejöttek egy kellemes beszélgetésre a próba előtt. Azt is kimutatták, hogy a zenei aktivitás és az éneklés közben két stresszhormon, az adrenalin és a kortizol szintje is csökken.

Mi alapján döntitek el, hogy az adott gyereknek épp milyen zenére lenne szüksége?

A zenének az idegrendszerre gyakorolt hatásával kapcsolatban az egyik német zeneterapeuta, pszichológusprofesszor két hatást jegyzett le. Az egyik az ergotrop, azaz energetizáló, stimuláló zene. Ez dúr hangzású, ritmusos, dinamikus, jellemzően sportolás közben hallgatjuk. Kimutatták, hogy főként a motoros kérget aktivizálja, képes megemelni a pulzusszámot, a légzésszámot, a vérnyomást. A másik a megnyugtató vagy ellazító zene, ami pont ellenkezőleg hat, kevésbé dinamikus, nincsenek benne olyan éles váltású ritmusok, általában moll hangzású, csökkenti a légzésszámot, a vérnyomást, izomlazító hatása van, örömérzet, megnyugvás érzése jelenhet meg. Ez is nagyon fontos mondjuk, egy szomatikus osztályon, ahol stresszes helyzetben jellemző a magasabb pulzusszám, vérnyomás, a feszesebb izomtónus. A zenét attól függően választjuk meg, mire van a betegnek szüksége.

Mi történik, ha azt a zenét ő épp nem szereti?

Azt is megnézték, hogy mi történik az agyban, ha saját kedvenc dalainkat hallgatjuk. Nagyon fontos, hogy a terapeuta tudja, mire választ zenét, melyek azok a területek, amikre hatni akar. Azok a dalok, amelyekhez érzelmileg kötődünk, nagyobb hatást érhetnek el. Főleg demens időseknél, akik így képesek az emlékeikhez kapcsolódni, de gyerekeknél is. Amikor a saját kedvenc dalunkat hallgatjuk, akkor főként azok a területek aktivizálódnak, amelyek az érzelmekért, az érzelmekkel teli emlékekért felelősek. Ezért is van, hogy gyakran könnybe lábad a szemünk egy-egy zene hallatán. A zeneterápia során nagyon sokat elmond a kliensről az, milyen zenéket szeret, mik a kedvencei, épp most miket hallgat. Mindegyik dal egy eseményt mesél el, közöl/közvetít valamit, ami kifejezi a páciens aktuális lelkiállapotát is. A hematológiai osztályon kezelt gyerekek gyakran könnyebben kommunikálnak dalok, mint szavak segítségével. 

A zene segít kiadni a feszültséget

Mik a leggyakoribb választások?

Nagyon sok gyerek hallgat agresszív dalokat, amelyek tele vannak káromkodásokkal. Nem véletlen, hiszen rengeteg elfojtott düh és feszültség van benne, amit így ki tud fejezni. A gyerekek másik nagy csoportja az olyan zenét és szöveget keresi, ami a kitartásban, a szabadság megélésében motiválja. A hematológiai osztályon lévő gyermekek és családjaik igen nagy krízisben vannak. Ebben a krízisben találkozom velük én is. Maga a lét, nemlét egy állandó kérdés. Erre megjelenek én idegenként, beöltözve, és valamit kezdeni kell velem. Ezért gyakran ezek az első találkozások a steril bokszban arról szólnak, hogy hallgatjuk a gyerek kedvenc zenéit. Ezzel nagyon hamar tudnak kapcsolódni, hiszen nem muszáj beszélgetniük, amit krízishelyzetekben még erősebben negálnak. A zene egy biztonságos csatorna, ami segít elmondani, hogy vannak ők valójában.

Amikor a kétféle zene szóba került, azt vártam, hogy a felosztás a komolyzenére és minden másra terjed ki. Valamiért átlagemberként azt gondoljuk, hogy csak a komolyzene az igazi, csak azzal lehet terápiás hatásokat elérni. Ezek szerint ez nem így van?

Nagyon fontos, kinek mi a kedvence. Minél idősebb valaki, annál eltérőbb zenei kultúrában nőtt fel, ezért jobban preferálhatja a komolyzenét. Ugyanakkor energetizáló élményt az időseknél például táncdalokkal is el lehet elérni. Lehet kizárólag a komolyzenét használni terápiában, de érdemes figyelni arra, mit hallgatnak mostanában a fiatalok, és a zeneterápiás eszköztárunkat ahhoz adaptálni. Engem sok esetben kivágnának a steril szobából, ha első alkalommal bemennék Mozarttal. A komolyzenéhez fel kell építeni egy terápiás helyzetet. Azt is tudni kell, hogy mindenkinél más az a zenei élmény, ami aktivizálja az agy jutalomközpontját. Van, akinek ez a klasszikus zene, van, akinek az AC/DC. Szerintem nagyon fontos, hogy a dalokat aktualizáljuk és adaptáljuk az adott klienskörre, akivel dolgozunk. 

Írd meg a dalod!

Úgy érted, maga a zeneterápia is folyamatosan változik? 

Az egyik most elterjedt gyakorlat szembemegy még a régi tankönyvvel is, amiben még azt olvastuk, hogy a zeneterápia nonverbális és noninvazív eljárás. Az volt az ajánlás, hogy legfőképp olyan dalokat hallgassunk, amiben nincs szöveg, mert az már befolyásolja a gondolatokat. Ugyanakkor nagyon sok területen hasznos, ha van egy plusztrigger az emlékeknek, egy szöveg, amihez tudunk kapcsolódni. A terápiás dalszövegírás egy új irányzat, de egyre gyakrabban használják. A legtöbb ehhez kapcsolódó szakirodalom, többek között a daganatos betegséggel élő személyek terápiájában mutatja ki ennek a módszernek a hatékony alkalmazását. A gyerekek megírják a saját dalukat, sokkal jobban tudnak így kommunikálni, megjelennek azok a nehézségek, megküzdési stratégiák, amelyek fontosak a gyógyuláshoz. Nagyon jó, ha van hozzá pszichológiai támogatás, a két területet könnyű összedolgozni. 

Miben különbözik a terápiás dalszövegírás attól, hogy valaki leül, és megír egy dalt?

Van különbség. A terápiás dalírás egy terápiás folyamatban egy képzett terapeuta segítségével a dalszerző sajátos igényeinek, állapotának kielégítésére, megtámogatására irányul. A folyamatban egy szakember és a kliens vesz részt. 

A lényeg a kapcsolat, amit létrehozol a zenével?

Az is, de a kórházban kezelt gyerekeknél az is fontos, hogy az egészséges énjüket hívjuk elő. Sokszor kérik, hogy tanítsam meg őket gitározni, hiszen ez is egy olyan dolog, ami nem a beteg énjükhöz kapcsolódik. A lényeg, hogy azt a személyiségüket szólítsuk meg, akik a betegségük előtt voltak. A kisebb, daganatos betegséggel küzdő gyerekek ráadásul gyakran kerülnek felnőttszerepbe, például orvosi szavakat használva részletezik a kezelésüket. Olyan érzés, mintha egy kis felnőttel beszélgetnék. Pedig egy nyolcévesnek úgy kéne viselkednie, mint egy nyolcévesnek, és ez nagyon fontos a kapcsolatteremtésen túl, hogy ő végre gyerekszerepbe kerüljön, és ne egy szorongó felnőttre jellemző kimértséggel legyen ott.