Nem csoda, ha egyes állat- és növényfajok olyan mértékben elszaporodtak bizonyos területeken, hogy mesterséges módon, esetleg vegyszerekkel irtani kell őket. Ha nem sikerül visszaszorítani ezeket az élőlényeket, az helyi, de globális szinten is ökológiai katasztrófához vezethet.
Amilyen kicsi, olyan veszélyes
Az afrikai busahangya nevéből is kikövetkeztethető, hogy Afrikából származik, ám a 18. század óta a kereskedelmi hajózás elterjedésének köszönhetően már jelen van ugyanúgy Japánban, mint Közép-Amerika országaiban. Elképesztően jól alkalmazkodott a trópusi és a kontinentális éghajlathoz is.

Az egy dolog, hogy képes szétrágni a vezetékeket, és ahogy hozzádörgölőzik a táplálékához – ez jobbára elpusztult rovarokat és kisebb gerinctelen állatokat jelent –, különböző vírusokat terjeszt. Ahol elterjed, ott veszélyt jelent az őshonos pókokra és szövőhangyákra is.
A báránybőrbe bújt hermelin
Ne dőlj be a cuki ábrázatának, a hermelin valójában egy veszélyes ragadozó: Európában előszeretettel támadja meg a nyulakat és a csirkéket is, pedig azok jóval nagyobbak nála. Az Új-Zélandra érkező európai telepesek vitték magukkal a hermelint, hogy visszaszorítsák az élősködőket, ám a terv kudarcot vallott.

A hermelin elkezdte pusztítani az őshonos madarakat, és ma már az új-zélandi kormány évente dollármilliókat költ arra, hogy ez a ragadozó ne falja fel a tojásokat és a fiókákat.
Moly írtja ezt a kaktuszt
Az álló fügekaktusz első látásra ártalmatlannak tűnik, ám villámgyorsan szaporodik, és ez bizony súlyos károkat okoz. Az amerikai kontinensen őshonos növény már megtalálható Afrikában és Ausztráliában is.
Gyakorlatilag minden éghajlaton megél, kiválóan tűri a szárazságot és a fagyokat is.
Az 1920-as években farmerek tucatjai hagyták el otthonaikat és földjeiket Ausztráliában, olyan gyorsan terjedt a „zöld pokolnak” is nevezett növény. Terjedését a kaktuszmoly betelepítésével sikerült visszaszorítani.

Annak ellenére, hogy virágcserépben tartható dísznövényként gondolunk a kaktuszokra, Magyarország egyre több pontján jelennek meg a természetben is.
Tovább olvasomA halászok rémálma
A gyapjasollós rák a világon az egyik legveszélyesebb invazív faj. A Kínából származó állat elözönlötte Európa és Észak-Amerika vizeit, ezzel súlyos károkat okozva. Mivel mindenevő, ezért gyakorlatilag bármit elfogyaszt, ami a közelébe kerül, legyen szó vízinövényekről vagy gerinctelenekről – ezzel pedig teljesen megváltoztatja az adott terület mikroökológiáját. De boldogan megeszi a halászok csalijait, illetve a hálóban ragadt halakat. Ezzel nemcsak a kifogott halak mennyisége csökken, de megrongálódnak a halászok eszközei is. A másik probléma, hogy amikor befúrja magát a mederbe, azzal eróziót indít el a folyók partján.

A húsa miatt kezdték tartani, a természetbe kerülve azonban mérhetetlen károkat okozhat ez az állat. Már a Balatonban és a Dunán is észlelték.
Tovább olvasomHa szívesen olvasol más veszélyes állatfajokról, valódi szörnyekről, akkor ezt a cikkünket ne hagyd ki.

Halak, puhatestűek, növények, semmi nincs biztonságban a paiche nevű halszörnytől. Még a madarakat is elkapja.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés