Vannak bolygónknak olyan helyszínei, amelyet jobb messziről elkerülni. Az egyik ilyen a festői szépségű Gansbaai, amely előkelő helyen szerepel a világ legveszélyesebb tengerpartjainak listáján. E nagyjából 20 ezer főt számláló dél-afrikai halászváros ugyanis nem másért izgalmas, mint hogy ez a világ fehércápa-fővárosa. De túl magától értedődő lenne a föld legveszedelmesebb halai közt csupán e hatalmas állatról beszélni:
sokkal kisebb közeli vagy épp távoli rokonait sem szabad alábecsülni.
Noha a vízi világ valóban megannyi lenyűgöző szépséggel és sokféleséggel kápráztat el bennünket, ugyanakkor komoly veszélyeket is rejteget. A halak között is akadnak ugyanis olyan fajok, amelyekkel jobb, ha nem találkozunk, sőt vannak olyanok is, amelyeknek már puszta látványa is félelmet kelt.
Mulatságos külső mögött zord belső
Ha a gömbhalak látványa nem is riasztó, inkább vicces, a képességük már kevésbé szívet melengető. Nem is véletlen, hogy előkelő helyet foglalnak el a világ öt legtoxikusabb állatainak listáján. A meleg és mérsékelt övi vidékeken, elsősorban Japán, Thaiföld, Banglades és a Fülöp-szigetek partjainál élő gömbhalak valóban gömb alakúak, de csak akkor, ha veszélyt éreznek. Ekkor elárasztják a testüket vízzel, felfúvódnak, hogy minél tekintélyesebbnek tűnjenek. Ez kölcsönzi számukra az igen mulatságos külsőt, miközben az élőlény egyébként maga a veszedelem. Az ivarmirigyei, a mája, a belei és a bőre ugyanis halálos mérget rejtenek:
a cianidnál ezerszer mérgezőbb tetrodotoxint (TTX), amellyel egyetlen gömbhal harminc embert volna képes a halálba küldeni.
Hiába a veszély azonban, a Távol-Keleten sokan nem mondanak le a fogyasztásáról, még akkor sem, ha egy nem megfelelően elkészített gömbhalfogás után elkerülhetetlen is a végzet.
Barátságtalan kőhalak
Nem kifejezetten barátságosak a korallzátonyok rejtett gyilkosai, a tengerfenéken állomásozó kőhalak sem.
A nagy fejű és szájú, kis szemű, szemölcsszerű csomókkal borított, göröngyös bőrű halak rendkívül veszélyesek.
Miután álcázó színezete miatt könnyen összetéveszthetők a kövekkel, sziklákkal, nagyon nehéz észrevenni. Ha valaki rálép, azt a kopoltyús elviselhetetlen fájdalommal járó szúrással torolja meg, amely során a hátúszójuk gerincén lévő barázdákon keresztül mérget fecskendez be.
Mérge rendkívül erős, akár halálos is lehet, ha a sebet nem kezelik időben.
Egy lovat is megrázna az elektromos angolna
A Dél-Amerika édesvízeiben élő elektromos angolna a nevével ellentében a harcsákkal áll közelebbi rokonságban. Hírnevét rendkívüli képességének köszönheti, amely során képes volna akár egy lóra is fájdalmas áramütést mérni. Egészen hihetetlen, de az akár 2,5 méteres hosszúra és 20 kilogrammra is megnövő hal testében három olyan elektromos szerv található, amelyek együttesen akár 860 voltos feszültséget is képesek előállítani. Az elektromos angolna a vízfelszín közelében les áldozatára, majd amikor zsákmányt észlel, elektromos impulzusok kibocsátásával meghatározza a célpont távolságát és méretét. Ezután áldozatát erős kisüléssel elkábítja vagy megöli, majd lenyeli.
Elektromos szerveit egyébként nemcsak vadászatra és védekezésre, hanem kommunikációra is használják.
Erős áramütése ellenére az elektromos angolna nem jelent veszélyt az emberre, kivéve, ha az véletlenül megtapossa vagy megfogja.
Vörös oroszlánhal: amilyen szép, olyan veszedelmes
A tűzhalként is ismert vörös oroszlánhal az Indo-Csendes-óceánban őshonos, feltűnően szép, de invazív halfaj. Vörös, fehér és fekete csíkjairól, legyezőszerűen széttárt tüskés hát- és mellúszóiról könnyen felismerhető. Igen ám, csakhogy ezek a tüskék nemcsak tetszetősek, hanem meglehetősen veszélyesek is, hiszen mindegyike halálos mérget rejt. Táplálékát kisebb halak, rákok és gerinctelenek alkotják, amikre lesből vadászik, szúrós testét pedig éppen arra használja, hogy megbénítsa áldozatát. A méreg az emberre nézve is veszélyes lehet, a tűzhal szúrása
éles fájdalmat, duzzanatot, hányingert, hányást és légzési nehézséget okozhat, súlyos esetekben pedig akár halálos is lehet.
A piranhák legendája
Végül, de nem utolsósorban a legveszedelmesebb halak listájáról nem hiányozhat a piranha sem. A dél-amerikai édesvízek lakóiról szeretjük azt gondolni, hogy vérre szomjazó fenevadak, a valóságban ennél azért jóval árnyaltabb a kép. A piranhákról hasznos tudni, hogy rajhalak, így gyakran több száz, sőt akár ezer egyedből álló csoportokban úsznak. Sekély, meleg vizű folyókat, tavakat és ártereket kedvelnek, és mindenevők, étrendjükben rovarok, férgek, puhatestűek, halak, de akár kisebb emlősök és madarak is szerepelhetnek. Noha a vöröshasú piranha ritkán támad emberre, a halakkal szembeni félelem nem alaptalan. Konfliktusok legtöbbször akkor fordulnak elő, ha a halak éhesek, vagy ha megzavarják őket. Noha nem egyszer lehetett már hallani súlyos, sőt halálos támadásokról is,
a hal a leggyakrabban csak kisebb sérüléseket okoz.
Noha korábban elterjedtek már olyan hírek, hogy Magyarországon is élnek piranhák, ezt az állítást maguk a halak cáfolták meg azzal, hogy nincsenek a vizeinkben.
Persze olyan már volt, hogy például Bajánál, a Dunából került elő egy, arról is kifogása után nem sokkal derült ki, hogy valószínűleg egy felelőtlen állattartó engedte szabadjára.
Ha szeretnéd megismerni a világ legmérgezőbb fáját, olvasd el az erről szóló cikkünket.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
