A Kivu-tó a Kelet-afrikai hasadékvölgynek nevezett tektonikus lemezhatár mentén fekszik, amelynek meleg vizű forrásai szén-dioxidot és metánt juttatnak a vízbe. A tó órási víztömege ennek köszönhetően annyira telítődött a két anyaggal a mélyben, hogy limnikus kitörést okozva bármikor „felrobbanhat”. Hasonló veszélyeket rejt a kameruni Nyos-tó és Monoun-tó is, amelyek az elmúlt 40 év során 1800 ember és több ezer állat életét oltották ki.
Hatalmas mennyiségű veszélyes gáz van a tóban
A hasadékban, amelynek a határán a tó fekszik, a szomáliai tektonikus lemez kelet felé sodródik, és a núbiai lemezen távolodik a kontinens többi részétől. Ez a mozgás vulkáni és szeizmikus tevékenységhez vezet a régióban, ami a földkéreg mélyéről a felszínre, illetve a Kivu-tó mélyére juttatja a gázokat.
A Kivu-tó sokkal nagyobb, mint a Nyos-tó vagy a Monoun-tó: 90 kilométer hosszú, 50 kilométer széles és 475 méter mély. További sajátossága, hogy egészen szokatlan, réteges szerkezetű. „Csak a felső 60 métere keveredik, alsóbb rétegei pedig stagnálnak” – mondta el a National Geographic kérdésére Szergej Kacev, a Minnesota Duluth Egyetem (UMD) fizika- és geokémiaprofesszora.
Ezt azt jelenti, hogy a tómederből felbugyogó szén-dioxid és metán felhalmozódva csapdába esik alsó rétegében – 260 méter mélységben és alatta. A Kivu fenekén így körülbelül 300 köbkilométer szén-dioxid és 160 köbkilométer metán található, ami szintén a földkéreg mélyéről származó hidrogén-szulfid gázzal vegyül.
A mérgező koktél hamarosan felrobbanhat, ami komoly veszélyt hordoz a környező, sűrűn lakott régióra nézve.
Egy ilyen robbanás hatalmas gázfelhőt szabadíthat fel, amely napokig-hetekig megmaradhat a tó felett, míg végül eloszlik a légkörben. Hogy ez mikor történhet meg, azt egyelőre nem tudni. Csak annyi bizonyos, hogy a spontán gázkitörés feltétele, hogy a tó alsó rétegeinek telítettsége elérje a 100 százalékot, ami jelenleg valahol 60 százalék felett jár.
Katasztrofális következményei lehetnek a tó felrobbanásának
A robbanás eredményeként a tó egyetlen nap alatt a globális üvegházhatású gázok éves kibocsátásának 5 százalékát szabadítaná fel, ráadásul rengeteg halálos áldozattal járna. A Kivu-tó partján körülbelül 2 millió ember él, a gázfelhő pedig mindössze egy perc leforgása alatt megfojtaná azokat, akik érintkezésbe kerülnek vele.
Bár a tudósok nyomon követik, hogy mennyi gáz rekedt a tóban, így képesek megbecsülni a robbanás kockázatát, vannak más, kevésbé kiszámítható tényezők is, amelyek katasztrófát válthatnak ki. Egy földrengés vagy lávabetörés például felkavarhatja a tó rétegeit, és kitörést okozhat.
A kockázatot tovább növeli, hogy 2016 óta a ruandai oldalon a tóból metánt szivattyúznak ki, azzal a céllal, hogy csökkentsék a robbanásveszélyt, és energiával lássák el az ország elektromos hálózatát. Egyes szakértők ennek kapcsán arra figyelmeztetnek, hogy
a tó szerkezetének megzavarásával a művelet éppen olyan robbanást idézheti elő, mint amit próbálnak megakadályozni.
A folyamat során a kitermelő cégek vizet szivattyúznak el az alsó rétegből, eltávolítják belőle a metánt, majd gáztalanított formában visszavezetik a felső rétegbe. A víz azonban egy csóvát hoz létre, amikor lefelé süllyed – szakemberek szerint ez az, ami megnöveli a robbanásveszély kockázatát.
Ha érdekel, mik azok a természeti katasztrófák, amelyek csaknem elhozták a világvégét, olvasd el ezt a cikkünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés