A VI. kerületben, a Bajcsy-Zsilinszky út és a Király utca között, a Deák Ferenc tér szomszédságában található Anker köz a pesti belváros jellegzetes utcája, melynek leghíresebb látványeleme az eklektikus stílusban épült Anker ház. De honnét kapta nevét a ház és az utca, illetve utóbbit miért nevezték eredetileg Anker-udvarnak?
Az Anker-palota későbbi helyén az 1800-as évek elejétől egyemeletes lakóház állt, melyet 1864-ben új tulajdonosa, az örmény származású Gyertyánffy család négyemeletessé bővíttetett (ez lett a város első négyemeletes háza). Az ún. Gyertyánffy ház igen népszerűnek számított a környéken, különösen a helyi zsidó polgárság körében – az első emeleten működött az Óbudáról áttelepült izraelita Cheszed Neurim Betegsegélyező Egylet, valamint a zsidó házasságközvetítők törzshelye, a Herzl kávéház. Szintén ide települt a bécsi székhelyű Anker Élet- és Játékbiztosító Rt., mely idővel az egész bérházat és annak udvarát megszerezte magának, így az épület homlokzatán sokáig az „Anker-udvar” volt olvasható.
1907-ben a cég úgy döntött, lebontja a Gyertyánffy házat és új székházat emeltet a területen. Az épület megtervezésére meghívásos pályázatot írtak ki, melyre Lechner Ödön, Alpár Ignác és Walter Sobotka bécsi építész nyújthatott be tervet. A döntnökök Alpár terve mellett tették le a voksukat, aki ügyesen osztotta be a rendelkezésre álló teret, és a megrendelő kérésének eleget téve látványos reklámhomlokzatot tervezett. Az építész a nyitott udvarból egy utcát alakított ki, így jött létre a mai Anker köz – ezt a megoldást követték később a Haris köz megtervezésekor is –, mely eredetileg bazársorként funkcionált.
A palota stílustobzódását és „megalomán” kupoláit sokan kritizálták, a legenda szerint még a tervező feleségének sem nyerte el tetszését. Állítólag amikor az asszony meglátta a felépült palotát, így kiáltott fel: „Na de Ignác! Nem szégyelli magát? Mit csinált maga itt?”. Érdekesség, hogy Budapesten az Anker-palota megépítésénél használtak először vasbeton szerkezetet az alapozás során.
Az 1910-ben átadott Anker-komplexum két épülete két önálló társasházként működött, emellett számos kereskedés települt ide, de itt ütötte fel székhelyét a radikális szabadgondolkodókat tömörítő Galilei-kör és a Párizsi Világkiállítás fődíját elnyerő Smith Premier Typerwriter írógépeket gyártó cég is. Hamar felismerték az épület panzióként való hasznosításának lehetőségét is, és már az első világháború idején hirdettek itt szállásokat a turisták számára. A két világháború között az Anker közben élt Szondi Lipót pszichiáter, aki minden hónap egyik szombatján előadást és vitát tartott otthonában. A második világháborús bombázások az Anker házban is súlyos károkat tettek, a háborút követő államosítás után pedig az épület tanácsi bérházként működött. Az Anker köz híres lakója volt haláláig Hofi Géza humorista.
Hiába Budapest szívének ikonikus látványossága, az Anker-palota fokozatosan romló állapota miatt életveszélyessé vált, de felújítása egyelőre várat magára. Az ingatlanfejlesztők kóstolgatják a 2011 óta műemlékké nyilvánított épületet, de nem mernek belevágni a felújításba a számtalan akadály – elsősorban a magántulajdonosokkal, az önkormányzattal és a különböző állami szervekkel való konzultáció, megegyezés bonyolult és hosszadalmas mivolta – miatt.
Érdekel az utcanevek története? Kísérd figyelemmel Térfigyelő sorozatunkat, amelynek előző részében a békás- és a káposztásmegyeri lakótelepek nevének eredetét kutattuk
Így lett Káposztás- és Békásmegyer a két jól ismert budapesti lakótelep neveEgymással néz farkasszemet a Dunán át Békásmegyer és Káposztásmegyer. A főváros két jól ismert lakótelepe nevének nyomába eredtünk.
Tovább olvasom
