Tíz furcsa tény a téli olimpiákról: a hoki története nagyon meg fog lepni!

GettyImages-1368599134
Olvasási idő kb. 4 perc

Hamarosan véget ér Pekingben a téli olimpia: a játékok érdekes történelmében furcsa tények után kutattunk, és találtunk is jó néhányat!

Az első téli olimpiai játékokat 98 éve rendezték meg a franciaországi Chamonix-ban: annak ellenére, hogy nincs még százéves a történelme, rengeteg érdekes történésnek adott már otthont vagy apropót a téli olimpia. Ezek közt keresgéltünk, most pedig kedvenceinket veletek is megosztjuk. Ez a tíz sztori igazán emlékezetes a téli játékok kapcsán!

A hoki és a műkorcsolya nyárról kerültek télre

Igen, jól látod: mindkét program a nyári játékok részét képezte, igaz, több mint száz évvel ezelőtt, amikor télen még nem is rendeztek olimpiát. 1908-ban Londonban debütált a nyári játékokon a műkorcsolya, 1920-ban pedig a hokival megerősödve tért vissza.

Azt is tudni kell ugyanakkor, hogy ekkoriban még a nyári játékok hónapokon át tartott, így ezekre az eseményekre a valóságban már ősszel került sor.

Amikor a téli olimpia kezdetét vette, ide került át a két jeges szám.

Volt, hogy kutyák is szerephez jutottak a téli olimpián
Volt, hogy kutyák is szerephez jutottak a téli olimpiánNurPhoto / Getty Images Hungary

Peking újrahasznosít néhány helyszínt

A városban volt 2008-ban nyári olimpia is: ebből profitáltak a téli játékok szervezői, ugyanis öt helyszínt felhasználnak az akkor épültek közül.

Kutyák és lovak is szerepeltek

Egy látványos sportág, a skijoring részeként lovak is megjelentek a téli játékokon – ebben a számban a sítalpakat viselő versenyzők úgy mérkőztek meg egymással, hogy közben lovas nélküli lovak húzták őket. Számunkra sem tűnik a megoldás az évezred legbiztonságosabb sportjának: 1928-ban egy bemutatót megért a dolog, de nem lett belőle szám. Ugyanígy a szánhúzásból sem, ami 1932-ben mutatkozott be.

Az első téli olimpia sporthét volt

Chamonix rendezvényét először Téli Sporthétnek nevezték, majd a Nemzetközi Olimpiai Bizottság utólag téli olimpiává nyilvánította azt.

Innsbruckban kellett a hadsereg segítsége

Az általában meglehetősen havas és jeges városban az 1964-es játékokat veszélybe sodorta a hóhiány, ezért a hadsereg segítségét vették igénybe. Közel 40 ezer köbméter havat és 20 ezer jégkockát szállítottak a helyszínre a fiaskó elkerülése érdekében. A helyszínen aztán kézzel-lábbal egyengették el a havat – nem irigykedünk.

Norvégia a legnagyobb győztes

Az ötmilliós Norvégia több érmet gyűjtött az eddigi téli olimpiák során, mint bármelyik másik ország: 132 aranyuk mellett 125 ezüstjük és 111 bronzuk is van. Ez összesen 368 érmet jelent 23 olimpiáról.

Van télen és nyáron is aranyérmes sportoló

Igaz, csak egyetlen: Eddie Eagan 1920-ban amerikai színekben bokszolóként nyert, majd tizenkét év elteltével négyes bobban sikerült ismét a dobogó legfelső fokára állnia.

Érmet további három sportoló szerzett mindkét játékokon:

a norvég Jacob Tullin Thams, a keletnémet Christa Luding-Rothenburger és a kanadai Clara Hughes .

Akik mindig nyernek

Van egy ország, amelyiknek minden egyes téli olimpián sikerül szereznie legalább egy aranyérmet: ez az Amerikai Egyesült Államok.

Pekingben csak műhó lesz
Pekingben csak műhó leszpicture alliance / Getty Images Hungary

A műhó régóta ismert

Az idei az első téli olimpia, amelyen kizárólag műhavat használnak, de 1980-ban, a Lake Placidben rendezett játékokon már használatban volt a természetes havat pótló anyag.

Egyre több a nő

Az első téli olimpiai játékokon még csak 13 nő versenyzett a különféle sportágakban: 2018-ban azonban már 1242 nő vett részt rajta, ami rekordot is jelentett.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek