Csíziónak a huszonnégy hexametersorból álló verses naptárat nevezték a középkorban és a kora újkorban, amelyből ugyan nem lehetett megtudni, hogy az egyes dátumok a hét melyik napjára esnek, de szerepeltek benne az állandó egyházi és világi ünnepek, események és a fontosabb névnapok – írja O. Nagy Gábor nyelvész.
A naptárversből minden hónapra két-két sor esett, mely annyi szótagból állt, ahány napja az adott hónapnak van: január első feléhez a Cisio Janus Epi sibi vendicat Oc Feli Mar An versike tartozott, amelynek első szava január elsejét, vagyis „az Úr körülmetélésének ünnepét”, latinul Circumcisio Domini-t jelölte. A magyar köznyelv ebből a rövidítéses szócskából nevezte el az egész verses naptárat csíziónak, hasonlóan ahhoz, ahogy más szövegeket is a kezdő szavakkal volt szokás megnevezni (például a Miatyánk és a Hiszekegy).
Európában az első csíziók a 12. század második felében keletkeztek, a legrégebbi hazai naptárvers pedig egy 15. század végéről származó kéziratos könyvben, az ún. Peer-kódexben maradt fenn. A 16-17. századtól kezdve a köznép körében terjesztett olcsó naptárak gyakran közöltek egyéb hasznos információkat is, például az időjárással, a terméssel, az álomfejtéssel kapcsolatos okosságokat, amelyek tudóit joggal gondolták ismerőseik művelt, a világ dolgairól tájékozott személynek, vagyis olyannak, aki érti a csíziót.
Újraindult Szófejtő sorozatunkban jól ismert szólásmondások nyomába eredünk. Ha érdekel egy-egy szó, kifejezés vagy szólás eredete, olvasd el sorozatunk előző részeit is!
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
