Szófejtő: hol van Kukutyin, és miért hegyeznek ott zabot?

Amikor valaki megkérdezi, hová megyünk, vagy hová ment valaki, de nem szeretnénk felelni a kérdésre, gyakran azt mondjuk: „elment Kukutyinba zabot hegyezni”. Ritkább esetben elküldjük a másikat „Kukutyinba zabot hegyezni”, jelezve számára, hogy nincs rá többé szükség, mehet, ahová akar. De vajon honnét ered ez a tréfás szólás, létezik-e Kukutyin, és mi a zabhegyezés tulajdonképpen?

Kukutyin nem képzeletbeli helység, hanem valóban létező puszta az egykori Torontál vármegye (melynek területén ma Magyarország, Románia és Szerbia osztozik) északi határán, amely a 19. században a Szegedtől délkeletre található Deszk községhez tartozott. Mikszáth Kálmán tájnyelvi szólásokról írt értekezés szerint a zabhegyezés sem fikció: egy kényszeraratási műveletről van szó, amelyet a helyi gazdák akkor végeznek, ha a Maros árja elönti a gabonavetéseket. Mivel ilyenkor nem lehet – a vízben álló – gabonát kaszával learatni, a parasztok csónakból vagy a vízben gázolva kézzel „lehegyezik” a zabot, a búzát vagy az árpát, vagyis kézzel leszedik a kalászát. Az eseményt a Maros partján fekvő Ferencszállás címere a mai napig őrzi.

Miért hegyezik a zabszemeket?
Miért hegyezik a zabszemeket?Johner Images / Getty Images Hungary

O. Nagy Gábor azonban kétségbe vonja ezt a kapcsolatot, szerinte ugyanis a kifejezés egy népies szóláscsalád tagja, melynek különböző változatait az ország eltérő vidékein volt szokás használni a „hová ment valaki” kérdésre adott kitérő válaszként: egyes helyeken „Petymeregbe jeget aszalni”, más vidékeken „Karabukára ecetet darálni” vagy „homokot kötözni” indult a személy, akinek hollétét firtatjuk. A nyelvész úgy véli, a „zabot hegyezni” szókapcsolat a feladat nevetséges, hiábavaló mivoltára utal, a zabszem ugyanis a leghegyesebb szemtermés, hegyezése tehát pont ugyanannyira értelmetlen, mint az ecetet darálni vagy a homokot összekötözni.

A Kukutyin név O. Nagy szerint valószínűleg később került a szólásba, különös hangzása kapcsán, amely még azok számára is fantázianévnek hat, akik tudják, valóban létezik egy ilyen nevű puszta. Petymereghez és Karabukához hasonlóan Kukutyin annyira valószerűtlen helység, hogy akit ide küldenek, az jól tudja, valójában azt szeretnék, ha eltűnne az ismeretlenbe.

Ha érdekel egy-egy szó, kifejezés vagy szólás eredete, olvasd el sorozatunk előző részeit is!

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek