A fitty a régi népnyelvben „ujjal való pattintást” jelentett – írja Bárdosi Vilmos nyelvész –, fittyet vetni vagy fittyet hányni pedig annyit tett, mint a középső- vagy mutatóujjhoz szorított hüvelykujjal csattanó hangot létrehozni. Ezzel a mozdulattal – és hanggal – gyakran a kutyákat hívták, de szívesen fejezték ki vele a mások iránti lenézést, megvetést is: amikor valaki egy ismerőse tudtára akarta hozni, hogy szerinte semmit sem ér, a korholó szavakat az illető orra alatti pattintással, vagyis fittyentéssel nyomatékosította.
Ennek a szokásnak a nyomán terjedt el a magyar nyelvben a fittyet hány valakinek az orrára kifejezés, melynek gyökerei idővel elfelejtődtek, és maga a szólás is lerövidült, jelentése azonban, miszerint nem törődik valakivel/valamivel, rá se hederít a dologra, azóta is megmaradt, és manapság is változatlanul használjuk a mindennapokban.
Szófejtő sorozatunkban jól ismert szólásmondások nyomába eredünk. Ha érdekel egy-egy szó, kifejezés vagy szólás eredete, olvasd el sorozatunk előző részeit is!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
