Az 1848–49 szabadságharc leverése és az azt követő véres megtorlás, illetve a katonai zsarnokságon alapuló neoabszolutizmus kiépítése miatt Ferenc József Magyarországnak talán a legnépszerűtlenebb uralkodója volt.
A világosi fegyverletétel után az ellenállásnak sokféle formáját választották. Volt, aki emigrált, volt, aki a passzív ellenállást választotta, mint Deák Ferenc is.
És természetesen olyanok is voltak szép számban, akik fegyverrel próbálták megváltoztatni a kialakult helyzetet. Noszlopy Gáspár korábbi kormánybiztos például a Bakonyban szervezett szabadcsapatokat, Kossuth Lajos gyermekeinek nevelője, Jubál Károly pedig egész Magyarországon átívelő, országos hálózatot próbált kiépíteni. Makk József tüzérezredes Erdélyben szervezkedett. Ezeket a kezdeményezéseket a rendkívül hatékonyan működő császári titkosszolgálat mind leleplezte, a résztvevőket bebörtönözték, a vezetőket pedig kivégezték – egyedül Makk úszta meg a kötelet. Egészen máshogy próbálta Magyarországot felszabadítani a császári zsarnokság alól Libényi János csákvári szabólegény, aki elhatározta: megöli Ferenc Józsefet.
Megfigyelte Ferenc József napirendjét
Libényi János 1831. december 8-án született Csákváron, és apja után – aki szabó, szűrszabó és főcéhmester volt – ő is szabónak tanult. A szabadságharc alatt az aradi Ruházati Bizottmány elnevezésű ruhaüzemben dolgozott, így lehetett jelen a vértanúk kivégzésénél is. A merénylet után mondta el, hogy
a vár ablakából látta a kivégzést, és a sortüzek hallgatása közben született meg benne a gondolat, hogy megöli a császárt.
Ám a megfelelő alkalomra még várnia kellett. A szabadságharc után előbb Budán, majd Vácon dolgozott mint szabólegény, 1851 márciusában viszont már kifejezetten azért költözött Bécsbe, és vállalt munkát Samuel Mayer szabóműhelyében, hogy közelebb férkőzzön Ferenc Józsefhez. Libényi aprólékos módszerességgel készítette elő tettét.
Tizenkét napon keresztül megfigyelte, hogy az uralkodó mindennap, szinte óraműpontossággal tett sétát Bécs belvárosában,
pontosabban az ennek a területnek a szélén végighúzódó falsétányon. Arról is meggyőződött, hogy Ferenc József mindig hosszasan időzik a Karintiai-kapu bástyájának mellvédjén, innen figyelte ugyanis a lent gyakorlatozó katonákat. Amikor már biztos volt benne, hogy ettől a napi rutintól a császár sosem tér el, vásárolt egy konyhakést, és egy köszörűssel tőrré alakíttatta.
Egy gallér mentette meg a császár életét
1853. február 18-ára minden készen állt a merénylethez. Libényi Ferenc József déli sétájának ideje előtt már elhelyezkedett, és lesben állt a közelben. Amikor az uralkodó megjelent, és szokásához híven megállt a bástyánál,
a szabólegény hirtelen előugrott, villámgyorsan a császárhoz szaladt, és kését Ferenc József nyakába döfte.
Annyira gyors volt, hogy a Ferenc Józsefet sétájára elkísérő O’Donell szárnysegédnek esélye sem volt közbelépni. Az uralkodó életét a ruházata mentette meg: mint általában, most is katonai zubbonyt viselt, aminek erős, keményített gallérja volt, és a kés ezen megcsúszott. Így halálos seb helyett csak könnyebben sebesült meg a király, második próbálkozásra pedig a szabólegénynek már nem volt lehetősége.
Apostoli királyunk legszentebb személye ellen épp az imént követtek el aljas merényletet
– számolt be az esetről a Wiener Zeitung korabeli osztrák napilap. O’Donell és egy éppen arra járó bécsi polgár, Josef Ettenreich mészáros Libényit lefegyverezte, majd ártalmatlanná tette – a mészáros később nemesi rangot kapott tettéért. Noha a császár csak aránylag könnyebben sérült meg, sokáig ágyban kellett ápolni, és jó darabig a látása is veszélyben forgott.
A merénylet helyén templom épült
A merénylet után a császár testvére, Ferdinánd Miksa főherceg adománygyűjtést indított egy új templom építésére „hálából Őfelsége megmentéséért”. Az építkezésre 300 ezer polgár adott pénzt, ami azonban így is kevésnek bizonyult. 1854-ben pályázatot hirdettek a templom tervezésére, amire 75 tervet küldtek be. A nyertes egy fiatal, 26 éves építész, Heinrich Ferstel lett. Az alapkövet két évvel később tette le maga Ferenc József császár, az ünnepi eseményen ott volt Joseph Othmar von Rauscher bíboros, illetve 80 érsek és püspök. Az alapkövet a jeruzsálemi Kidron-völgyből (az Olajfák hegye mellől) hozott mészkőtömbből faragták ki. Ez a Votivkirche, a Fogadalmi templom.Aktív ellenállás vagy személyes bosszú?
Libényi János hamar bevallotta bűnét, a katonai törvényszék pedig február 24-én már el is ítélte. Két nappal később végezték ki, amire a hózivataros időjárás ellenére több ezren voltak kíváncsiak. A megtorlásnak azonban ezzel még nem volt vége: noha Libényi az igazságnak megfelelően azt állította, hogy teljesen egyedül tervelte ki és valósította meg a merényletet, Ferenc József parancsára egész Magyarországra kiterjedő nyomozást indítottak a cinkosok felkutatására. A szabólegény barátai és ismerősei közül többeket letartóztattak, a hajtóvadászat során összesen 379 embert állítottak elő. Végül „csak” 17-et ítéltek el közülük, igaz, őket is ártatlanul, néhányukat pedig felségárulás miatt 15-20 év kényszermunkára ítéltek.
Libényi tettét a kihallgatások során az aradi vértanúk kivégzése miatt érzett felháborodással indokolta. Létezik azonban egy másik magyarázat is a merényletre, amely szerint a szabólegényt a személyes bosszúvágy hajtotta.
Állítólag a császár megbecstelenítette Libényi húgát, Margitot. Ezt a verziót azonban nem sok minden támasztja alá.
A szabólegénynek egy fivére, két tizenöt év alatti húga és egy férjezett, Válon élő nővére volt. Egyes források szerint annyi lehet igaz a dologból, hogy Margit táncosnőként a fiatal Ferenc Józsefet a Práterben elbűvölte csárdásával, ezért az uralkodó kiemelte és kitaníttatta.
Ha szívesen olvasnál az 1848–49-es szabadságharc egyik fontos szereplőjéről, kattints ide!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
