Hatalmas cégek vesznek körül minket az élet minden pillanatában, és szinte folyamatosan ezeknek a vállalatoknak a termékeit, szolgáltatásait használjuk. Ez a cikk is egy technológiai óriáscég laptopján készült, és bizonyára egy hasonló vállalat termékén – telefonján vagy számítógépén – olvassa a Dívány olvasója ezt az írást. Azon azonban nem nagyon szoktunk elgondolkodni, hogy vajon hogyan kapják a nevüket ezek a cégek, milyen inspirációk, gondolatok vagy épp véletlenek játszanak közre egy-egy elnevezésben. Pedig olykor kifejezetten érdekes történetek húzódnak meg a névadások mögött – ahogy azt a Google története is bizonyítja.
A hátvakarástól a tíz hatványáig
Nem sokon múlott, hogy nem hátvakarással keressük meg a környék legjobb éttermét, vagy azt, hogy hol lehet egy könyvet kapni. Amikor Larry Page és Szergej Brin 1996-ban megalkotta első internetes keresőmotorját, BackRub névre keresztelte. A hátvakarás ugyanis a weboldalak egymásra („hátra”)-linkeléseit elemezte, hogy megállapítsa, hogyan kapcsolódnak egymáshoz. A projekt egy éven keresztül futott a Stanford Egyetem szerverén, egészen addig, amíg nem lett túlságosan nagy a sávszélességigénye.
Page 1997-ben arra jutott, hogy a BackRub nem elég jó név, így elkezdtek ötletelni. Olyan nevet kerestek a készülő keresőmotornak, amely valamilyen módon tükrözi, hogy milyen rengeteg adatot indexelnek. Egy végzős hallgató, Sean Anderson vetette föl a googolplex nevet, amelyet Page googol-ra rövidített. Utóbbi a tíz századik hatványa (vagyis az egyes szám után száz darab nulla áll), előbbi esetében pedig az egyes után googol nulla áll.
A googol és a googolplex
Az is érdekes történet, hogy hogyan kapta ez a két hatalmas szám pont ezeket a furcsa neveket. A történet szerint Edward Kasner amerikai matematikus 1938-ban épp a Husdon-folyó mellett sétált két unokaöcsével, Milton és Edwin Sirottával, amikor azzal a játékos feladattal bízta meg őket, hogy adjanak nevet egy igazán nagy számnak, mondjuk a tíz századik hatványának. A kilencéves fejjel minden bizonnyal felfoghatatlanul hatalmas, ám felnőttként sem könnyen elképzelhető számot a kis Milton a googol névre keresztelte. Az elnevezés két évvel később vált „hivatalossá”, amikor a matematikus James R. Newmannel közösen írt, A matematika és a képzelet című könyvében ezzel a példával érzékeltette, hogy minden számnál van nagyobb: a tíz századik hatványánál, a googolnál is, amennyiben például a tíz googolodik hatványát vesszük, amelyet Kasner googolplexnek nevezett.A rövidebb változatban, vagyis a googolban meg is egyeztek, és Anderson megnézte, hogy szabad-e a googol.com domain. A keresésnél azonban véletlenül félreütött egy billentyűt, így lett a googolból google. A hibásan írt hatvány megtetszett Page-nek, így Brinnel ezt a nevet regisztrálták 1997. szeptember 15-én.
Nem ez az egyetlen érdekes cégelnevezés
A Google történetén kívül más nagy vállalatok neve is gyakran izgalmas, fordulatos módon alakult ki. A Google egyik nagy riválisának, az Apple-nek a nevét eredetileg csak ideiglenesnek szánták, amire egy nyilatkozathoz volt szükség. Steve Jobs azért ezt választotta, mert egyrészt szerette az almát, másrészt azért is, mert
előrébb helyezkedett el a telefonkönyvben, mint az Atari – a nagy rivális, ahol Jobs korábban dolgozott.
Ennek ellenére nem szánta véglegesnek, csak addig akarta használni, „amíg valaki ki nem talál valami jobbat”. Végül azonban ez nem történt meg, így Apple (2007-ig Apple Computer) maradt a vállalat neve.
Néhány izgalmas cégnévről röviden
Az Adidas neve az alapító Adolf Dassler becenevéből, az „Adi”-ból származik. Testvére, Rudolf („Rudi”) Ruda néven alapított egy konkurens cipőmárkát – ebből lett később a Puma.
Az Audi elnevezés is az alapító nevéből származik. Horch nevű cége azonban már volt August Horchnak, így nevének (jelentése hallgatni) latin változatát használta.
Az ebay neve eredetileg Echo Bay Technology Group volt, ám az echobay.com-ot egy bányászati vállalat már lefoglalta – így rövidítették ebay.com-ra.
A finn Nokia a 19. században nem is elektronikai szerkezeteket gyártott, hanem fapép készítésével foglalkozott. 1868-ban új malmot vásároltak a Nokianvirta-folyó mellett, innen származik a Nokia elnevezés. A vállalat a 20. század második felére gumi- és kábelgyártással, erdészettel, elektronikai eszközök készítésével és energiatermeléssel is foglalkozott.
A Starbucks neve is érdekesen alakult ki: az egyik alapító, Gordon Bowker egyik üzlettársa úgy gondolta, hogy különösen erőteljesek azok a szavak, amelyek „st”-vel kezdődnek. Ez inspirválta Jerry Baldwint, Zev Sieglt és Bowkert arra, hogy listát állítsanak össze ilyen kezdetű szavakból. A három alapító először a Starbo (bányásztelepülés Észak-Amerikában) szó mellett tette le a voksát, majd innen jutott eszükbe a Moby Dick egyik karakterének, Starbucknak a neve.
Egy véletlennek köszönhető a Spotify neve is. A Svédországban alapított vállalat neve semmit sem jelent svédül – amikor a két alapító, Daniel Ek és Martin Lorentzon a projekt nevén gondolkodtak, az egyik bedobott javaslatot egyikük Spotify-nak hallotta félre. Az értelmetlen kifejezés megtetszett nekik, és ezt választották.
„Kicsit kínos volt bevallani, hogy így alakult ki a név, ezért utólag azt találtuk ki, hogy a spot és az identify szavakból származik az elnevezés”
– írta később Ek. (A spot angol szó jelentése hely vagy észrevenni; az identify pedig azonosítást jelent magyarra fordítva.)
Noha a cég kialakulásának történetét feldolgozó filmből talán sokan ismerik, ide kívánkozik a Facebook története is. Mark Zuckerbergék – egy rövid időt megélő, Facemash nevű kezdeményezés után – az amerikai egyetemek facebookjai (általában az elsőévesek számára készített, a hallgatók fotóit és neveit tartalmazó könyvecske, amelyet azért adnak, hogy ezzel segítsék a hallgatók összeismerkedését) mintájára hozták létre weboldalukat, amely eleinte a thefacebook.com címen volt elérhető.
Olvasd el, mi köze van a Bluetooth-logónak a vikingekhez!
