A Bakáts tér neve egy hiba, de azért megtartottuk

A Bakáts tér a 9. kerület, Belső-Ferencváros jól ismert közterülete, mely a 18. század második felétől kezdve a belváros része, és nevét is majdnem százötven éve viseli. A névadó Bakócz Tamás bíboros, esztergomi érsek, az egyetlen magyar egyházi személy, akinek valaha esélye nyílt a pápai trón elfoglalására.

Az 1442-ben Erdődön született Bakócz Tamás évtizedekig az ország egyik legfőbb méltóságának számított, pedig nem büszkélkedhetett előkelő származással: egyszerű jobbágycsaládban látta meg a napvilágot, apja, Bakócz Ferenc a Drágffy család birtokán dolgozott kerékgyártóként. A későbbi főpapnak négy testvére született, legidősebb bátyja, Bakócz Bálint segítette őt a jobbágyi sorból való kiemelkedésben: amikor elnyerte a titeli prépostságot, a pozícióval járó vagyonát öccse teológiai tanulmányainak finanszírozására fordította. A bőkezű támogatásnak köszönhetően Tamás Boroszlóban, Krakkóban, Padovában, majd a Ferrarai Egyetemen tanulhatott, ahol a korszak legmodernebb szellemiségű humanista oktatásában részesült. Kiválóan beszélt latinul és ógörögül, verseket írt és olyan műveltségre tett szert, amivel a nemesség fiai sem büszkélkedhettek.

Huszonhét évesen tért vissza szülőhazájába, ahol – szintén bátyja segítségével – Rangoni Gábor erdélyi püspök, rajta keresztül pedig Hunyadi Mátyás király köreibe került. Bakócz az 1474-es sziléziai hadjárat során hívta fel magára az uralkodó figyelmét: az egyik hadmozdulatnál olyan tanácsot adott a királynak, mellyel az képes volt egy válságos helyzetet a saját hasznára fordítani. Mátyás úgy döntött, felemeli „a sárból” az eszes, tehetséges egyházfit – kezdetben csupán kisebb tisztségeket adott neki, jegyzői és fogalmazói állást biztosított számára, de Bakócz „szürke eminenciásként” folyamatosan jelen volt a király udvarában, és szorgosan, egy pillanatra sem eltántorodva dolgozott végcélja, a befolyásos politikai karrier elérésén.

A kitartás meghozta a gyümölcsét, Bakócz 1483-ban királyi titkár lett, majd fontos pozíciók tömkelegét szerezte meg: bátyjától megkapta annak préposti tisztségét, 1486-ban győri, majd egri püspöki címet kapott, kancellárhelyettessé és királyi tanácsossá nevezték ki. Mátyás halála után Bakócz már döntő szerepet játszott az utódlási harcokban: a házasságon kívül született Corvin Jánossal szemben Jagelló Ulászló pártájra állt és elintézte, hogy a leendő uralkodó érdekből összeházasodjon Beatrix özvegy királynéval – Ulászlónak ugyanis nem volt sem birtoka, sem hatalmi bázisa az országban, ezért muszáj volt szövetségre lépnie az asszonnyal. A furfangos Bakócz elhitette Beatrixszal, hogy a házassággal megtarthatja a trónt és az uralmat. Esztergomban titokban eskette össze a párt, azonban szándékosan formahibát vétett a szertartás szövegében, ezért, illetve mert nem voltak jelen tanúk a szertartáson, kánonjogilag érvénytelennek nyilvánították a házasságot.

Bakócz cselszövése sikeres volt, a magyar rendek többsége felsorakozott Ulászló mögé. Az új király regnálása alatt hősünk az ország egyik legbefolyásosabb személyévé nőtte ki magát, „másodkirályként” uralkodott Ulászló oldalán, nem volt olyan törvény, melyet nélküle hoztak volna meg. Egri püspök és főkancellár lett, majd 1497-ben megkapta a legmagasabb egyházi tisztséget, esztergomi érsekké választották. Ambíciói túlmutattak az ország határain, nem csak idehaza, Európa-szerte értett hozzá, hogyan szője a szálakat a saját érvényesülése érdekében: Velence közbenjárásával 1500-ban VI. Sándor pápa bíborossá nevezte ki, cserébe elérte, hogy Magyarország ne indítson harcot a városállam ellen az itáliai háborúk idején. Hét évvel később II. Gyula pápától megkapta a konstantinápolyi pátriárka címet is, mely ugyan névleges volt csupán, de jelentős vagyonnal járt.

Gyula pápa halála után Bakócz számított az egyik legesélyesebb jelöltnek az egyházfői tisztség betöltésére: ezt jól jelzi, hogy az 1513-as pápaválasztás idején ő volt az Egyházi Állam egyik kormányzója. Megválasztását végül származása akadályozta meg: az itáliai bíborosok ugyanis ellenezték egy külföldi pápa megválasztását, így inkább Giovanni Medicit emelték a trónra, aki X. Leó néven lett a katolikus egyház feje. Az új pápa természetesen szeretett volna megszabadulni riválisától, ezért Bakóczot Magyarországra küldte azzal a feladattal, hogy szervezzen keresztes hadjáratot az Európát fenyegető törökkel szemben. A hazai főurak többsége támogatta a hadjárat ötletét, de voltak, akik attól tartottak, veszélyes lehet a jobbágyok felfegyverzése és hadrendbe állítása.

A történelem az utóbbi szkeptikusokat igazolják: a Bakócz által meghirdetett keresztes hadjárat vezetett ugyanis a Dózsa György-féle parasztfelkeléshez, mely óriási vérengzést és kaotikus állapotokat teremtett az országban. Dózsát, aki egy török vitézzel való párviadala okán tett szert hírnévre, maga Bakócz nevezte ki a keresztes hadak fővezérének, a jobbágyok pusztítása nyomán azonban a király végül megparancsolta az érseknek, hogy hagyjon fel a toborzással. Bakócz a kudarc és a megszégyenülés hatására fokozatosan elveszítette népszerűségét, jellemző tény, hogy az 1514-es országgyűlésen törvényt hoztak róla, hogy jobbágyi származású személy többé ne ülhessen püspöki vagy érseki székbe. A humanista neveltetésben részesült Bakócz bőkezű mecénása volt a művészeteknek és szerette a fényűzést – udvara egyre pompásabb lett, és olyan nagyszabású építkezéseket rendelt el, mint az esztergomi Bakócz-kápolna. Emiatt a fényűzés és költekezés miatt idővel saját egyházkörzetében is egyre népszerűtlenebbé vált.

II. Lajos 1516-os trónra lépése után Bakócz visszavonult a közélettől, esztergomi palotájában töltötte idejét. Számos betegség gyötörte, köszvény kínozta és agyvérzést is kapott – végül hetvenkilenc évesen, 1521. június 11-én hunyt el. Élete, sorsa egyike a középkori Magyarország üstökösszerű felemelkedéstörténeteinek, mely Hunyadi Jánoshoz hasonlóan ámulatot váltott ki kortársaiból és követendő példát állított eléjük.

A mai Bakáts tér elődjét Fellner János telkéből alakították ki 1776-ban. Eredetileg Kirchen Platz, Egyház tér, Nádor tér, majd Templom tér volt a terület neve, 1874-ben adományozták neki az egykori egyházfő nevét, melyet néhol Bakács vagy Bakáts néven emlegettek a források. Habár néhány évvel később Fraknói Vilmos egyháztörténész Bakóczról írt könyvében egyértelműsítette a néhai esztergomi érsek családnevének helyes leírását, a fővárosi tanács erre ügyet sem vetve meghagyta a tér eredeti elnevezését, melyet máig használunk. A Bakáts tér leghíresebb látványossága az Ybl Miklós által tervezett Assisi Szent Ferenc-templom, de jól ismert a téren található 1956-os emlékmű is.

Múlt heti térfigyelőnkben Újpesten jártunk, és a Lebstück Mária utca nevének néztünk utána.