Neurológusok vizsgálata szerint a betegség akkor is változásokat hozhat agyi működésünkben, ha nem támadta meg az immunrendszert. Az sem semmi, amit a vírus a szövetekkel művel, ám magával a járványhelyzettel is járnak olyan szituációk, amelyek változtatnak a működésmódunkon. A stressz, az aggodalom, a bizonytalanság, az elszigeteltség módosítja az agy belső kémiai folyamatait. Ne csodálkozz, ha hangulatváltozással, szorongással, depresszióval találod szembe magad, főleg akkor, ha magadat és a szeretteidet is egyre nagyobb veszélyben érzed.
A szaglás elvesztése csak a bevezetés
A koronavírus hatását tanulmányozó kutatók szerint a vírus okozta károsodás bőven meghaladja a légzőrendszeri gondokat: súlyos neurológiai problémák is felléphetnek. A kórokozó az előagy szaglóhagymáján keresztül juthat be az agyba, ezért veszítjük el a szag- és ízérzékelésünket. Ugyanakkor itt nem áll meg, más agyi változásokat, például fáradtságot, fejfájást, memóriavesztést, figyelmetlenséget, agykárosodást, sőt a romló vér- és oxigénellátás miatt agyvérzéshez hasonló tüneteket is okozhat.
A vírus emellett megváltoztatja a szaglógumó dopamin- és szerotoninszintjét – azaz az örömért, a jó hangulatért, a motivációért felelős vegyi anyagok egyensúlyát. Ez lehet az oka a koronavírusos betegek extra rossz hangulatának, a fáradtságérzésnek, a kognitív képességek romlásának. A betegek emellett aggódnak azért is, hogy szeretteiket, ápolóikat nehogy megfertőzzék, illetve további veszteségeket élhetnek meg. Például anyagi bizonytalanságot, a mindennapi szokások radikális megváltozását. Ezek az egészséges embereknél is mind komoly rizikófaktorok a depresszió és a poszttraumásstressz-betegség kialakulására, ráadásként hosszú távú hatást gyakorolnak az agy fiziológiájára és működésére. A képalkotó vizsgálatok bebizonyították, hogy az állandó aggodalmaskodás és a félelem csökkenti a prefrontális kéreg aktivitását, károsítja az idegsejteket, zsugorítja az agy területeit és rontja a gondolkodást – akkor is, éppen egészségügyileg kutya bajunk.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Van jó hír is
Akár betegek, akár egészségesek vagyunk éppen, képesek vagyunk akaratlagosan felülírni az automatikus félelmi reakcióinkat. Semmi sincs kőbe vésve, azaz mindig van lehetőségünk javítani a helyzetünkön, ha újratervezünk és meg tudjuk nyugtatni önmagunkat. Ennek hatására agyunk szerkezete ismét átalakul, de ezúttal a jó irányba. Az állandó aggodalmaskodás és a sötét képzelgések helyett például foglaljuk el magunkat valami mással. Ne engedjük, hogy az összes negatív hír zuhanyként mossa le rólunk az optimizmust: figyeljünk oda médiafogyasztási szokásainkra és a hírekre adott reakcióinkra is. Összpontosítsunk arra, amit irányítani tudunk, vagy amin van lehetőségünk javítani! Gyakoroljunk be nyugtató hatású légzésgyakorlatokat, sportoljunk (a jógát és a tajcsit kifejezetten ajánlják), nyújtsunk, masszíroztassunk, sétáljunk a természetben!
Ezek a tevékenységek aktiválják a paraszimpatikus idegrendszert (ez az a részünk, amely pihenés közben is aktív, azaz működésének köszönhetően lassul a szívverés, mélyül a légzés, hatékonyabb az emésztés), ami így ellensúlyozza a szimpatikus idegrendszer harcolj vagy menekülj! parancsát. A nyugtató gyakorlatok hatása pontosan mérhető: erősödik az immunrendszer, a kognitív hanyatlás mérséklődik, a figyelem élesebbé válik, jobban eltölt a nyugalom érzése. Ezeken kívül a gondolkodás megváltoztatása – például megpróbáljuk egy kedvezőbb szemszögből nézni az eseményeket – és a beszélgetés – akár szakemberrel – szintén javíthat testi-lelki állapotunkon.
