Régebben nemcsak értéke volt a fejünkben lakozó tudásnak, de hasznos is volt. Ma már kézzelfogható hasznát ritkábban látjuk, hiszen csak bepötyögjük a kulcsszót a Google-ba, és egy másodperc múlva özönlenek a válaszok. Ez alapvetően átalakítja azt, ahogyan az információk megszerzéséről és tárolásáról gondolkodunk – fejtegeti a Medium hasábjain dr. Erman Misirlisoy neuropszichológus.
Nem éri meg észben tartani a dolgokat
Az internet „google-osította” az agyat – véli a kutató, aki szerint manapság már nem az számít, hogy mennyire vagyunk képesek elraktározni magunkban az információkat, hanem az, hogy mennyire tudjuk, hol keressük őket.
Az internet a tudás hatalmas tárházát kínálja, és korábban sohasem látható módon képes segíteni az információszerzést – de éppen emiatt durván ellustítja a felhasználókat. Míg korábban azért odafigyeltünk arra, hogy a nehezen megszerzett tudáskincs meg is maradjon az agyunkban, ma már – mivel három kattintással nagyjából minden információhoz hozzájutunk bármikor – nem is törekszünk rá, hogy megjegyezzünk adatokat és más információkat. „Minek pazaroljam az agykapacitásomat arra, hogy megjegyezzem, milyen gyorsan repül a sas, amikor az internet megmondja, én pedig fontosabb dolgokra is használhatom az agysejtjeimet?”
Kutatások során úgy találták a szakemberek, hogy amikor az alanyok műveltségi kérdésekkel találkoztak, azonnal a Google-hoz fordulnak, illetve az internetes technológiához kapcsolódó fogalmak villantak fel az elméjükben, mert az az első gondolatuk, hogy majd onnan megtudják a választ. Egy másik kísérletben különböző információkat mutattak az alanyoknak egy számítógép képernyőjén. Amikor azt mondták nekik, hogy a gép ki fogja törölni az információkat, a résztvevők sokkal sikeresebben jegyezték meg őket, mint amikor úgy tudták, hogy megmaradnak a komputer memóriájában.
Ez a könnyű és gyors tudáselérés azt is eredményezheti, hogy túlságosan is bízunk magunkban. Azt hisszük, hogy a világ összes tudása azonnal a rendelkezésünkre áll, valójában azonban nem is sejtjük, hogy ez a hatalmas tudás mennyire az internettől függ.
Bombáznak minket az információk és a tartalmak
Kutatások bizonyították, hogy a múzeumlátogatók sokkal kevésbé emlékeznek a megtekintett festményekre, ha azokról közben fényképeket készítenek, ahhoz képest, mint amikor fotózás helyett tényleg a képekre koncentrálnak. Hasonló a helyzet az internet esetében is. Rengeteg különféle médiumtípust (videót, fotót, zenét, szöveget stb.) fogadunk be egyszerre, és ez a hatalmas információáradat eltereli a figyelmünket, gátolja az egyes médiatartalmak értő befogadását. Hányszor előfordul, hogy tanulás vagy munka közben a figyelmünk egyre jobban elkalandozik, inkább a Facebookra vagy egy izgalmasnak ígérkező YouTube-videóra koncentrálunk.
Hogy pontosan feltérképezzük ezeket a mechanizmusokat, megértsük, hogyan változtatja meg az internet az agyműködésünket, még sok különböző vizsgálatot kell elvégezni. Egyes kutatások arra figyelmeztetnek, hogy a rendelkezésünkre álló információáradat és könnyű tudáselérés miatt ellustul az agyunk. Vannak vizsgálatok, amelyeknek az eredménye szerint az internetes tartalmakat nagy gyakorisággal fogyasztó gyerekek szürke- és fehérállományában a normálisnál kevesebb agysejt fejlődik ki, egy másik kutatás pedig úgy találta, hogy a túlzott internethasználat következtében sérülnek a gyerekek verbális képességei.
Az internet csodálatos eszköz, amely rengeteg módon hasznosítható; kinyitja a világot, de – mint Misirlisoy rávilágít – nagyon fontos tudatosan használni. Mindig figyeljünk arra, hogy ne szippantson be minket a világháló, hiszen nem mi vagyunk az internetért, hanem ő van értünk. Igazából csak rajtunk múlik, hogy okosan használjuk-e.
