szoba hőmérséklet

Arra a kérdésre, hogy milyen az ideális hőmérséklet számunkra, egy számnál sokkal bonyolultabb a válasz, és nem csak azért, hogy ne fizessünk többet a kelleténél, vagy ne fűtsük az utcát feleslegesen, de saját és a velünk élők egészségének megőrzése szempontjából sem. Íme, a kifejtős válasz:

Hőérzet

Egy időben különösen gyakran fordultam meg Spanyolországban, és a téli hónapokban állandóan fáztam. A helyiek persze csodálkozva vontak kérdőre: te magyar vagy, nálatok ilyenkor esik a hó és mínuszok vannak, itt meg fázol 12 fokban? Igen, fáztam. A magyarázat pedig egyszerű volt: míg minket felkészülve ér a hideg, kétrétegű ablakok mögött döngetjük a fűtést a lakásban, így otthon gyakran mezítláb járkálunk, addig Spanyolországban egyáltalán nem magától értetődő, hogy egy lakás fűtéssel felszerelt lenne, a hideg kő járólapok pedig az egyrétegű, vékony ablakokon betóduló hűvöstől könnyen lehűlnek. A belső terek 17–18 fokos szobahőmérséklete valóban nem volt komfortos.

Mennyi is a szobahőmérséklet?

Ugye te is rávágtad magadban, hogy: 21, pedig még ez sem ennyire egyértelmű. Számos tanulmány született már a témában, melyek rámutattak, az ideális hőmérséklet több dolognak is függvénye, de leginkább függ:

• nemtől,
• kortól,
• szoba, helyiség típusától,
• tevékenységtől.

Míg az érvényben lévő amerikai felfogás szerint az átlagos, ideális szobahőmérséklet a 68–72 Fahrenheit közötti, vagyis 20–22 Celsius-foknak megfelelő hő, addig az Egyesült Királyságban ez inkább csak 20 °C. 

Mit mond a WHO?

Az Egészségügyi Világ Szervezet (WHO) ajánlása értelmében egy egészséges felnőtt 18 °C fölötti hőmérsékleten már kényelmesen érzi magát nem túl- és nem alulöltözve. Az időseknek, a kisgyermekeknek és a betegeknek valamivel magasabb alaphőmérsékletre van szükségük, ezért nekik már inkább a 20 °C-ot javasolja, de általánosságban is úgy ítéli meg, hogy 16 °C-nál ne tartózkodjunk tartósan hűvösebb helységben. Ugyanakkor arra is egyre több bizonyítékot kínálnak a kutatások, hogy az alacsony belső hőmérsékletnek számos egészségre káros következménye lehet, mint például az emelkedett vérnyomás, asztmás tünetek, vagy a gyengébb mentális teljesítőképesség. Az otthonok alulfűtöttsége fokozott kockázat, elsősorban az idős emberek légzőszervi panaszaira és szív- és érrendszeri állapotukra nézve, így a téli hónapok halálozási számadatai is megemelkedettek. Ennek szomorú tükrében évi 38 200-ra (12,8/100 000) becsülte a WHO 11 kiválasztott európai országban a téli hónapokban a hideg, kevéssé fűtött otthonok következtében történő haláleseteket.

A páratartalomra vonatkozóan az irányadó a maximálisan 65 százalék a WHO ajánlása értelmében.

 A Francia Környezetvédelmi és Energiagazdálkodási Ügynökség (ADEME) azonban részletes útmutatást dolgozott ki, mely valódi segítség lehet az optimális hőfok megtalálásához, ha a saját bőrünkön és pénztárcánkon tapasztaltak nem szolgálnának elegendő iránymutatással. Ezek szerint:

• A nappali és az étkező optimális hőmérséklete 19 °C, hiszen itt hosszabban tartózkodunk, különösebb testmozgást nem végzünk, de ennek ennyinek kell lennie, kivéve idősebbek esetén. Úgy megengedi a 20 °C-ot is.

• Tekintettel arra, hogy alvás közben a szervezet belső hőmérséklete csökken, jó tudni, hogy az alacsonyabb külső hőmérséklet ezt a folyamatot csak elősegíti. Azaz hűvösebb helyiségben jobbat alszunk, ami miatt feltétlenül azt javasolják, a hálószoba hőmérséklete mindig legyen 1-2 fokkal a többi szobáé alatt. Jelen esetben 17 °C, de ha meleg takaróval tudjuk kompenzálni, akkor akár 16 °C is lehet.

• A fürdőszobában már merőben más a helyzet. Ott vizesen, a vízből kiszállva sem szabad rögtön megfázni, ezért oda a 22 °C a megfelelő az ADEME szerint.

Munkahely

A munkáltatók, munkavállalóik testi épségéért (és azok munkabírása) miatt aggódva, megannyi tanulmányt készíttettek már az irodai munka hatásfoka és a helyiség hőmérsékletének összefüggéseit firtatva. Naná, hiszen azt találták, hogy

Ausztráliában ugyanezzel évi 6,2 milliárd dollárt tékozolnak el a hőszabályzónál matató alkalmazottak.

Közben arra is rájöttek, hogy a nők 25 °C körüli hőmérsékleten érzik magukat komfortosabban, míg a férfiak 21,6 °C-on. 

Kutatásokkal igazolták, hogy a 25 °C-os optimumban a nők mindössze 10 százalékos hibahatárral dolgoznak, de már 5 °C csökkenés esetén is csak feleolyan produktívak tudnak lenni, mint a kellemes melegben. További vizsgálódással arra is rájöttek 16 °C-os környezetben kezdve a tesztelést 500 diákon, hogy minél jobban emelkedik a hőmérséklet, a nők teljesítménye annál jobb lett, a férfiaké viszont, ha kisebb mértékben is, de egyre melegebb viszonyok között romlott.

Hazanéző

Mindezek mélyreható áttekintése után arra is kíváncsi lettem, ugyan hány fokos hőmérséklet uralkodik egy átlagos panellakásban mifelénk. A legtöbb panellakó szomszéd  25 és 28 °C közötti hőmérsékletről számol be lakásában, melyre igazi ráhatása nincs. Ha a környezeti szempontokat figyelmen kívül hagyva csak az egyén védelmében legalább az ablakot megpróbálná kinyitni, akkor viszont vagy a beáradó szmog, vagy a fény- esetleg a zajszennyezés mértéke haladná meg az elfogadható szintet, így ez több szempontból sem járható út. 

Akkor viszont marad a borús időben mért 25, és a napos időben számlált 27–28 °C-os, egyébként már a nők, idősek és gyerekek számára is bőven az optimális fölé eső, egészségtelen meleg, amiben egy 21 fok közelit ideálisnak tartó férfiember már joggal szenved még sokkal jobban. De többen vannak, szigetelt panelház kilencedik emeletén, saroklakásban lakók is, akik lezárt radiátorok mellett is gyakran olvasnak le 26–27 fokot hőmérőjükről. Na, ez nagyon meleg!

Ha további érdekességeket szeretnél megtudni a panelekről, olvasd el a cikkünket arról, mik rejtőznek a tapéta és a kád mögött!