Még több gazdag nőt! Itthonra és mindenhova.

Az üvegplafon csak nem akar összetörni, 2017-ben a világ leggazdagabb embereinek kilencven százaléka még mindig férfi, és úgy tűnik, hogy a nemek között tátongó gazdasági különbség alig akar csökkenni. Sőt egyes országokban, (mint például nálunk) ennek a képzeletbeli ollónak a szára egyre szélesebbre nyílik. Általános probléma, hogy a nők kevesebbet keresnek mint a férfiak, kevésbé jutnak felsővezetői pozíciókba, és még mindig nagyon alacsony a női politikusok, döntéshozók aránya.

Nem magyar sajátosság, hogy kevés a női vezető

Ezt igazolja a Forbes éves listája is, amelyben a világ leggazdagabb embereit veszik sorba, és amelynek 2043 szereplője közül csupán 227 a nő, azaz a 852,8 milliárd dollár összvagyonnak csupán a tizenegy százaléka áll női tulajdonban.

Ez a szám rendkívül kevés, pláne, ha azt nézzük, hogy az első 11 helyezett között alig akad olyan nő, aki kizárólag saját erejéből került a világ leggazdagabb emberei közé, legtöbbjük vagyonát ugyanis szüleik vagy férjeik alapozták meg. Ilyen például Liliane Bettencourt, a L'Oreál kozmetikai vállalat 94 éves örököse, aki egyben a nők képzeletbeli listájának első helyezettje a maga 39,1 milliárdjával. Tavaly óta három helyet ugrott, akkor a 14. volt a világranglistán. A vállalatot egyébként édesapja, Eugene Schueller alapította 1907-ben, és ő igazgatta egészen 1957-ig, majd halála után Bettencourt vette át a szépségbirodalom irányítását.

Őt követi a sorban Alice Walton, a Wal-Mart örököse, aki 1,5 milliárd dollárral lett gazdagabb tavaly óta, azaz 33,8 milliárd dolláros vagyonával a második leggazdagabb nő a világon. A vállalati életben sosem töltött be aktív szerepet, Amerika leggazdagabb nőjének a címét leginkább az óriási eladásoknak és az osztalékfizetésnek köszönheti.

Jacqueline Mars a harmadik helyezett, aki két bátyjával közösen nagyapjától, Frank Marstól örökölte a vállalatot. A férfi 1911-ben alapította a céget, amely olyan édességeket gyárt mint a Mars, a Milky Way vagy az M&M's.

A negyedik helyet elfoglaló 54 éves német üzletasszonynak, Susanne Klattennek is leginkább a BMW-részesedése (21 százalékos többségi tulajdonnal rendelkezik) alapozta meg a 19 milliárd dolláros vagyonát, de egyéb, főként gyógyszeripari és szélenergiában tevékenykedő cégekben is van érdekeltsége.

Az ötödik helyen még mindig egy újabb örökös, pontosabban Steve Jobs özvegye, Laurene Powell Jobs áll, aki férje halála után 11,5 milliárd dollárt örökölt, amely többnyire Disney- és Apple-részvényekben alapult. A mai, 17,6 milliárdos vagyonának viszont nem csupán passzív tulajdonosa, ugyanis aktív szereplője az üzleti és a politikai életnek, és míg Steve Jobs nem jeleskedett a karitatív tevékenységekben, addig felesége mindig is fontosnak tartotta az ilyen jellegű szerepvállalást. Neki köszönhető például a College Track nevű alapítvány, amely a szorult anyagi helyzetű családok gyermekeinek középiskolai, egyetemi tanulmányait támogatja. És ő alapította meg az Emerson Collective nevű szervezetet is, amely szintén a hátrányos helyzetű diákok szociális helyzetének javítására és egyéb középiskolai programok fejlesztésére fókuszál. Laurene mindemellett az Ozy startup médiacég támogatója és igazgatóságának tagja, valamint a Laurene Powell Jobs Trust nevű vállalata a Disney legnagyobb magánszektorbeli részvénytulajdonosa.

Bár tényleg sok az örökös a listán, azért akadnak a névsorban olyanok is, akik önerőből tettek szert hatalmas vagyonra. Itt van például Zhou Qunfei, akinek 5,9 milliárd dolláros vagyona abból származik, hogy olyan cégeknek gyárt okostelefon-képernyőt, mint az Apple. A Wikipédia szerint Zhou, a világ legfiatalabb önerőből lett milliárdos nője, 1970-ben született egy szegény családban, Xiangxiang városában. Születése előtt apja részlegesen megvakult, majd az 1960-as években egy ipari balesetben elvesztette egyik ujját is. Családját kézműves munkával igyekezte eltartani: bambuszkosarakat, székeket és kerékpárokat készített. Zhou ötéves volt, amikor az édesanyja meghalt, így már egészen fiatalon elkezdett segíteni a családi kassza megtöltésében, és később ő lett az egyetlen a testvérei közül, aki középiskoláig jutott. Tanulmányait 16 évesen félbehagyta, hogy nagybátyja családjával Shenzhenben költözzön. Itt később elkerült egy kis családi vállalkozáshoz, ahol karórákat készített, és havi 180 jüant (ez alig több, mint 7000 Ft) keresett, Három hónappal később beadta felmondólevelét, amelyben megjelölte kilépésének okait, és egyben háláját is kifejezte a lehetőségért. A levél hatására a cég vezetője végül nem megvált tőle, hanem inkább magasabb posztot ajánlott fel a fiatal lánynak, amit Zhou el is fogadott. Később unokatestvére ösztönzésére 22 évesen, saját megtakarításaiból indította el saját cégét. A vállalkozást testvéreivel, annak házastársaival és két unokatestvéreivel kezdték el egy háromszobás lakásban.

Érdemes a lista 69. helyezettjét, az ausztrál bányatulajdonos, Gina Rinehartot is megemlíteni, aki egyben Ausztrália leggazdagabb embere. Rinehart nagyon nem szereti, ha örökösnőnek nevezik, ugyanis ő önálló üzletasszonynak tartja magát, aki apja 1992-es halála után jelentősen átalakította annak vesztesésges vállalkozását. Tény, hogy Rinehart felvirágoztatta a céget, de ennek ellenére nehéz azt állítani, hogy a nulláról kezdte, hiszen szülei a Hancock Prospecting nevű ausztrál bányacéget hagyták rá, így Rineharté lett a világ legnagyobb vasérckészletét rejtő nyugat-ausztráliai régió feltárási joga.

Rinehart egyébként annyira idegenkedik örökösnek lenni, hogy azt sem akarta hagyni, hogy a gyerekei úgy jussanak vagyonhoz, mint ő. Ezért meg is tett mindent, például 2068-ra tűzte ki annak az időpontját, hogy megörökölhessék a családi vagyont, ami azt jelenti, hogy a gyerekei ekkor már a nyolcvanas, kilencvenes éveiket fogják taposni. Már ha olyan szerencsések, hogy ilyen hosszú kort megérjenek. 2011-ben a három legidősebb gyereke be is perelte, azt kérve a bíróságtól, hogy szüntessék meg anyjuknak a családi vagyon feletti kizárólagos rendelkezési jogát. A pert követően Rinehart néhány kizárólagos jogát önként feladta.

Hazai vizekre evezve sem jobb a helyzet, sőt Magyarország sereghajtója az európai államoknak, ha azt vesszük, hogy a parlamentben és a kormányban itt a legkevesebb a női politikusok aránya (magyar országgyűlésben jelenleg a képviselők kevesebb, mint 9 százaléka nő - a szerk.). Ez pedig azt mutatja, hogy női egyenjogúság terén is elég gyengén teljesítünk, amiből egyenesen arányosan következik, hogy a nők gazdasági helyzete is jóval rosszabb mint a férfiaké.

Az Eurostat 2014-es adatai szerint hiába tanulnak többet és jobban a magyar lányok mint a fiúk, az iskolából kikerülve ugyanazért a munkáért kevesebbet kapnak. A női és férfi keresetek közti rés (gender pay gap) azt mutatja meg, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők bruttó átlagkeresete hány százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké, ez Magyarországon 15 százalék. Mindemellett a nők látványosan alulreprezentáltak a hazai gazdasági élet felsővezetői szintjén is, és az sem mellékes információ, hogy az Unióban nálunk az egyik legnehezebb az anyák számára szülés után visszahelyezkedni a munkaerőpiacra. De még mielőtt nagyon belemerülnénk ennek mélyebb részleteibe és okaiba, menjünk tovább és vessünk egy pillantást a 100 leggazdagabb magyar listájára, és annak női résztvevőinek arányára. 

Nem lesz hosszú a felsorolás, ugyanis kettő, azaz kettő női nevet találunk a listán. 

Ez a karcsú szám egyébként nem feltétlenül fedi a valóságot, hiszen a családi tulajdonú vállalkozásokban sok helyen csak a tulajdonos férfi nevét tüntetik fel, így aztán rejtve maradnak azok a nők, akik amúgy aktívan részt vesznek a cégek mindennapi feladataiban.

Az egyik női szereplő Zwack Izabella és testvére, Sándor a százas lista 81. helyét foglalja el 10,5 milliárd forint értékű vagyonukkal. Zwack Péter két legfiatalabb gyermeke a Zwack Unicum Nyrt. igazgatóságának tagjai, és a cég többségi tulajdonosai. Izabella a firenzei egyetem bölcsész karán doktorált, mellette borász, a Dobogó Pincészet tulajdonosa, a Zwacknál pedig saját nevével fémjelzett borválogatást is piacra dobott. Emellett ő az Unicum “globális nagykövete”, jelentsen ez bármit is.

A 84. helyre került a titokzatos Berkes Mihályné és férje, akik egy családi agrárvállalat-csoportot, az Agro-Centrál Bt-t vezetnek, amelyhez tartozik még növénytermesztési, műtrágya-kereskedelmi és ingatlanfejlesztési profilú alvállalat is. Vagyonukat 10,2 milliárd forintra becsülik. Hogy Berkes Mihályné mennyire aktív a vállalkozásban, arról nem sokat lehet tudni, sem ő, sem a férje nem szeret a sajtónak nyilatkozni. Ami biztos, hogy a vállalkozás 2013-ban 4,3 milliárd forintos forgalmat bonyolított, egy évvel később pedig ez a szám már jóval magasabb, 6,1 milliárd volt, és az is köztudott, hogy a vállalkozás támogatója a csurgói női kézilabdaklubnak. 

Egy másik lista, pontosabban a hazai Forbes 2017-es összeállítása kimondottan a nőkre fókuszált, ebben minden minden évben ötven befolyásos nőt mutat be, négy kategóriában.

Az üzleti kategóriában alapvetően a számok döntenek, mekkora vállalatot vezetnek, hány alkalmazottja és mekkora árbevétele van a cégnek. Ez alapján Dávid Ilona, a MÁV Zrt. első embere vezeti a listát, aki  összesen 18 ezer fő munkáltatója. Őt követi a Henkel ügyvezető igazgatója, Fábián Ágnes, a harmadik helyet pedig Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója tudhatja a magáénak. A hazai üzleti élet meghatározó női szereplői mellett olyan topmenedzserek is helyet kaptak, mint Heal Edina, a Google Magyarország country directora vagy Bánhegyi Zsófia, a Magyar Turisztikai Ügynökség frissen kinevezett vezérigazgató-helyettese, a Magyar Telekom volt kommunikációs igazgatója.

A Forbes gyűjtése külön kategóriában említi a média legbefolyásosabb nőit, amelynek listavezetője idén is Vidus Gabriella, az RTL Klub első embere, a közéleti szereplőket - itt az első helyen újra Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége áll -, míg a kultúra legbefolyásosabb asszonya 2017-ben  Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója lett. Utóbbi kategóriáknál is fontosak a számok, de itt erősebb az a szempont, hogy az adott nő milyen hatással van a környezetére, az iparágra, amelyben dolgozik, vannak-e olyan kapcsolatai, amellyel el tud érni változásokat. Így kerülhetett fel például a tíz legfontosabb közéleti nő közé Hosszú Katinka úszó vagy Orosz Anna, a Momentum elnökségi tagja.

A Forbes összeállítása igazolja, hogy a nők legalább olyan jó vezetők tudnak lenni, mint a férfiak. Feltéve ha eljutnak odáig. Azt ugyanis kutatások bizonyítják, hogy, ahol a nők jelentős hátrányokkal küzdenek, ott nem tudják kibontakoztatni a tehetségüket, munkaerejüket és egyéb képességeiket. Ez pedig nemcsak számukra, hanem az egész társadalomra nézve negatív hatással van. Például a női jogok érvényesülése a demográfiai problémákkal is összefügg (amely a legtöbb európai államban az öregedő társadalom létező gond), hiszen ritkábban vállal gyermeket az a nő, akinek alig van esélye a gyermekszülés után visszatérni a munkaerőpiacra, vagy aki munkája mellett egyedül kénytelen megbirkózni a háztartás és a gyermeknevelés feladataival.