A beautizmus azt jelenti, hogy a szépség a legfontosabb belépő a sikeres és boldog élethez, miközben a többi érték a háttérbe szorul – Tari Annamária a hajviselet és a női identitás összefüggéséről is beszélt a Wella rendezvényén, amely nem fordult a mostanában szokásos marketing-abszurdba.
“Miután felkértek, hogy a Wella eseményén beszéljek a hajviselet és a női személyiség összefüggéseiről, jó néhány e tárgyban végzett felmérésnek utánanéztem. Úgy gondolom, manapság nagyon fontos téma, hogy egy nő mikor és milyen módon talál rá saját identitására. Vannak tudományos, evolúciós biológiai, pszichológiai, művészettörténeti kutatások, amelyek a haj szerepét élettani, funkcionális szempontból vizsgálják. A haj a szociális, érzelmi kommunikációban is részt vesz, tehát a nem verbális közlés része. Informál minket az ápoltsága, hogy az illető feszült helyzetben mit tesz, hogyan bánik a hajával... És szép számmal vannak olyan felmérések is, amelyek arról szólnak, hogy a nők haja milyen tetszési sorrendben van a férfiaknák.”
“A XXI. század fogyasztói társadalmában ez utóbbi, nem feltétlenül tudományos, felmérések azért szomorúak kicsit, mert miért kell egy vizsgálati eredmény ahhoz, hogy egy nő nőként biztonságban érezze magát? Ezek a kutatások ugyanis nemcsak az empirikus adatgyűjtésről szólnak, hogy háromszáz év múlva is nyomon lehessen követni, hogy éltek az emberek manapság. Részben az az információhiány és kíváncsiság indítja ezeket, hogy a két nem újra letapogathassa egymást és megtalálja az elvesztett horgonypontokat”- mondta Tari Annamária pszichoterapeuta, a Dívány Kettős látás rovatának a publicistája, akivel ezt a témát azután részleteztük, hogy a sajtóeseményen bemutatták a cég új termékeit, majd azt, hogyan formáljuk velük a hajunkat otthon, hétfő reggel azelőtt, hogy munkába rohannánk.
Magasra tették a lécet
A marketingesek az utóbbi években magasra tették a lécet saját maguk számára, amikor kísérletezni kezdtek azzal, hogyan lehetne a lélektant az általuk hirdetett termékek fogyasztásának a növelésére használni. A próbálkozásokból javarészt abszurd sajtóesemények alakultak ki. Szenteltek már bemutatót annak, hogyan segíti a férfit egy dezodor abban, hogy megtalálja a személyiségében rejlő neo- vagy überszexuális ikont, és annak is, hogyan segíti a nőt a lábának szőrtelenítésére használt borotva abban, hogy az élet minden területén jó teljesítményt nyújtó alfanővé váljon.
Az előzmények ismeretében ezen az eseményen akár a női frizura és a megvilágosodás közti összefüggést is kideríthették volna, de a rendezvény nem vett abszurd irányt. Tari Annamária ugyanis a felméréseket és elméletgyártásokat kellő távolságtartással szemléli. A pszichológus vezette be az eseményt, amelynek második felében Sascha Breuer német származású mesterfodrász mutatott néhány trükköt a frizura kialakítására – erre majd később térünk ki.
Nem lehet meghatározni, melyik ikon a jó
Tari Annamária a fogyasztói társadalom profitorientált működésével magyarázza, mennyi felmérés foglalkozik a haj, a személyiség és a társadalom összefüggésével, valamint azzal, a hajformával mit lehet a külvilág felé közvetíteni. Mint elmondta, szerinte mindezek oka a “folyamatos ikonkereső, önváltoztató működés. Ma már egy embernek nagyon kell azért hajtania, hogy az életében olyan helyre kerüljön, ahol jól érzi magát.”
“Az ikonkereséssel pedig az a nehézség, hogy nem lehet egyértelműen meghatározni, milyen nőalak a jó. Legyen trendi, tűsarokban határozottan nyomuló nő, vagy fehér ruhás, szőke hercegnő? Annyiféle ikon van, hogy már a kamaszok is össze vannak zavarodva ebben az erősen vizuális világban”- mondta a pszichológus, aki szerint az önismeret sokat segítene ilyen esetben, de a legtöbb embernek valójában nincs biztonságot adó “önismereti tudása.”
A pszichológusok szerint a felmérések sem feltétlenül jelentenek megoldást a bizonytalanságban. “Amikor például a férfiak preferenciáját vizsgálták, akkor az derült ki, hogy a megkérdezett férfiak a szőke, hosszú hajú nőknek tulajdonítják a reproduktív fittséget, vagyis azt gondolják, övék a termékenységi erő. Az élettani kutatások azonban nem támasztják alá, hogy a szőke nők gyakrabban szülnének. Nyilván a nők számára ezek a kutatások azért fontosak, mert ebből tudni vélik, mire figyelnek, mire vágynak a férfiak, legalábbis a külsőt illetően.”
“Pedig a legfontosabb, hogy egy nő jó harmóniát alkosson külső megjelenése és női identitása között. Ne ikonokat kövessen, hanem a saját érzelmeit és önálló véleményét önmagáról. Nem valamilyennek kell lenni, hanem önmagunknak.”
A beautizmus kényszerpályára visz
Azt már a rendezvényen mondta el Tari Annamária, hogy néhány év óta szociológiai fogalom az, hogy a fogyasztói társadalomban a szépséget tartják a legfontosabb a belépőnek a sikeres és boldog élethez: ezt hívják beautizmusnak. Az esemény sajtóanyagában ezt a kifejezést így határozták meg. “Világszerte nők milliói vannak olyan kényszerpályán, ahol az attraktív külső megszerzése a cél, amiért pénzt és energiát áldoznak, miközben tehetségük, szorgalmuk és tudásuk értékét háttérbe szorítják. (...) Amerikai szociológusok alkották meg a fogalmat, ami a társadalom egyik jellemző működési sajátosságára utal. A szépség és attraktivitás prioritását érzékelhetjük össztársadalmi szinten. Ennek az új gondolkodásnak az alaptétele: a szép jó, a csúnya rossz. Vagyis olyan előítéletek születése indul meg, amelyek már társadalmi méretekben is hatnak.”
A szociológusok szerint ennek a jelenségnek köszönhetően jelentősen felértékelődött a nők szerepe, és ők lettek a “gazdasági manipuláció” fő célcsoportja. A manipuláció arra irányul, hogy a nők mielőbb felvegyék a versenyt az idővel, és tegyenek meg mindent a szépségük megőrzéséért.
Hajvágás, mint öncsonkítás
Azokat, az eseményen is elhangzó ismereteket most nem részletezzük hosszan, hogy a hajviselet megváltoztatása és a személyiség aktuális érzelmi állapota a közt összefüggés van. A hosszú haj levágatását adott esetben önagressziónak is lehet értelmezni, amit leginkább akkor tesz egy nő, ha el akar távolodni attól a sebezhető és gyenge nőalaktól, amelyiknek addig gondolta magát, és azontúl arra vágyik, hogy határozottabb, keményebb legyen. Ezt nagyon jól lehet nyomon követni az olyan filmekben, amelyekben a főhősnő egy krízis hatására levágja a haját. Hasonló változásokat szeretnének elérni azok, akik hajszínt váltanak, ezáltal más “kulturális szignálokat” közvetítenek.
Beautizmus a gyakorlatban
A sajtóesemény második felében látható bemutató kifejezetten a félhosszú hajú nőknek szólt, és ehhez Sascha Breuer a megjelent újságírók közül sorsolt ki egy nőt, akinek a haját átalakította.
Sascha Breuer - A német származású mesterfodrász 1974-ben, fodrászcsaládban született. A tanulmányait Kölnben végezte, majd miután felvették a Toni&Guy akadémiára Stuttgartba, tanfolyamokat is vezetett, a cég teljes személyzetéért és a franchise szalonok oktatásáért volt a felelős. Később Londonba költözött, ahol most is él.
Munkái olyan divatlapokban voltak már láthatók, mint a Vogue, az ELLE, a Harper’s Bazaar, a Tank, a GQ, a Marie Claire, a Vanity Fair, a Nylon és a Wallpaper. Divatanyagaiban olyan vezető divatfotósokkal dolgozott együtt, mint Rankin és Donald Christie.
A milánói, párizsi és londoni divathetek rendszeres fodrásza, saját vendégei közé tartozik Eva Hertzigova, Elle McPherson, Naomi Campbell. A modellek mellett a legkülönfélébb hírességekből álló ügyfélköre is van, például Tori Amos, a Chemical Brothers, Melanie B vagy a nem épp konszolidált külsejéről ismert Helena Bonham Carter is a vendége. 2005 óta dolgozik együtt a Wellával, mint a márka nemzetközi nagykövete. A hajszínek és frizuratrendek előrejelzésében tanácsadóként dolgozik Európában, Közel-Keleten és Afrikában.
A mesterfodrász úgy építette fel a show-ját, hogy mindhárom termék - hajformázó folyadék, hajhab, hajlakk - nélkülözhetetlen legyen, amelyet a félhosszú hajú nőknek szánt termékcsaládban árusítani kezdtek. A beautizmus nyomása pedig már akkor érzékelhető volt, amikor látva a hajsütővasat a kezében, úgy éreztem, rögtön venni kellene egy olyat, majd végül ellenálltam.
A mesterfodrász szerint két alapvető hiba van, amelyet hétfő reggel elkövethetünk. Az egyik, hogy a fejünket lehajtva szárítjuk szálkássá a hajunkat, a másik, hogy a halántékunk mögé dolgozunk be egy-egy marék hajhabot abban bízva, majd dúsítja a hajgyökereket. Ezek helyett Breuer azt javasolta, hogy a hajhabot fésűvel oszlassuk el a hajban, hogy mindenhova egyformán jusson. A fejet jobbra, illetve balra hajtva, oldalról szárítsuk a hajat nagy körkefével, így a haj tövénél dúsabbnak hat, a haj végét hajvasalóval vagy hajsütővassal formázzuk, és végül a fejet ismét kissé jobbra, illetve balra hajtva lazán lakkozzuk be. Így akár keddig is eltart a styling.
Ha ez bejött, ez is tetszhet:
Könyvek, filmek és az élet dolgai apropóján párhuzamos vélemények következnek a pszichológus és a rádiós, egy nő és egy férfi, de még inkább: Tari Annamária és Horváth Gergely szemszögéből. | Kettős látás – interjú
Vajon hol terem a női szépség? Valahol mélyen legbelül, vagy mégis az elvárások melegágyából kelnek ki önmagunkkal szemben támasztott igényeink is? | Női vonzerő
A negyvenes évek lágy esztétikuma, luxus-retró túlspilázott csigákkal, szürreálisba hajló, lázadó diszkó hagyaték, és a szocializálódott punk – te melyik stílust választod az idei őszre-télre? | A punk, a diszkócica és a luxus-retró
