Lenézett, egészségtelennek bélyegzett ételként a zsíros kenyeret is csak az menti meg a feledés teljes homályától, ha retró kedvencként néha még nosztalgiából elfogyasztunk belőle egyet-egyet. Pedig egészségünk szempontjából sem olyan rossz, ha néha újra bedobunk egy zsíros deszkát.
Régen bevált
Persze, annál árnyaltabb a kérdés, mint hogy: mit vitt magával régen a mezőn dolgozó, egész nap kemény fizikai munkát végző és sosem betegeskedő paraszt bácsi ebédre kis batyujában? Hát (zsír) szalonnát, kenyeret sóval, és jó esetben (lila) hagymát.
Bevált, mert laktató és egyszerű fogás volt. A kenyér, a zsír- vagy az abált szalonna darabkája a tarisznyában jól megfért egy vaskos szelet fehér kenyérrel, egy kis só, esetleg lila hagyma pedig teljesen megbolondította ezt az egyszerű, de ízletes és praktikus ételt. A nagy dózisú zsír- és szénhidrátbevitel természetesen a kemény fizikai munkához kellő energialöketet is megadta. A hőháztartás szempontjából is hasznos állati zsír fogyasztásának túlzásba vitelét a szabad és jó levegőn mozgással eltöltött, „irodai stressztől mentes” hosszú munkaórák jól kompenzálták. Ma pedig, amikor a számítógép mögött ülünk az irodában, ahová autóval vagy egy járművön ülve érkeztünk, már kiátkoztuk hétköznapi étrendünkből a zsíros kenyeret, és csak a nyári fesztiválok retró hangulata viszi rá a legtöbb embert annak fogyasztására.
Érvek és ellenérvek
A tudomány előrehaladtával megjelent az egészséges táplálkozás horizontján a zsírok tipizálása és a 4 fajta zsír egészségre gyakorolt hatása közti markáns különbségek is. A kérődző állatok anyagcseréje, vagy mesterséges úton létrejövő transzzsírok egészségre gyakorolt káros hatásai miatt a táplálkozási javallatok szerint ezek a teljes energiabevitel maximum 1 %-át képezhetik, ami egy átlagos felnőtt esetében nem több mint napi 2 gramm. A „rossz zsírok” egészségügyi kockázatát csökkentő úgynevezett „jó zsírok” az egyszeresen telítetlen zsírok, a többszörösen telítetlen zsírokat pedig egyenesen esszenciális zsíroknak is hívjuk már, mivel ezek az egészség megóvása érdekében nélkülözhetetlenek. Ezzel szemben a telített zsírokról szóló fenyegető tények a napi zsírbevitel korlátozását sürgetik, mondván, a túlzott napi telítettzsír-bevitel növeli a rossz koleszterin szintjét a szervezetben, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.
Ugyanakkor az energiát adó ételek szerkezetét stabilizáló és ízanyaghordozó
telített zsír nélkülözhetetlen az A-, D-, E- és a K-vitaminok felszívódásához, és megfelelő forrásból, jó minőségben és mértékkel fogyasztva hagyományosan része az egészséges étrendnek.
Érték a mérték
A bevitel mértékéről és mikéntjéről hosszú ideje vitatkoznak a tudomány képviselői. Az ideális energiafelvételnek minimum 15% és maximum 30% zsírban megadott optimumát már felülírták egyes kutatók, de amiben egyetértés látszik, az a zsírbevitelnek az összetétele. Ha nem is vallja már mindenki a telítetlen zsírsavak 12–14, a telített zsírsavak 10 és a többszörösen telített zsírsavak 3–7 energiaszázalék között ajánlott arányát, de például az ómega-3 telítetlen zsírsav szervezetre gyakorolt pozitív, létfontosságú hatásait ma már mindenki osztja.
Kenyér
A zsíros kenyér, ahogyan a frissen, házilag elkészült, gőzölgő tepertő (készüljön sertésből vagy ómega-3-ban gazdag lazacból) kétségkívül a legínycsiklandóbb egy szelet kívül ropogós, belül omlósan puha, de mégis ruganyos fehér kenyérrel. Az egészséges táplálkozás éllovasai erről is régóta próbálnak lebeszélni arra kérlelve, válasszunk inkább teljes kiőrlésű kenyeret, mely a szervezetnek fontos vitaminok mellett tartalmaz ásványi anyagokat, rostokat és nyomelemeket is. Ezzel serkenthetjük az anyagcserét, de még az izomműködést is, csökkenthetjük koleszterinszintünket és támogatjuk emésztésünket.
Régi és új tények
Ez mind igaz. A teljes kiőrlésű kenyér valóban számos előnnyel bír, egy kutatás azonban a fehér kenyérrel kapcsolatban is meglepő és megnyugtató újdonságokkal szolgált. Arra jöttek rá, hogy a fehér kenyér fogyasztása elősegíti a bélflóra jótékony baktériumainak szaporodását. A fehérkenyér-fogyasztás okozta jótékony bélbaktérium-növekedés az emelkedett Lactobacillus-szinttel áll összefüggésben, ami így új fényben tünteti fel a fehér kenyeret, és eszerint
mértékkel történő esetenkénti fogyasztása egy változatos étrendben indokolt.
Lila hagyma
A lila hagyma már csak a hab a tortán: kiváló C-vitamin-forrás, rostokban gazdag, csökkenti a vércukorszintet, vízhajtó hatású, tisztítja a bőrt és méregtelenít, számos egyéb kedvező tulajdonsága és mindent megbolondító finom íze mellett.
Ha tehát retró zsíros kenyérre vágysz, nem kell róla teljesen lemondanod, de a hozzá szükséges alapanyagokat körültekintően válaszd meg, és mértéktartóan fogyaszd.
Ha pedig a zsíros kenyér nemzetközi megítéléséről szeretnél többet megtudni, egy korábbi cikkünkből tájékozódhatsz arról is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
